Kedvező kilátás és eurócsatlakozás

2021. november 16. 9:10
Javította a horvát államadósság osztályzatát a Fitch Ratings, elsősorban azzal a várakozásával indokolva a lépést, hogy Horvátország alig több mint egy év múlva csatlakozhat az euróövezethez.

Kedvező kilátás és eurócsatlakozás

A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi BBB mínuszról egy fokozattal BBB-re emelte Horvátország hosszú futamidejű szuverén devizaadós-kötelezettségeinek besorolását, és az új osztályzatra is további felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátást hagyott érvényben.

A lépéshez fűzött indoklásában a Fitch Ratings kiemelte: várakozása szerint

Horvátország abban a helyzetben lesz, hogy 2023 januárjában csatlakozhat a valutaunióhoz.

A cég szerint Horvátország a koronavírus-járvány sokkja ellenére is komoly előrelépést ért el az eurótagsághoz szükséges konvergencia-kritériumok és szerkezeti reformok teljesítésében, és az euróövezetben is megvan a politikai támogatás a horvát csatlakozáshoz.

A Fitch kiemeli azt is, hogy az általa vártnál előbb léphet be Horvátország az euróövezetbe, a cég ugyanis korábban ezt 2024-re valószínűsítette.

Az eurócsatlakozás támogatóan hat a horvát államadós-minősítésre, mivel az euró meghonosításával Horvátországnak tartalékvaluta-státusban lévő fizetőeszköze lesz, emellett a belépés csökkenti a tranzakciós költségeket és korlátozza a háztartások és a vállalati szektor pénzügyi mérlegét terhelő árfolyamkockázatokat is – áll a Fitch Ratings elemzésében.

A hitelminősítő hangsúlyozza: az új, javított osztályzatra érvényben hagyott pozitív kilátás azt tükrözi, hogy az euróövezeti csatlakozás közvetlen kedvező hatást gyakorol Horvátország szuverén minősítési modelljére, mindenekelőtt az euró tartalékvaluta-státusából eredő rugalmasság révén, és ez megteremti a további felminősítés lehetőségét.

A Fitch Ratings kiemeli azt is, hogy az általa korábban vártnál sokkal erőteljesebbnek bizonyult a horvát gazdaság növekedési teljesítménye, elsősorban a turisztikai ágazat fellendülése és az exportszektor ellenállóképessége miatt.

A hitelminősítő szerint a

horvátországi turistaforgalom az idén valószínűleg eléri a 2019-es szint 80 százalékát.

A Fitch közölte: a korábbi előrejelzésében szereplő 5,5 százalékról 8,9 százalékra emelte a horvát gazdaság idei növekedési ütemére szóló prognózisát, és azzal számol, hogy a horvát hazai össztermék (GDP) már 2021 végén túllépi a 2019-ben elért értéket.

A cég megjegyzi, hogy a 2008-2009-es globális pénzügyi válság után még nyolc évbe telt, mire a horvát gazdaság teljesítménye meghaladta a válság előtti szintet.

A horvátoknak is lesz ehhez pár szavuk

Visszafordulnának a horvátok: aláírásgyűjtéssel menekülnének az euró bevezetése elől. Már októberben összegyűlt ugyanis a szükséges aláírások csaknem fele ahhoz, hogy népszavazást lehessen kiírni a horvát nemzeti valuta, a kuna védelmében, jelentette be Marko Milanovic Litre, a Horvát Szuverenisták (HS) parlementi képviselője, az euró bevezetésének akadályozását célzó indítvány szervezőbizottságának tagja.

A népszavazásról szóló kezdeményezést a 151 tagú törvényhozásban négy képviselővel rendelkező HS, valamint három jobboldali, parlamenten kívüli párt, a Horvát Jogpárt (HSP), a Függetlenek Horvátországért (NHR) és a Megújulás Generációja (GO) indították el. November 7-ig a horvát választói névjegyzékben szereplők tíz százalékának, mintegy 369 ezer főnek az érvényes aláírását kell összegyűjteniük ahhoz, hogy az alkotmányba bekerüljön a következő szöveg: „Horvátország nemzeti valutája a kuna, amely száz lipára osztható, és amelynek megváltoztatásáról csak népszavazáson dönthetnek az állampolgárok.”

Ha a kezdeményezőknek sikerül is összegyűjteniük a megfelelő számú aláírást, a népszavazási kérdés hitelesítését még az alkotmánybíróságnak meg kell vizsgálnia.

Milanovic Litre a sajtónak úgy nyilatkozott: elégedettek az aláírásgyűjtés gyorsaságával, mindössze öt nap alatt sikerült ugyanis 157 ezer támogatói aláírást begyűjteniük. Kijelentette: a kormány bár figyelmen kívül hagyja a kezdeményezést, a horvátoknak joguk van eldönteni, mikor akarják bevezetni az eurót.

„Ismételgethetik mantrájukat, hogy az már eldőlt az EU-csatlakozásról szól népszavazáson, de ez csak részben igaz” – mondta. Andrej Plenkovic kormányfőre utalva hozzátette, hogy ez nem lehet egy ember döntése, személyes érdeke.

A kormány szerint nincs szükség népszavazásra, mert Horvátország azzal, hogy csatlakozott az Európai Unióhoz (EU), elfogadta a közös fizetőeszköz bevezetését.

Marko Milanovic Litre kiemelete:

harcolni fognak azért, hogy a horvát fizetőeszköz a kuna maradjon,

mert szerintük jelenleg az egyik legnagyobb gazdasági válsággal néz szembe az emberiség, és nem siethetnek egy olyan új monetáris unióba, amelynek meglesznek a saját érdekei.

Horvátország 2023 januárjában készül bevezetni az eurót. Zágráb 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie minden maastrichti kritériumnak. Ezek között szerepel, hogy az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.

(MTI, Makronóm)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés