Újra magasabbak a magyar bérek a szlováknál - dilemmák felvidéki szemmel

2021. december 16. 11:46
Egyre több szlovákot csábíthatnak át a versenyképesebb magyar fizetések címmel jelentetett meg a Világgazdaság a múlt héten egy beszámolót, miszerint a hazai ipari fellegvárakban a bérek Magyarországon már magasabbak, mint Szlovákiában. A bérelőny jövőre még nagyobb lehet, amennyiben a forint nem gyengül az euróval szemben.

Nem tudok egyet érteni a VG első állításával, miszerint a fő ok a szlovákiai munkavállalók tömeges megjelenésére az lenne, hogy az elmúlt egy-két évben a járvány miatt sok munkahely ideiglenesen vagy véglegesen megszűnt Szlovákiában. Természetesen a munkanélküliség a járvány ideje alatt megugrott 7 százalék fölé, és csak nagyon lassan csökken. De a munkanélküliségben is komoly regionális eltérések láthatóak, és ez főképp nem volt jellemző az autógyárakra.

A nagy autóipari szereplőknél teljesen más a helyzet. A gyártást nem voltak kénytelenek felfüggeszteni Szlovákiában, csupán tavaly áprilisban. Természetesen mostanság egy-két hetes megállásokat okozott a félvezetők hiánya, de elbocsátásokra nem került sor. Persze kellemetlenek voltak ezek a megállások, hiszen a szlovák autóipar teljesítménye szeptemberben és októberben is több mint 30 százalékkal alacsonyabb volt a 2020 azonos időszakától.  

A nagy ipari központokban, a Vágvölgyében és Nyitrán inkább a munkaerőhiány a jellemző, és egyre több főleg szerbiai és ukrán vendégmunkást alkalmaznak.

Abban viszont igaza van a cikk írójának, hogy a határ mente szlovákiai része nem bővelkedik jól fizető ipari munkahelyekben, és ezért természetes az ingázás, és itt természetesen az emberek mérlegelnek, és a könnyebb megoldást választják.

Dél-Szlovákia soha nem volt a szlovák kormányzatok célkeresztjében, ide ipart nem telepítettek, attól félve, hogy elveszítik egy visszacsatolás során. Nem is települ, mivel nincs infrastruktúra, nincsenek minőségi gyors utak. És mivel itt nincs ipar, ezért komolyabb forgalom sem, ezért a jelenlegi szlovák kormánynak sem tartozik a prioritásai közé az ide vezető gyorsforgalmi utak kiépítése.

Egyre inkább több reményt ad az itt élőknek a magyar kormány igyekezete, hogy az autópályákat elvigye a határig, és így az eddig (el-) leszakadott régiók bekötődhessenek a gazdasági vérkeringésbe, kitörhessenek a gazdasági árnyékzónából, amit a határmente perifériális léte rájuk oktrojált.

Írom, hogy az emberek a könnyebb megoldást választják, de igazából nem is nagyon van miből választani. Ezekben a járásokban a legmagasabb a munkanélküliség, és Párkánytól, ahogy haladunk kelet felé a helyzet csak egyre rosszabb. A járvány előtt, mikor a Vágvölgyében a regisztrált munkanélküliség 2 százalék körül volt, voltak járások a szlovák-magyar határ mentén, amelyekben megmaradt 15-20 százalék körül mozgott. És ezekre jellemző volt, hogy az itt élő marginalizált roma lakosság évek óta nem jutott munkához. Ilyen helyzetben természetes volt, hogy például az Ipoly völgyéből (valamikori Nógrád és Hont megyéből) akkor is ingáztak az esztergomi Suzukiba, amikor nem voltak ennyire vonzóak a magyar fizetések. Vonzóak viszonyítva a szlovák átlaghoz, de nem a regionális szinthez képest.

Viszont, ha nem csak pár évet tekintünk vissza, akkor láthatunk egy olyan időszakot, amikor buszok tömkelege hordta át a munkásokat a komáromi Nokiába, vagy az esztergomi Suzukiba, mivel ténylegesen jobban járt az, aki Magyarországon vállalt munkát.

Persze a magyar választók már párszor ítéletet mondtak arról a garnitúráról, amely úgy tett mintha kormányzott volna, és hagyta, hogy Szlovákia beelőzzön, mi több jócskán beelőzzön, úgy, hogy az átlagbérek is jócskán a magyar fölé szaladtak.  De Szlovákiának is meg van a keresztje, neki is volt egy baloldala, amely kormányra jutott, és jó tíz évig úgy tett, mintha kormányzott volna. Nem mondom, hogy nem volt tevékeny, csak a tevékenysége nem a kormányzásra irányult, nem a fejlődés ösztönzésére. A baloldal hagyományaihoz híven, inkább a saját üzleteik lebonyolításában volt érdekelt. A mostani új kormány meg annyira szétszabdalt, hogy az egymás közötti veszekedés csak a tehetetlenséghez vezet. .

Tehát nincs új a nap alatt, csak visszatér minden a régi kerékvágásba.

Felvidéki magyarként is jó olvasni:

"A szlovák és a magyar statisztikai hivatal legutóbbi adatai is azt mutatják, hogy ezekben a térségekben a magyarországi átlagfizetések elérték a szlovák bérszintet: míg Nyitra megyében 2021 második negyedévében bruttó 988 euró volt az átlagkereset, azaz nagyjából nettó 750 euró – mintegy 262 ezer forint –, addig a szomszédos Komárom-Esztergom megyében 270 ezer forint. Nagyszombat megyében az 1128 eurós bruttó átlagbér nettója 846 euró, mintegy 296 ezer forint, ami nagyságrendileg azonos szintet képviselt Győr-Moson-Sopron megye 303 ezer forintos nettó értékével."

Sőt!

"Győr környékén a pályakezdő mérnökök gyakornoki tapasztalattól és nyelvtudástól függően bruttó 450–550 ezer forint körül számíthatnak ajánlatokra, három-öt éves tapasztalat mellett pedig már 650–850 ezer forint között mozoghatnak az általános bérigények."

Persze az még jóval odébb van, hogy a szlovákiai autógyárakból el lehessen csábítani az „echte” szlovákot, viszont a határ mentén élőknek mindez komoly esélyt ad

Jó hírnek tekinthető ez a magyar gazdaság szempontjából, láthatóan növekszik a versenyképessége. Már csak azért is, mert a mostani szlovák kormány sem tud olyan adó- és járulékreformot letenni, amivel csökkenteni tudná a munkabérek adóékét. Becslésem szerint ez az adóék legalább tíz százalékkal magasabb, tehát a magyar bérek még emelkedhetnek, akkor is olcsóbb lesz a munkabérköltség, mint Szlovákiában. Bár van nyomás a szlovák átlagbér emelésére, de a szakértők szerint ez nem lesz magasabb évi 4-5 százaléknál, ami jelenleg a szlovák inflációs szint alatt van. Az összehasonlítás során valóban az a kérdés, hogy mennyit romlik a forint.

Ugyanakkor ez ügyben muszáj két kérdésre is kitérni felvidékiként

Először is ez egy rég óta tartó folyamat, amely során a legtehetségesebb fiataljait elveszíti a felvidéki magyarság.

Az egész Szlovákiára jellemző, hogy az egyetemi diákjainak több mint negyede nem otthon tanul, és jellemzően nem is térnek vissza.

Igaz zömmel a cseh egyetemek csábítják el a szlovákokat, de ugyanez jellemző a magyarokra, akik magyarországi egyetemet választanak. Valahogy beletörődünk, és nincs igazán stratégia a felvidéki fiatalok visszatérésére.

A másik kérdés banálisabb. Egy komáromi felvidéki, aki átmegy dolgozni a dél-komáromi ipari parkba, és ez számára csak pár percnyi utazásba kerül, és hasonló lehetősége északon nem nagyon van, általában már a fizetése javát is ott költi el. Kap esetleg különböző étkezési utalványt, amit csak magyarországi boltokban tud elkölteni, és akkor már mindent ott vesz meg. Persze ez a magyar gazdaság szemszögéből nagyon jó, viszont a lakhelyének gazdasága szemszögéből már kevésbé, hiszen hiányzik az a forgalom az itteni kisvállalkozóknál.

Az az igazság, hogy én sem tudok erre jó megoldást, illetve egyet igen, de ez most geopolitikailag nem időszerű.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 13 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés