Beindulhat a bányászati láz Szerbiában: angol-ausztrál óriáscég vásárolja a lakosság ingatlanjait

2021. november 24. 11:11
Miközben egyre nagyobb az igény egyes ércek iránt, Szerbiában a közösség ellenállása is nő, ugyanis a bányák kialakítása és a bányászat maga jelentős ökológiai következményekkel jár. A Világbank becslései szerint, az új energiához és a tiszta technológiához szükséges ércek értéke három-ötszörösére nő majd.
Becslések szerint Szerbia gazdag tartalékokkal rendelkezik, ami a kritikus fontosságú nyersanyagot (lítiumot, rezet és aranyat) illeti. Az ország bányászati kincseinek értékét 550 milliárd euróra becsülték.

A zöld jövő, az üvegházhatású gázok kibocsájtásának csökkentése, valamint az elektromos járművek fejlesztése érdekében be kell látnunk, a kritikus fontosságú nyersanyagok (CMR) kiaknázására van szükség, hiszen azok határozzák meg az emberiség és a Föld jövőjét, azok jelentik az alacsony széndioxid-kibocsátású energiára való áttérést, hangzott el Belgrádban, Szerbia bányászati kincseinek nemzetközi konferenciáján.

Giles Norman, Kanada belgrádi nagykövete a konferencián felhívta a figyelmet arra, hogy országa az Amerikai Egyesült Államokkal és az Európai Unióval való partnerségben kész arra, hogy vezető pozícióba lépjen a kritikus fontosságú nyersanyagok bányászata terén. Reményét fejezte ki, hogy Szerbia is felismeri a környezetvédelem fenntarthatóságának fontosságát, hiszen ez jól fizetett munkahelyeket teremt majd az országban, miközben a nyersanyagellátás lánca is bezárulhat.

Annika Ben David, Svédország belgrádi nagykövete ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Szerbia, illetve a Nyugat-Balkán sem használja ki a saját bányászati adottságait. Rámutatott, miután Svédország gazdag ércekben, vagyis bányászati nemzetnek nevezheti magát, amely a biztonságos bányászat mellett kötelezte el magát – mellőzi a fosszilis nyersanyagok használatát –, jelentős lépéseket tett a törvényalkotás és a fejlesztések terén. Felajánlotta országa segítségét a bányászat terén Szerbiának, hogy az biztonságosan használhassa fel természetes adottságait.

„Az adottságokat ki kell használni”

Zorana Mihajlović, szerb bányászati és energetikai miniszter a nemzetközi konferencián rámutatott arra, hogy minisztériuma álláspontja szerint a bányászati kincsek kiaknázását csakis a környezetvédelmi követelményekkel összhangban lehet véghezvinni.

„Miként fogjuk a lítiumot kiaknázni, az mindannyiunktól, mindenek előtt az államtól és a polgároktól függ”

– hangsúlyozta a tárcavezető. Hozzátette, miután tisztában vagyunk azzal, hogy az ország olyan nyersanyagokkal is rendelkezik, amire a világban szükség van, kötelessége az államnak azt feltárni, illetve használni adottságait.

A bányászatnak a lakosság ellenállásával is meg kell küzdenie

Vesna Prodanović, a Rio Sava Exploration főigazgatója ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ma a bányászati projekteknek nem csak a műszaki követelményekkel és kockázatokkal kell megbirkózniuk, hanem a lakosság ellenállásával is.

Példaként a Jadar-bánya esetét hozta fel, amely mögött ő szándékos hitelrontást sejt.

Kiemelte, természetes hogy a polgárok aggódnak a saját környezetükért, illetve számos olyan szervezet van, amely a környezetvédelemért küzd, éppen ezért fontosnak tartja a párbeszédet a Jadar-bánya kialakításában érdekelt Rio Tinto angol-ausztrál bányaipari óriásvállalat, a lakosság és a környezetvédelmi szervezetek között.

Szavai szerint a Rio Tinto tervei között szerepel, hogy tevékenysége során csökkentse a környezetre gyakorolt negatív hatásokat, így a vállalat stratégiái között szerepel, hogy 2050-re nullára csökkentse a szén-dioxid kibocsájtást, vagyis 7,5 milliárd dollárt (6,63 milliárd eurót) szeretne beruházni a folyamatok dekarbonizációjába.

Korábbi bejelentések szerint az angol-ausztrál bányaipari vállalat a lítiumot tartalmazó szerbiai jadarit ásvány kiaknázása érdekében, 2021 végéig 450 millió dollárt (398 millió eurót) fektetnek a földtani vizsgálatok, a megvalósíthatósági tanulmány és a projektum előkészítésének költségeibe.

A beruházást tervezetten készítik elő

A Rio Tinto óriásvállalat még nem kapta meg az engedélyt arra, hogy a nyugat-szerbiai Loznica városnál, pontosabban Brezjak faluban lítium-bányát hozzon létre. Ám a vállalat saját bevallása szerint már felvásárolta a szükséges terület mintegy 40 százalékát.

A Rio Tinto már évek óta jelen van a helyi lakosság életében, társadalmi felelősségvállalás címén 2004 óta több millió dinárt adományozott már a helyi iskolának, a helyi közösségnek, az egészségháznak és a loznicai kultúrközpontnak, sőt ők támogatják a Paulje területén található régészeti kutatásokat is.

A CINS-nek maguk a Rio Tinto képviselői mondták el, hogy

a tervezett 52 háztartásnak majdnem felét sikerült felvásárolniuk.

Stefan Janković, a vállalat képviseletében rámutatott, hogy a lítium-bányához szükséges 250 hektárnak 40 százaléka már a tulajdonukban van, és vannak olyanok ingatlantulajdonosok is, akikkel aláírták a vásárlási előszerződést is.

Nemrégiben a CINS Szerbiai Oknyomozó Újságírói Központ foglalkozott a tervezett bánya környéki ingatlanok felvásárlásával, és rámutattak, hogy a bányaipari vállalat jóval az érték feletti árat fizet az ingatlanokért. Például egy 15.000 eurós ingatlanért 80 ezer eurót is fizettek. Vagyis a házak négyzetméterét, az ingatlan állapotától függetlenül 450 euróért is el tudták adni a tulajdonosok, sőt a segédépületek, vagyis a garázs, az ólak, a tározók négyzetméteréért 200 eurót is számolhattak. Külön fizettek a kerítésért, a kapuért, a járdáért az udvarban, illetve az ingatlan eladását 5.000 euróval ajándékozták meg, ha pedig a tulajdonos 3 hónapon belül kiköltött az ingatlanából, további díjazást számolnak fel neki. A költözésben is segítettek és az új otthon megvásárlásához ingatlanügynökséget is ajánlottak.

(Címlapkép: MTI/EPA/Martin Divisek)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés