Évszázadok szénfüstös szelei építették fel korunk gettóit és szegénynegyedeit

2021. november 8. 11:46
Ahogyan az Economics Observatory írja, az olyan városok, mint London, Párizs vagy New York keleti részei jóval szegényebbek, mint a nyugati városrészek. Ennek egyik oka, az iparosodás idején tapasztalt légszennyezés nem egyenlő eloszlására vezethető vissza. Míg a légszennyezés rövidtávú hatásait ma már jól ismerjük, kevés szó esik az évszázadokon átívelő hatásairól. Az olyan negatív következmények, mint az egészségkárosodás, a munkahelyi termelékenység csökkenése vagy a kognitív képességek károsodása a legtöbbünk számára már világos, azonban talán bele sem gondolunk, hogy az iparosodás korában füstölgő széntüzelésű gyárak hogyan hatnak a mai életünkre. Az Economics Observatory cikke a szennyezésnek a városok összetételére és szerkezetére gyakorolt közvetett hatásait, illetve a közvetlenebb hosszútávú egészségügyi következményeit mutatja be.

Az ipari forradalom fellendítette a gazdaságokat, de tönkretette a városokat

A gazdasági fejlődés és az egy főre jutó gazdasági növekedés az ipari forradalommal indult meg, amikor a termelés az otthonokból a gyárakba helyeződött át, és olyan új energiaforrások, mint a víz, majd a szén, éjjel-nappal hajtották a növekedés motorját. Ebben az időszakban, az olyan nagy ipari városokban, mint például Manchester, elképesztő mértékű termelésnövekedést tapasztaltak. Ennek azonban magas ára volt. A munkásoknak szörnyű körülmények között kellett élni és dolgozni, a városokban pedig meredeken nőtt a légszennyezés a széntüzelésű gyárak és kemencék miatt. 

A fejlődés rendkívüli ütemét mutatja, hogy Manchesterben a gyárkémények száma az 1840-es években 500 körül volt, ami a 19. század végére 2000-re nőtt. Ezzel összhangban meredeken növekedett a szénfogyasztás is az 1800-as években. Charles Dickens úgy érzékeltette az időszak szennyezettségét, hogy

a kéményekből füst ereszkedik lefelé, lágy fekete csepegést okozva, benne akkora korompelyhekkel, mint a jól megtermett hópihék. 

A szerző számítás a Warde adatai alapján (2007)

A laikus számára is világos lehet, hogy ezek a körülmények rendkívüli módon károsak voltak az egészségre. Becslések szerint például az 1851-1860 közötti évtizedben Nagy-Britanniában az ipari szénhasználat a városi halálozások egyharmadáért volt felelős, ráadásul a veszély leginkább az öt év alatti gyermekeket fenyegette. A munkaképes korú lakosság körében a halálozás a légzőszervi megbetegedések, mint például a tuberkulózis, miatt volt magas. 

Ezrek halála kellett ahhoz, hogy szabályozás szülessen a légszennyezéssel kapcsolatban

Idővel és a jövedelmek növekedésével egyre nőtt a szennyezés miatti elégedetlenség. A légszennyezésre vonatkozó korlátozások akkor váltak végképp elkerülhetetlenné, amikor 1952-ben napokig sötétségbe borult London a szénfüst és az időjárás hatására, ami 4 ezer ember halálát okozta. Így 1956-ban bevezették az Egyesült Királyság első tiszta levegő (Clean Air Act) törvényét, ami a szénfelhasználás látható csökkenését eredményezte és kitiltotta a széntüzelésű erőműveket a városközpontokból. A szénfelhasználás azonban csak az 1968-as második Clean Air Act megszületéséig csökkent érzékelhető mértékben. 

Szennyezőből lesz a legjobb környezetvédő

Amikor a strukturális változások már eltörölték Nagy-Britannia ipari múltjának maradványait, az ország globális vezető szerepet töltött be a környezetvédelmi jogszabályok kidolgozásában. Kezdetben a legtöbb tiszta levegővel kapcsolatos törvény a levegőminőség javítása és a negatív egészségügyi hatások csökkentése érdekében a levegőben szálló por és más szennyező anyagok, mint az ózon vagy a kén-dioxid, csökkentését tűzte ki célul. Pozitív mellékhatásként a szabályozás hozzájárult az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázok csökkentéséhez is.

Generációkon átívelő hatása is van a légszennyezésnek

Az Economics Observatory cikke szerint

az ipari szénfelhasználásból származó történelmi szennyezésnek azonban tartós hatásai is lehetnek.

Például ma már egyre több bizonyíték van arra, hogy a terhesség alatt elszenvedett légszennyezés negatív hatással van a baba későbbi életkilátásaira. 

Az ok-okozati lánc megmutatja, milyen hosszú távú, akár több évtizedes hatása van a szennyezésnek. Az ugyanis befolyásolja a születési súlyt, ami viszont hatással van a későbbi iskolai eredményekre, így meghatározó lehet a munkaerőpiaci érvényesülés szempontjából is. Ráadásul a hatás nem csak az egyén szintjén, hanem generációkon át érvényesül, hiszen például a globális hőmérséklet mai emelkedését a múltbeli iparosodás fénykorához kötik. 

Ha összehasonlítjuk a légkör szén-dioxid szintjét az ipari forradalom előtt és napjainkban, akkor azt látjuk, hogy az 1700-as évek közepén mért 280 ppm-ről több mint 40 százalékkal növekedett, így 2019-re már 410 ppm értéket mutatott. Ez 1500 milliárd tonna kibocsátás eredménye, amelynek közel a felét az Egyesült Államok (25%) és Európa (22%) közösen produkálta. 

A nyugati szél határozta meg, hol laknak a szegények

Az elmúlt években világszerte tapasztalt szélsőséges időjárási események növekedése megmutatta az üvegházhatású gázok kibocsátásának társadalmi költségeit, és annak a jövő generációk jólétére, biztonságára és a közegészségügyre gyakorolt hosszú távú hatásait. A környezetszennyezés másik ilyen tartós hatása, amely kevésbé szembetűnő, a különböző városrészek társadalmi megosztottsága. 

A viktoriánus Anglia vizsgálata azt mutatja, hogy az északi féltekén uralkodó, úgynevezett nyugati szelek (amelyek nyugatról keletre fújnak) eltérő mértékben szállították a szénfüstöt a különböző területekre. Ez a városrészek szegregálódását okozta, hiszen a gazdagok a városok viszonylag kevésbé szennyezett, nyugati részébe költöztek, míg a szegények a keleti részekben laktak. A viktoriánus kor kéményei ráadásul a modern szabványokhoz képest alacsonyak voltak, és a szenet a gyárakban alacsonyabb hőmérsékleten égették el. Ennek eredményeként a szennyeződés erősen lokalizált volt és nem egyenletesen terjedt el a városok felett. 

A szén szétválasztotta a városokat

Ezek a szennyezettségi különbségek közvetlenül hatottak a városrészek összetételére, például a 19. század végén a szennyezett városrészekben sokkal magasabb volt az alacsonyan képzett munkások aránya. Mivel ez az összefüggés nem volt megfigyelhető azelőtt, hogy a szén vált volna a fő energiaforrássá, így bizonyítható az ok-okozati összefüggés a lakosság eloszlása és az ipari szennyezés mértéke között. A legmeglepőbb ezzel kapcsolatban, hogy a történelmi szennyezés jelenléte és az alacsonyan képzett munkavállalók aránya közötti kapcsolat még 2011-ben is nagyon hasonlónak bizonyult a 19. század végén tapasztaltakhoz képest. 

A billenési dinamika hatása nem kikerülhető

Vannak azonban különbségek is. Azokban a városrészekben, ahol a múltbeli szennyezettségi szintek közel voltak a városi átlaghoz, a társadalmi szegregáció megszűnt, az időközben bevezetett légszennyezettség megszüntetését célzó szabályozás következtében. Ilyen város például Bristol, ahol ma már nem találunk ilyen jellegű különbséget a nyugati és keleti városrészek között. 

Ezzel szemben azok a városrészek, ahol a múltban a szennyezés jóval a városi átlag felett vagy az alatt volt, ma is tapasztalható a különbség a város két oldala között. Ez az úgynevezett „billenési dinamika” létezését bizonyítja az Economics Observatory szerint, vagyis hogy egy bizonyos küszöbérték felett egy szegény környék még akkor is taszítja a gazdagabb lakosokat, ha az eredeti negatív jellemzők, például a légszennyezés, már régen eltűntek. 

A városrészek összetételének további elemzése azt mutatja, hogy

a munkalehetőségek hiánya, az iskolák összetétele, a kedvezőtlenebb bűnözési mutatók és a lakásállomány alacsonyabb minősége miatt alakul ki ez a hatás.

Ez azt mutatja, hogy a társadalmi összetétel és a tartós beruházások kombinációja a szennyezés történelmi hatásait a tiszta levegőről szóló törvények által meghatározott határidőn túl is fenntartotta. 

Komoly akadályok állnak az egyesítés útjában

A kutatások azt sugallják, hogy azért szegények a régi iparvárosok keleti oldalán élők, mert az ipari korszakban magas volt a szennyezés szintje, a füst kelet felé sodródott és szegregációt okozott. Az olyan amerikai városokban, mint például Chicago, ezek a hatások szó szerint bebetonozódhattak, mivel az autópályák konkrét fizikai korlátot képeznek a keleti és a nyugati városrészek között. Más helyeken a kezdeti különbségeket tovább súlyosbították olyan intézkedések, mint a „red-lining”, amelynek során a jelentős afroamerikai lakossággal bíró területeket piros tintával jelölték meg a térképen, hogy ezzel befolyásolják a jelzáloghitelezők döntéseit. 

A fejekben is érzékelhetőek a hosszú távú káros hatások

Az olyan országokban, mint Kína vagy India, a légszennyezés ma is hasonlóan jelentős probléma, mint korábban az iparosodó Nagy-Brittaniában. Az egészségügyi káros hatások mellett a nem egyenletes veszélyeztetettség most is létrehozhatja a területi egyenlőtlenségeket. Számos fejlett ország költséges várospolitikát alkalmaz a hátrányos helyzetű területek rehabilitációjának érdekében. De lehet, hogy hiába teremtenek új lakhatási lehetőséget, irányítják ezekre a területekre az üzleti beruházásokat, mert egy Angliára vonatkozó kutatás azt mutatja, nehéz áttörni a lakosságban kialakult előítéletek által épített falakat. 
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés