Kék alternatíva

Zöld helyett kék alternatíva: a vizet kellene megtartani, mert a széndioxid alig hat a klímaváltozásra

2021. november 24. 10:48
A klímaváltozásról már eleget írtak. A tudományos közösség az éghajlatváltozást az ember antropogén tevékenysége következményeként érzékeli, amely során növeli az üvegházhatású CO2-gázok koncentrációját. Tényleg nem szabadna kételkednünk?
Michal Kravčík írása.

Ha az 1960 óta eltelt időszakban összehasonlítjuk az átlaghőmérséklet növekedését a légköri CO2 növekedésének grafikonjával, akkor valóban egyezést látunk, és nem lehetnének kétségeink, hogy a CO2-nak közvetlen hatása van a levegő hőmérsékletére. Ezért a klímaváltozással foglalkozó tudósok többségének nincs is kétsége afelől, hogy bármi más is lehetne az éghajlatváltozás oka.

Tényleg nem szabadna kételkednünk?

Ha a Föld bolygójának hőmérsékleti viszonyainak fizikai magyarázatát vesszük górcső alá, számos kétség merül fel, amelyek alapján marginálisnak tekinthető a CO2 klímaváltozásra gyakorolt ​​hatása.

Nagy merészség ezt kimondani. Lehet, hogy felháborító merészség, de mégis szükségesnek tartom hangosan beszélni róla, mert az emberiség történetében már sokszor előfordult, hogy egy-egy eretnek, kisebbségi vélemény sokszor odáig ismeretlen igazságot hozott a felszínre.

A fizika legalább két törvénye megkérdőjelezi a CO2 éghajlatváltozásra gyakorolt vélt ​​hatását, és más magyarázatot kínál a klímaváltozásra gyakorolt ​​antropogén hatásra (az energia megmaradásának törvénye és a 2. termodinamikai tétel).

A 2. ábra bemutatja, hogyan alakul át a napsugárzás, amikor eléri a Föld felszínét.

Ha elegendő víz van az ökoszisztémában, akkor a napsugárzás domináns részét elnyeli a növényzeten keresztül történő valódi vízpárolgás. Akár a 70-80 százalékát.

A napsugárzás nagyságrenddel kisebb része járul hozzá a talaj felmelegedéséhez (5-10%), a visszaverődéshez (5-10%) és a troposzféra felmelegedéséhez (5-10%). Érdemes megjegyezni, hogy egy köbméter víz elpárologtatása 700 KWh energiát fogyaszt a Napból. Az energiamegmaradás törvénye alapján, a Napnak ez az energiája látens hővé alakul, amelyet az elpárolgott vízpára a légkör hidegebb rétegeibe visz.

Az elpárolgott víz a hidegebb rétegekben lecsapódik és felhőket képez. A harmatponton eső képződik, és látens energia szabadul fel a légkör hideg légkörébe, és az energiamegmaradás törvényének megfelelően felmelegíti azt. Ez egy egyedülálló bioszivattyú, amely évezredeken keresztül szívja fel a hőt a troposzférából, akár egy autómotor hűtője, amíg az ki nem lyukad.

Ha a bővizű ökoszisztémát „kilyukasztjuk” és kiszárítjuk, hogy az ökoszisztémából ne legyen minek elpárolognia, nullára csökkenhet a napfény vízpárolgáson keresztüli elnyelése. Mi történik ilyenkor a napfénnyel? A vízgőzök nem tudják elvinni, tehét érzékelhető hővé alakul át, ami túlmelegíti a troposzférát és hőszigeteket hoz létre.

A kép bal oldala egy tájról beszél, ahova „lyukakat“ csináltunk, amelyeken keresztül kiürült a víz az ökoszisztémákból. Ezért kevesebb víz párolog el a földről, kevesebb energia szállítódik a légkör hidegebb rétegeibe, és még kevesebb felhő képződik az égen.

Ennek eredményeként több napfény éri el a földfelszínt, és nagyobb része alakul át érzékelhető hővé, amely a troposzférában halmozódik fel, ott ahol a tájnak szárazabbak a részei. Ezáltal hőszigetek (vagy hőkupolák) alakulnak ki, amelyek túlmelegítik a tájat, különösen a városokban, de a rosszul kezelt és a túlontól lecsapolt mezőgazdasági területeken is.

Egy olyan városban, mint Budapest, ahonnan évente több mint 100 millió köbméter csapadékvizet csatornáznak el, ami a múltban beszivárgott a nem beépített Budapest területére és talajvízkészletet képzett majd elpárolgott. Most több mint évi 70 TWh érzékelhető hő kerül erről a területről a troposzférába, amit korábban az elpárolgott víz elszállított az atmoszféra hidegebb rétegeibe. Ezért voltak korábban a nyári hőmérsékletek 3-5 fokkal alacsonyabbak. Érdekességképp, 70 TWh-t energiát a magyar gazdaság 1,5 év alatt fogyaszt el.  

A jobb megértés érdekében egy hőelosztási sémát mutatok be két környezetben. Olyan környezetben, ahol sok a víz (a kép bal oldali része), több felhő van az égen, mert több víz párolog el a talajból. A felhőkön keresztül kevesebb napfény jut a troposzférába, ugyanakkor a földfelszínre eső napfényből kevesebb érzékelhető hő és több látens hő keletkezik, amennyiben több víz párolog el a talajból.

A kép jobb oldala olyan tájat mutat be, amelyik szárazabb, így kevesebb víz párolog el a szárazföldről, kevesebb energia kerül a légkör hidegebb rétegeibe és kevesebb felhő képződik az égen. Ennek eredményeként több napfény éri el a földfelszínt, ami érzékelhetőbb hővé alakul át, amely a troposzférában halmozódik fel a terület szárazabb részein.

Az elpárolgott vízgőznak a légkörben történő lecsapódása során felhők képződnek, amelyek csökkentik a napenergia felhőkön keresztüli áteresztőképességét, és enyhítik az alattuk lévő légkör túlmelegedését.

A napsugárzásnak azt a részét, amely a a felhőkön átjut, a földfelszínhez érvet érő pára felemészti (kék nyíl). A napenergiának azt a részét amely nem használódik fel a páraképzéskor, pedig hővé alakul (piros nyíl), amely a föld közvetlen közelében lévő légkört (troposzféra) melegíti.

Egy olyan tájban, ahol elegendő víz van, a napenergia domináns részét elnyeli a kipárolgás (kék nyíl), a vízhiánytól túlszáradt tájban pedig a kipárolgás során fel nem használt hő érzékelhető hővé alakul, és túlmelegíti a légkör talajmenti rétegei (piros nyíl).

A 2. termodinamikai tétel szerint az átalakult napenergiát az elpárolgott víz a légkör hidegebb rétegeibe szállítja és ott melegíti fel a környezetet. Ez csökkenti a talaj és a légkör felső rétegei közötti hőmérsékleti különbségeket, ami megakadályozza az időjárási szélsőségek kialakulásának növekedését.

Ezen elvek alapján dolgoztunk ki egy Cselekvési tervet a Kassa megyei károsodott táj helyreállítására, amelyet a Kassa Megyei Testület 2021. február 19-én jóvá is hagyott. Az akciótervből számos előny származik. Az akcióterv végrehajtása 400 millió eurós összköltséggel, 60 millió köbméterrel növeli Kassa megye károsodott tájainak vízmegtartó képességét.

Ez a 400 millió eurós keretű terv hozzájárul 3200 munkahely létrehozásához, az éves szinten  6,6 millió tonna CO2 kötődik meg a növényzetben és a talajban, hogy a mezőgazdasági területek termékenysége éves szinetn 30 millió euróval növekedjen.

Segít a folyóvizek helyreállításában, 12 000 liter/másodperces összhozammal növeli kiszáradó forrásokat.

Növeli a látens hőtermelést, aminek következtében megújulnak a rendszeresebb esőzések, segít a horizontális csapadék (harmat) kialakulásában, csökkenti az érzékelhető hő termelődését, és mérsékli a légköri zavarok fellépését, az extrém csapadék- és árvízveszélyt.

Számításaink szerint, évi 28 TWh-val nőne a látens hő képződése, és ugyanennyivel az érzékelhető hő képződése is csökkenne, ami 0,77 Celsius-fokos hőmérséklet-csökkenést hozna a megyében.

Ebben a programban a beruházás várható megtérülése jóval 10 év alatt van. Egy ilyen modell a világ minden részén megvalósítható, és ezáltal, ott, ahol bevezetésre kerül, növelhető az éghajlati, környezeti, vízügyi és szociális biztonság.

Michal Kravčík, vízügyi mérnök, környezetvédő

A kisszebeni járásbeli Csendespatak területén végzett vízvisszatartó projektjéért 1999-ben Goldmann-díjat (alternatív környezetvédelmi Nobel-díj) kapott. A díjat azért a többéves munkájáért kapta, amivel egy nagy gát építését, és ezzel 4 falu elárasztását akadályozta meg a Csendes patakon. Helyette, a közösség összefogásával, az erdőben tartották meg a vizet sok kicsi természethez közeli vízcsapdákkal.

2010-ben a Radičová kormány tanácsadójaként egész országra kiterjedő revitalizációs programot indított el, amely a kormány bukásával megszakadt. Jelenleg Kassa megye képviselője, ahol elindult az általa megalkotott tájmentő program.

 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés