Megtiltotta az amerikai kormány, hogy amerikai cég növelje chipgyártását Kínában

2021. november 15. 18:16

A Biden-kormányzat biztonsági aggályok miatt elutasította az Intel azon tervét, hogy növelje a kínai gyártást, és ezzel visszavetette az amerikai chiphiány megoldására felvetett ötletet, állítják a tanácskozást ismerő személyek.

2021. november 15. 18:16
null

Az Intel, a világ legnagyobb chipgyártója azt javasolta, hogy a kínai Csengtuban lévő gyárban szilíciumszeleteket gyártsanak, tudósít a Bloomberg. Ez a gyártás 2022 végére üzembe állhatott volna, ami enyhítené a globális ellátási nehézséget. A vállalat eközben szövetségi támogatást kért a kutatás és a gyártás felfuttatásához az Egyesült Államokban.

Amikor az elmúlt hetekben bemutatták a tervet, a Biden-kormányzat tisztviselői határozottan lebeszélték a kínai lépést.
Hiába tehát a globális chiphiány, az amerikai kormány szerint sokkal fontosabb, hogy a gyártást hazahozzák és a stratégiai ágazatok amerikai befolyás alatt legyenek.

Az Intel a hangsúlyt ezért a meglévő félvezetőgyártó tevékenységeinek jelentős, folyamatban lévő bővítésére és az Egyesült Államokban illetve Európában zajló több tízmilliárd dolláros beruházási tervekre helyezi.

A Fehér Ház eközben arról vitázik, hogy korlátozzon-e bizonyos stratégiai befektetéseket Kínában. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó elmondta, hogy a kormányzat

fontolgatja egy kifelé irányuló beruházási szűrési mechanizmus bevezetését, és szövetségeseivel együtt dolgozik azon, hogy ez hogyan nézhetne ki. 
Meglepő, hogy a liberális piacgazdasági elvek fő globális szószólója, az USA olyan gazdaságpolitikai lépést tehet, ami párját ritkítóan centralizált és korlátozza az amerikai cégek nemzetközi tevékenységét. Ez újabb lépés lehet afelé, hogy korunk innovációs háborújában az országok befelé forduljanak és saját képességeik megerősítésére koncentráljanak.

A Fehér Ház képviselője nem kívánt konkrét ügyleteket vagy befektetéseket kommentálni, de azt mondta, hogy a kormányzat „nagyon is arra összpontosít, hogy megakadályozza, hogy Kína az amerikai technológiákat, know-how-t és befektetéseket a legmodernebb képességek kifejlesztésére használja fel”, ami hozzájárulhat az emberi jogok megsértéséhez vagy az amerikai nemzetbiztonságot fenyegető tevékenységekhez.

A demokrata Joe Biden vezette Amerika ezzel úgy tűnik, beadhatja a derekát Soros Györgynek. Ugyanis, mint arról a Makronóm elemzése beszámolt, az amerikai milliárdos az elmúlt hónapokban kommunikációs szinten háborút indított Kína ellen és arra szólít fel, hogy az amerikai cégek ne fektessenek be Kínában.

MTI / EPA / OLIVIER HOSLET
MTI / EPA / OLIVIER HOSLET

Soros György meg is nevezte a The Wall Street Journal oldalán, hogy a világ legnagyobb eszközkezelője, a BlackRock kínai tevékenységével van problémája. Szerinte a BlackRock közgazdászai félreértik Hszi Csin-ping Kínáját, és tévesen döntöttek úgy, hogy jelentős összegeket fektetnek be az ázsiai országban. „Dollármilliárdokat önteni Kínába jelenleg tragikus hiba” – fogalmaz. Véleménye szerint amellett, hogy a BlackRock veszít majd rajta, az üzlet az USA nemzetbiztonsági érdekeivel is szembemegy, mivel az „otthon elnyomó, külföldön agresszív” Kínát támogatja.

Tény ugyanis, hogy a BlackRock a világ egyik legnagyobb befektetőcégeként sok száz milliárd dollárnyi amerikai tőkét irányít a kínai gazdaság óriásvállalataiba. Soros úgy véli, ezzel olyan vállalatokba áramlik az amerikai pénz, amelyek a kínai párt szinte egyszemélyes irányítása alatt állnak. A BlackRock épp az utóbbi hetekben bátorította ügyfeleit a kínai befektetések növelésére, ráadásul hamarosan az első külföldi cég lehet, amely kínai ügyfelek pénzét is kezelheti.

Soros sarkos véleménye természetesen jelentős visszhangot keltett. Michael Hudson amerikai közgazdászprofesszor szerint az üzletember tévedésben van, és igazából csak arról álmodozik, milyen jó lenne, ha Kínát a hagyományos neoliberális modell szerinti világrendben ki lehetne zsákmányolni. „Soros György nyilvánvalóan amiatt dühös, hogy Hszi Csin-ping nem Borisz Jelcin”, azaz hogy Kína nem Amerikától függő kleptokráciát épít ki, ahogy azt Oroszország tette egykor – véli Hudson. A szerző szerint Soros problémája az, hogy Kína nem piacosította mindenét, és pénzügyi rendszere nem függ Amerikától, így az USA befolyása kisebb. Úgy gondolja, a spekuláns a hidegháború végével azt várhatta, hogy végre felvásárolhatja a legjövedelmezőbb eszközöket a világ minden táján.

Hudson szerint Sorost valójában az zavarja, hogy Kínában nincs tér korlátlan járadékvadászatra, érdemtelenül szerzett jövedelmekre. Úgy látja, az üzletember addig akadályozná az oda irányuló amerikai befektetéseket, míg kikényszerítené, hogy Kína behódoljon, és külföldi befektetők játékterévé változzon. Véleménye szerint a kínai elnök megpróbálja megakadályozni, hogy országában a legfelső egy százalék nyerjen a többiek kárára. Soros szerint a szocializmus Kínának árt, Hudson viszont azt állítja, hogy a spekulánst nem az ázsiai nagyhatalom érdekli, hanem saját érdekei aggasztják. Mint írja, a befektetés megtiltásával Soros rövidlátó módon csak még nagyobb lendületet adna Kína felemelkedésének és önállósodásának, hiszen annak egyébként is a dolláralapú világrenddel való leszámolás a célja, és nincs is szüksége amerikai pénzre.

A kínai kormányzati szócső, a Global Times Soros cikksorozatára válaszul globális gazdasági terroristának bélyegezte a magyar származású amerikai milliárdost – tudósított az Asia Times.

Más chipgyártó vállalatokhoz hasonlóan az Intel is türelmetlenül várja, hogy a kongresszus 52 milliárd dollárt szavazzon meg a hazai kutatás és gyártás finanszírozására. Ez a CHIPS-törvénynek nevezett javaslat már hónapok óta húzódik a képviselőházban. Az elnök és Gina Raimondo kereskedelmi miniszter az intézkedést a Kínával való versenybe szállás – és a hosszú távú ellátási nehézségek megelőzése – eszközeként hirdette meg. 

Néhány republikánus törvényhozó azt mondta, hogy az adófizetői pénznek nem szabadna feltételek nélkül érkeznie a nagyvállalatokhoz. Olyan korlátokat szorgalmaztak, amelyek megakadályozzák, hogy a vállalatok elfogadják a támogatásokat, majd mégis növeljék jelenlétüket Kínában.

A CHIPS törvényjavaslat célja, hogy csökkentse az amerikai függőséget a sérülékeny ellátási láncoktól.

Kapcsolódó cikkek

Összesen 16 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Box Hill
2021. november 22. 23:22
Miközben az USA legnagyobb kereskedelmi partnere éppen Kína. Nemrég előzte meg Kanadát.
Akitlosz
2021. november 22. 23:22
Fel van találva évezredek óta a hatékony megoldás. Vám a neve. A globalizátoroknak persze nem tetszik, de akkor meg tudomásul kellene venni a törvényszerű következményeket és nem jajgatni. Miért gyártana már odahaza az Intel chipeket sokszor akkora költséggel sokkal kisebb profittal? Akkor lemaradna a versenytársaktól.
olajfa1
2021. november 22. 23:22
Hajrá Szíjjártó úr!!!!!! ITT A NAGY LEHETŐSÉG!!!! Magyarországra kell hozni pl SAMSUNG vagy HITACHI más gyártók segítségével a chip gyártást!!! Sok sikert hozzá!!!!!!!
MZperXXL
2021. november 22. 23:22
"A szerző szerint Soros problémája az, hogy Kína nem piacosította mindenét, és pénzügyi rendszere nem függ Amerikától, így az USA befolyása kisebb. " Itt a lényeg. Amerika szándéka érthető, kérdés, hogy az EU számára ezt mit jelent. Szerintem semmi jót nekünk nem az az érdekünk, ami az USA-nak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik