Nagytőke, kis bér: Amerikában többet fizet az állam, mint a spekulánsok

2021. december 18. 17:48
Az állami tulajdonban lévő étteremláncok dolgozói magasabb bérekre számíthatnak az Egyesült Államokban, mint a magántőke-befektetők által birtokolt cégek munkavállalói, derül ki egy új közgazdasági kutatásból.

Profitorientált szociális gondozás

Alma Jordan, a New Jersey állambeli Burlingtonban található Marcella Center idősek otthonának segédápolója tisztelte és szerette azokat a lakókat, akiket az elmúlt 16 évben ápolt. Olyan volt, mintha családtagjairól gondoskodott volna és a lakók is nagyon szerették és tisztelték, különösen igaz volt ez a világjárvány alatt. 

Az új fenntartó, a Complete Care vállalati csoport viszont úgy látszik, nem becsüli meg dolgozóit, hiszen csökkentette a munkavállalók juttatásait, mindezt a világjárvány okozta kihívások ellenére tette. Jordan fizetett szabadságát csökkentették, havi egészségbiztosítási költségei több mint megháromszorozódtak. 

A vállalat megszüntette a munkavállalói nyugdíjhoz való hozzájárulást és egy másik programmal helyettesítette, amelyhez a munkavállalók azonban nem járultak hozzá. A Complete Care ezen kívül leállította a dolgozók oktatási költségeit fedező programot, így a 45 éves Jordan nem fogja tudni visszaszerezni azt a pénzt, amit az ápolói diploma megszerzésére fordított. 
Szeptember végén Jordan felmondott az intézményben. A csökkentett juttatások és a romló munkakörülmények túl soknak bizonyultak, mondta.

Minden időm és energiám ennek az intézménynek szenteltem, de most, hogy új vezetőség van, nem akarják megadni nekünk azokat a juttatásokat amik járnának. Őket csak a profit érdekli, a személyzet és a lakók nem fontosak

– mondta Jordan. 

Amikor a Complete Care átvette az intézményt, Jordan és a többi dolgozó a létesítmény előző tulajdonosával kötött szakszervezeti szerződés alapján dolgozott. A Complete Care megszüntette ezt a szerződést, amely a „Gondozói dolgozók nemzetközi szövetsége” (SEIU) szerint négy másik, szakszervezeti tagsággal rendelkező New Jersey-i ápolási intézményre is vonatkozott, ezeket is nemrégiben vásárolta meg a vállalat. A Complete Care nyolc államban, köztük Connecticutban, Marylandben és Wisconsinban 61 létesítményt birtokol.

A vállalat mögött a Peace Capital nevű, Lakewoodban, New Jersey államban működő magántőke-befektetési cég áll, amelynek fő tulajdonosa Sam Stein

– számol be az amerikai NBC.

Azért vesznek, hogy drágán adjanak      

Jordan és munkatársai nincsenek egyedül, számos cég alkalmazottai szembesülnek azzal, hogy munkakörülményeik és juttatásaik csorbulnak, miután a munkahelyük vezetését egy magántőke-befektető cég vette át, írja az NBC. Ezek a cégek, a pénzügyi világ új titánjai, nagy összegű hitelállományt használnak – jellemzően az úgynevezett tőkeáttételes hitelek piacán – olyan vállalatok felvásárlására, amelyeket néhány év múlva nyereséggel szeretnének tovább értékesíteni. 

Az LCD, az S&P Globális Piackutatási Ügynökség egyik egysége szerint a magántőke által támogatott vállalatok adósságállománya az elmúlt három évben legalább harminc százalékkal magasabb volt, mint a magántőke által nem támogatott vállalatoké. Az általuk vállalt súlyos adósságterhek, valamint a felvásárolt vállalatok gyors átruházására irányuló nyomás azonban növeli annak valószínűségét, hogy a magántőke-befektetési társaságoknak csökkenteniük kell a költségeket a megvásárolt vállalatoknál. Leggyakrabban az első költségoptimalizáló intézkedés pedig a spekulánsoknál a dolgozói létszám megnyírbálása. 

A magánbefektető rosszabb tulajdonos, mint az állam?

Ezt támasztja alá a National Bureau of Economic Research 2019-es tanulmánya. A kutatók 1980 és 2013 között közel tízezer, hitelből finanszírozott felvásárlást elemeztek és megállapították, hogy a foglalkoztatás tizenhárom százalékkal csökkent, amikor egy magántőke-befektető cég átvett egy állami vállalatot. A foglalkoztatás még ennél is nagyobb mértékben (tizenhat százalékkal) csökkent, amikor a magántőke egy vállalat egységét vagy részlegét vásárolta csak meg. 

Eileen Appelbaum közgazdász és író magántőkével kapcsolatos kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy az iparág növekvő befolyása nemcsak a munkavállalók számára jelent hátrányt, de a gazdaságnak is árthat. „Az erőforrások sokkal inkább olyan befektetők tulajdonában vannak, akik nem ismerik az iparágat, nem becsülik a szakképzett munkaerő értékét, csak azért vannak benne, hogy profitot termeljenek, majd kiszálljanak. Ez a termelékenységnek sem kedvez” – mondta Appelbaum. Tegyük hozzá, ezzel lényegében értéket csoportosítanak ár, illetve vesznek ki a reálgazdaságból: béreket csökkentenek, hogy abból extraprofitra tegyenek szert.

Az American Investment Council gazdasági lobbicsoport szerint közel tizenkét millió alkalmazott, vagyis az amerikai munkaerő nagyjából hét százaléka dolgozik magántőke-befektetők által tulajdonolt vállalkozásoknál. A csoport szerint ezek a vállalatok tavaly az ország bruttó hazai termékének mintegy hat és fél százalékát adták. Szerintük a magántőke-befektetési társaságok munkahelyeket teremtenek, támogatják a vállalkozásokat és segítenek magasabb nyugdíjakat biztosítani a stratégiába befektetők számára. A Complete Care szóvivője hasonlóan fogalmazott. Elmondta, hogy a vállalat elkötelezett létesítményei hosszú távú fenntartása mellett, valamint egy nyilatkozatban hozzátette:

Átfogó egészségügyi tervet és versenyképes juttatásokat kínálunk, létesítményeinket nagyszerű munkahelyekként tartják számon. Ezen felül a vállalat tárgyalásokat folytat egy új szakszervezeti szerződésről is.

Kedvező hitelfeltételek és adózás

A magántőke alapú befektetés egy kifinomult befektetési stratégia, amely az elmúlt években rohamosan fejlődött. A Preqin pénzügyi adatszolgáltató szerint a tavalyi év végén a cégek által kezelt vagyon világszerte öt billió dollárt tett ki, szemben az elmúlt évtized másfél billió dollárjával. Az ilyen tevékenységekre fordított alapok száma több mint kétszeresére nőtt ebben az időszakban és tavaly a magántőkecégek mintegy hatszáz milliárd dollárt fizettek különböző cégek felvásárlásáért, szemben a tíz évvel korábbi kétszázötven milliárd dollárral.

A magántőke-befektetési társaságok az 1980-as években kezdtek hatalomra jutni; akkoriban az általuk használt hitelek miatt tőkeáttételes felvásárlási üzleteknek nevezték őket. Az elmúlt években, ahogy az uralkodó kamatlábak összeomlottak, a magántőke-befektetések nagyobb mennyiségű, alacsony költségű hitelt tudtak felvenni a felvásárlásokhoz. S&P Global LCD adatai szerint idén szeptember 27-ig például 472 milliárd dollárnyi tőkeáttételes hitelt bocsátottak ki, szemben a 2019-es év azonos időszakában kibocsátott 237 milliárd dollárral. Mindazonáltal ma már több vállalat van magántőke-befektetési társaságok tulajdonában, mint amennyivel a nemzeti tőzsdén kereskednek. Nem meglepő, hogy a magántőke-befektetési társaságok növekvő dominanciája hatalmas vagyont hozott a vezetőiknek. 

Sam Stein Complete Care részesedésének értékét lehetetlen meghatározni és a vállalat nem is volt hajlandó elárulni, de szinte biztos, hogy eltörpül Stephen Schwarzman, a Blackstone Group vezetőjének részesedése mellett. Schwarzman, aki Donald Trump elnöksége idején az elnök közeli tanácsadója volt, a Forbes magazin szerint harmincöt milliárd dollárt ér, a 2020-as tizenöt milliárd dollárhoz képest. Dokumentumok szerint a magántőke is profitált a Covid-járványhoz kapcsolódó közelmúltbeli kormányzati beavatkozásokból. Az Americans for Financial Reform (Amerikaiak a pénzügyi reformért) nemrégiben kiadott jelentése szerint legalább öt milliárd dollárnyi szövetségi pénzt kaptak olyan vállalatok, amelyek mögött nagy és tőkeerős magántőke-befektetési cégek álltak. Tavaly a Federal Reserve Board (amerikai központi bank) egy példátlan, 750 milliárd dolláros programot indított a vállalati kötvénypiac támogatására, innen szerzi sok cég a felvásárlásokhoz szükséges pénzt. 

A dokumentumok szerint a Fed által vásárolt kötvények között voltak a Blackstone és egy másik magántőke-óriás, az Apollo Global Management által kibocsátott kötvények is. Gary Gensler, az amerikai Értékpapír- és Tőzsdebizottság elnöke nemrégiben azt nyilatkozta, hogy az ügynökség fokozottabban fogja ellenőrizni a díjak közzétételét és az összeférhetetlenséget a magánalapok körében, hogy biztosítsa, hogy gyakorlatuk nem hozza hátrányos helyzetbe az ilyen stratégiák befektetőit. Lina Khan, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság új elnöke pedig az ügynökség prioritásait ismertető szeptember végi riportjában azt írja, hogy „a magántőke növekvő szerepe” miatt meg kell vizsgálni, hogy e cégek üzleti modelljei „hogyan segítik a tisztességtelen versenymódszereket és a fogyasztóvédelmi elvek megsértését.”  

A demokraták által javasolt, tőkenyereségre kivetett adóemelés megrövidítheti a magántőke-befektetések vezetőinek jövedelmét. Az egyik fő oka annak, hogy sok ilyen vezető ekkora vagyont tudott felhalmozni az, hogy jövedelmük nagy része tőkenyereségként adózik húsz százalékos felső adókulccsal, nem pedig a magasabb, harminchét százalékos adókulccsal, amely a jövedelemre vonatkozik. Ezt az előnyt évtizedek óta kihasználják, ami gyakran lehetővé teszi számukra, hogy kevesebb adót fizessenek a jövedelmük után, mint például egy titkárnő vagy egy tanár.

Tisztességtelen munkáltatók

Az ország egyik legnagyobb magántőke-befektetője az atlantai Roark Capital. A cég tulajdonában van az Inspire Brands, ahol az NBC News becslése szerint több mint hétszázezer ember dolgozik, sokan közülük független tulajdonú franchise-üzletekben. Zella Roberts, az észak-karolinai Asheville közelében lévő Warren Wilson College friss diplomás diákja az év elején egy Sonic Drive-In-ben dolgozott eladóként. Roberts az NBC Newsnak elmondta, hogy

a világjárvány idején a fizetése jelentősen csökkent, mivel a vásárlók készpénz használata is csökkent és a Sonic nem adta oda a borravalót ami a kártyás fizetések után járt volna.

Roberts és néhány kollégája levelet írt a Roark Capitalnak, amelyben részletezték a dolgozók panaszait. A levélben kérték a Roark Capitalt, hogy gyakoroljanak nyomást a Sonic vállalatra, hogy változtasson a dolgokon. Roberts azt mondta, hogy sem erre, sem más, Neal Aronsonnak, a Roark Capital ügyvezető igazgatójának és alapítójának küldött üzenetre nem kapott választ. Hatósági jelentések szerint, a cég több mint tizennyolc milliárd dollárnyi vagyont kezel. Aronson nem kívánta kommentálni az esetet.

Januárban, miután Roberts 7800 aláírást gyűjtött egy petícióhoz, melyben arra kérte a Roarkot, hogy változtasson azon, hogy a dolgozók nem kapják meg a kártyás fizetések utáni borravalót, a vállalat engedélyezte azt az alkalmazáson keresztül leadott hitelkártyás rendeléseknél. Ez előrelépés, ismerte el Roberts, de az ilyen megrendelések a hitelkártyás rendelések kis százalékát teszik csak ki. Az Inspire Brands szóvivője szerint a bankkártyás borravaló tiltása egy technológiai korlátozás, melyet akkor örököltek, amikor 2018-ban megvásárolták a cégcsoportot. „Most dolgozunk a technológiai háttér biztosításán” – mondta. Az Inspire Brands azonban harcolt a Raise the Wage Act (Emeljük a béreket törvény) ellen is, amelyet 2017 óta minden évben benyújtanak az amerikai kongresszusban.

Ez egy olyan törvényjavaslat, amely a szövetségi minimálbért tizenöt dollárra emelné óránként. Márciusban az Inspire egy emlékeztetőt küldött a franchise-tulajdonosoknak, amelyben kiemelte a változtatás ellenében folytatott lobbizás sikereit. Chris Fuller, az Inspire Brands szóvivője elmondta, hogy a vállalat azért küzdött a minimálbérre vonatkozó jogszabály ellen, mert „nem támogatjuk a minimálbér egységesítését. Hiszünk abban, hogy a helyi piacoknak kell diktálniuk”. Hozzátette:

A vállalati tulajdonú éttermekben a dolgozók több mint 90 százaléka az állami vagy helyi minimálbér felett keres.

Fizetésemelést követelnek

Az Inspire Brands néhány dolgozója a saját kezébe vette az irányítást. Idén nyáron a tizennyolc éves Matthew Honeycutt az észak-karolinai Charlotte-ban egy Arby’s étterem alkalmazottja, műszakvezetőként 9,50 dollárt, körülbelül 2800 Forintot keres óránként. Július 20-án Honeycutt elmondása szerint ő és egy csoportnyi dolgozó kisétált a munkahelyéről, hogy fizetésemelést követeljenek, így a vezetők kénytelenek voltak két órával korábban bezárni az éttermet. Ez ugyan felkeltette a vezetőség figyelmét, de így is csak 50 centes óránkénti béremelést eredményezett.

A sztrájk kedden volt, csütörtökön kezdték el kiadni az emeléseket

– mondta Honeycutt. Szeptemberben Matthew felmondott az étteremben, egy másik, jobban fizető helyen kapott munkát. 

Ők már belátták: a béremelés a siker titka    

Miközben az Inspire Brands a magasabb minimálbér ellen küzd, néhány más, tőzsdén jegyzett vállalat tulajdonában lévő étterem más megközelítést választott. Azt mondják, hogy a dolgozók bérének emelése jót tesz az üzletnek. Februárban Robert Verostek, a Denny’s étteremlánc gazdasági igazgatója azt mondta a befektetőknek, hogy a kaliforniai dolgozóknak fizetett magasabb bérek „nemcsak több bevételt, hanem nagyobb vendég forgalmat is eredményeztek.” 

Májusban pedig a McDonald's tíz százalékkal emelte a cég tulajdonában lévő üzletek közel harminchétezer dolgozójának a bérét. Az olyan műszakvezetők, mint Honeycutt, aki tíz dollárt keresett az Arby’s-ban, a McDonald's szerint tizenöt és húsz dollár közötti órabért kapnak, helyszíntől függően. 

Sean Dunlop részvényelemző szerint az Inspire Brands egy jól irányított vállalat, de a dolgozók fizetésének és juttatásainak növelése olyan iparági trend, amelynek nem fog tudni ellenállni.

Ha a nagy étterem láncokat nézzük, nemcsak azt látjuk, hogy széles körben törekednek a tizenöt dolláros átlagbérre az éttermekben, hanem azt is, hogy tandíj támogatást, fizetett szabadságot és bónuszokat kínálnak, ezzel próbálják bevonzani a munkavállalókat

– mondta Dunlop. Szerinte, ha az Inspire Brands, versenyben akar maradni, kénytelen lesz emelni a béreket, akár tetszik, akár nem.

(Borítókép: NBC News)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Az állami cégek dolgozói magasabb bérekre számíthatnak az Egyesült Államokban, mint a magánvállalkozásoké.
Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában