Brüsszel szerint annyira bedurrant a magyarok pénztárcája, hogy a növekedési bajnokok közé kerül Magyarország 2021-ben

2021. november 12. 12:19
Magyarország gazdasági növekedése 2022-ben is erőteljes, 5,4 százalékos lesz a fiskális ösztönző intézkedéseknek köszönhetően, azonban 2023-ban már várhatóan 3,2 százalékra lassul, ahogy a szakpolitikai támogatás fokozatosan megszűnik, közölte az Európai Bizottság a szerdán közzétett őszi időközi gazdasági előrejelzésében.

Az uniós szakértők szerint, az éves GDP az idén 7,4 százalékkal nő, míg testület által júliusban kiadott nyári prognózis csupán 6,3 százalékos növekedést jelzett.

A szakértők azt is megállapították, hogy emelkedő termelési költségek továbbra is magasan tartják majd az inflációt. A harmonizált fogyasztóiár-index 2021 negyedik negyedévében 6,7 százalékon tetőzik a gazdaság újbóli megnyitása utáni áremelkedések, az áru- és nyersanyagárak globális emelkedése, miatt. A lakossági energia árszabályozása részben megvédi a háztartásokat a nyersanyagárak emelkedésétől, tették hozzá. A 2021. évi, átlagos 5,1 százalékos infláció után 2022-ben 4,8 százalékos, 2023-ban pedig 3,4 százalékos inflációt prognosztizál az Európai Bizottság.

Az előrejelzés szerint a háztartások fogyasztása megélénkül a robusztus jövedelemnövekedés, a kormányzati támogatási intézkedéseknek köszönhetően.

Ezekek az ösztönző intézkedések főként a családoknak nyújtott egyszeri jövedelemadó-visszatérítést, a 25 év alattiak szja-mentességét, a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetését, nyugdíj és  béremeléseket foglalják magukba. A jelentés megjegyzi, hogy

az ösztönző intézkedések a feltételezettnél is jobban fellendíthetik a fogyasztást,

ugyanakkor a vártnál magasabb infláció ronthatja a háztartások vásárlóerejét.

A beruházások továbbra is élénkek maradnak, köszönhetően a javuló gazdasági kilátásoknak, és az állami beruházások is jelentősen növekedni fognak idén és jövőre is. A szakértők felhívták a figyelmet arra is, hogy magyar gazdaság erősen integrálódott a globális értékláncokba, így az ellátási zavarok sebezhetővé teszik az exportot. Mivel az alapanyaghiány 2022-től várhatóan enyhülni fog, az export az előrejelzések szerint a globális kereslet lassulása ellenére is dinamikus marad. Ugyanakkor, jegyzik meg, az erős belföldi kereslet az előrejelzések szerint az importot táplálja, miközben a magasabb globális energiaárak rontják Magyarország kereskedelmi feltételeit. A folyó fizetési mérleg romlik 2022-ben, majd 2023-ban ismét javulni fog.

Az államháztartási hiány 2021-ben a gazdasági növekedés erőteljes fellendülése ellenére magas marad, és eléri a GDP 7,5 százalékát, írták.

Makronóm vélemény

Megszokhattuk, hogy a nemzetközi szervezetek általában az idei évre szóló előrejelzésükben rendkívüli növekedéseket jósolnak Magyarországnak, ami aztán beválik, de az ezt követő évekre már nagy lassulást jeleznek előre. Ennek oka részben politikai: az idei növekedés ugyanis már részben tényszerű, az idei évben benne vagyunk, a folyamatok látszanak, ezért ezeket kényszerű elismerni Brüsszel.

Hazai és külföldi szakértők is hagyományosan azzal a kommunikációs trükkel élnek, miszerint az idei év növekedése kiugróan magas, de ez egyszeri tényezőknek köszönhető, hosszabb távon úgyis lassulni fog a gazdaság, mert a potenciális növekedési ütem alacsonyabb. Az elemző részéről ez eg biztonsági játék, mert idővel nagy eséllyel beválik, hogy egyszer majd lesz lassabb növekedés is. Ez azonban már inkább vélemény, ráadásul hosszabb távon az esetleges statisztikai modellezés is gyenge lábakon áll. Így aztán érdemben csak az idei évre adott előrejelzésekre érdemes figyelni.

(MTI, Makronóm, címlap: MTI/Koszticsák Szilárd)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 12 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés