„A magyarok legnagyobb erénye a tiszta szív”

2021. december 19. 16:51

Írta: Takács Zsolt
Második hazájaként tekint Magyarországra Toshiaki Hasebe, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) japán partnerirodájának vezető szakmai képviselője, aki távolról is a magyar cégek exportlehetőségeit bővíti. Óriási sikert arattak a magyar hungarikumok a japán vendéglátói szektorban, de Hasebe szerint ez csak az első lépése volt a magyar márka felépítésének. A szakember szerint a magyarok legnagyobb erénye a tiszta szív és a bizalom, amivel a japánok nagyon tudnak azonosulni, a HEPA pedig abban segíti a magyar exportőröket, hogy megismertetik a japán fogyasztókkal Magyarországot és annak kincseit.

Milyen viszony fűzi önt Magyarországhoz?

Nekem Magyarország a második anyaországom és nagyon sok szál fűz oda. A HEPA mellett harcművészettel foglalkozom és több tanítványom is van Magyarországon, de emellett Siófoknak és Debrecennek vagyok a „nagykövete”.

A magyar embereket akarom segíteni

és már annak is örülök, ha a munkámmal akár kicsit is javíthattam valakinek a helyzetén.

Mivel foglalkozik a HEPA japán irodája?

Magyar cégeket támogatunk a japán piacra való belépésben. A japán fogyasztókkal és cégekkel akarjuk megismertetni Magyarországot és a magyar termékeket, emellett pedig összekötjük a japán vevőket a magyar gyártókkal.

Mikor alapult meg a japán iroda?

A hivatalos megnyitó 2018 decemberében volt.

Milyen eredményeket ért el a HEPA Japánban?

A világ országainak több mint a fele Japánban szeretne értékesíteni, így nagyon nehéz kiemelni Magyarországot a sok közül. Éppen ezért fő feladatunk Japánban, hogy beszéljünk Magyarországról és a magyar termékek előnyeiről. A hungarikumok nagyon jó minőséget képviselnek, a cégek is megbízhatóan működnek, de ezt sajnos a japán emberek nem tudják. Elsőként

meg kell ismertetni az Ázsiában élő emberekkel, hogy milyenek a magyar emberek.

Többször mutattuk be a kiváló magyar termékeket a japán médiában, de sikerült megállapodást kötni japán legnagyobb – közel ezer egységgel működő - étterem- és kávézóláncával, a St. Markkal. Az együttműködés értelmében egy éven keresztül kaphatóak a magyar termékek, köztük a szatmári szilvás croissant, a vendéglátóegységekben. Ennek folytán napi szinten 1,5 millió ember láthatja a magyar nevet és termékeket, ezzel kialakulhat a magyar márka pozitív képe, ami jó hatással van az üzleti élet egyéb szektoraira is.

Hány céget sikerült bejuttatni a japán étteremláncba?

Jelenleg kilenc cég szállít be tíz különböző terméket.

Milyen termékeket szállítanak?

Többek között kacsamájat, kacsahúst, lekvárt, mézet, paprikát, paprikaolajat és bort szállítanak be magyar cégek.

Mik a legkeresettebb exportcikkek?

A sertéspestis előtt a disznóhús jelentette a legnagyobb exportot, de ez a betegség miatt sajnos nagyon lecsökkent, így most

az IT-szolgáltatások lettek a legkeresettebbek.

A minőséggel lehetett bekerülni a japán piacra?

Alapvetően igen, de nehézséget okozott, hogy a japánok jobban szeretik a már gyermekkoruk óta ismert márkákat vásárolni és nem annyira szeretik kipróbálni az újakat. Franciaországot, Németországot és Olaszországot minden japán ismeri és sokszor a termékcímke alapján ítélik meg, hogy az adott termék jó-e. Ezek az országok ismertebbek, ezért nagyobb a feléjük áradó bizalom. Ugyanakkor a magyar címke láttán nem mindig tudják megítélni a gyártót vagy a termék minőségét.

Az exportpiacok meghódításának fontos eleme a márkaépítés, aminek jelenleg még az elején járunk. Azt akarom elérni, hogy a japánok úgy gondoljanak a magyar termékekre, hogy azok kiváló minőségűek és jó emberek dolgoznak rajtuk. Külföldiként mindenki azt mondja, hogy a saját országának a terméke a legjobb, de sokkal hasznosabb, ha organikusan terjed el japán emberek között Magyarország jó híre.

Édesapám mondta egyszer, hogy a japánok csak a japánokban bíznak.

A tokiói irodának az a legnagyobb előnye, hogy magyarok és japánok egyszerre dolgoznak a magyar márka építésén és a japán vevők felkeresésében.

Miben kellene fejlődniük a magyar exportőröknek, hogy minél több piacot kiszolgálhassanak?

Óriási mennyiségre van szükség, amit az egyedül álló magyar cégek nem tudnak kiszolgálni. Támogatni kell, hogy a világviszonylatban egyébként kis magyar cégek összefogjanak és egységes erőként lépjenek fel az exportpiacokon. Szerencsére a magyar kormány folyamatosan a magyar kkv-k fejlesztésén dolgozik, de

a cégeknek meg kell tanulni együttműködni a külföldi piacokon.

A HEPA rengeteg információt nyújt arról, hogy az egyes exportpiacokon mire kell koncentrálni és miben kell fejlődni. A minőség már megvan, mennyiségben kell javulni.

Japán jelenti az ázsiai piac kapuját?

Az iroda Japánon kívül Thaiföldön, Dél-Koreában, Vietnámban és a Fülöp-szigeteken is jelen van. A délkelet-ázsiai országok folyamatosan a japán trendeket követik, így

ha Japánban jelen tudunk lenni, akkor a környező országokhoz is megnyílik a kapu.

Japánban közel 125 millió ember él, de ha a délkelet-ázsiai országok lakosságát is belevesszük, akkor az iroda közel 500 millió embert fed le. Éppen azért nyitottuk meg az irodát Japánban, mert ha minden országban külön lennénk jelen, akkor az nagyon költséges lenne, de így a japán piac magával tudja hozni a közeli országokat.

Milyennek mondható a japán gazdaság?

Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasága és sokkal nyitottabb, mint Kína. A második világháború előtt Japán egy nagyon zárt gazdaság volt, de a háborút követő 40-50 évben az ország szinte teljesen kinyitotta a kapuit a külföldiek előtt. A második világháború után - amerikai hatásra –

a globalizáció szinte elsodorta Japánt, ennek hatására azonban ma már sokan nem tisztelik kellő mértékben saját hazájukat.

Kulturálisan van közös a japánokban és a magyarokban?

Mindkét népnek nagyon fontos a bizalom. Ha megvan a bizalom, sokszor egy kézfogás is elegendő egy üzlet megkötéséhez.

Mik a legnagyobb előnyei Magyarországnak?

A tiszta szív. Békés időszakban sokat tudnak vitázni a magyarok, de igazi problémában nagyon szorosan összefognak. Magyarország másik nagy erénye, hogy folyamatosan tanul másoktól és azt a saját előnyeire fordítva építi be a működésbe.

Mik a jövőbeni terveik a japán irodával?

A koronavírus hatására jelentősen lelassult a magyar márkaépítés folyamata, mivel nagyon kevesen jártak éttermekbe és kávézókba, csak október elsejétől lazítottak az egyébként nagyon szigorú járványügyi szabályokon. Nehéz megmondani, hogy a jövőben kell-e további korlátozásokat bevezetni, ezért nagyon rugalmasan kell működni.

Felismertük, hogy egyre többen vásárolnak otthonról különböző webshopokon keresztül. A Japánba történő exportálás egyik legnagyobb akadálya a raktározás, ez a koronavírus hatására még jobban felerősödött. Ezért a HEPA, a tokiói partneriroda a magyar kormány támogatásával és együttműködésével azon dolgozik, hogy a magyar exportőröknek felépítsünk Japánban egy raktározási hálózatot, amivel a magyar cégek ki tudják szolgálni a kisebb mennyiségben rendelő japán és délkelet-ázsiai lakosságot is. Most az átlagos szállítási idő 2-3 hónap, de a fogyasztók legfeljebb néhány napot várnak a megrendelt termékükre. A szállítási időt jelentősen csökkentené a Japánban létrehozott magyar logisztikai központ, vagy japán partnerekkel való raktározási együttműködés.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nyakukon a választás.
Meg jó lenne pár milliárd vissza nem térítendő.

Továbbá szeretném, ha nyilvánosságra hoznák a Völner-féle korrupciós ügy hangfelvételeit
úgy, mint az Ibiza-felvételeket vagy mint a Borkai-kefélést a Kóté ikrekkel.
Köszönöm!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés