Hosszabb takarót készíttetne az unió, mert tovább akar nyújtózkodni: megemelik az adósságplafont?

2021. november 3. 10:20
Elindította az Európai Bizottság a fiskális szabályzók reformjának hivatalos menetét. Két fő kérdés mutatkozik egyelőre, megmarad-e az államadósság maximális határa (jelenleg 60 százalék), vagy a költségvetési deficit 3 százalékos mértéke, illetve annak kiszámítási módszere.
Matus Tibor írása a Makronómon.

Paola Gentilioni gazdaságért felelős biztos szerint a vitában nem ragaszkodnak semmilyen tabuhoz. Nyitott a kérdés mind az államadósság, a költségvetési hiány és annak kiszámítási módszere esetében.

Miért kellene megváltoztatni az adósságszabályokat?

Az európai költségvetési kritériumok még 1997-ben születtek, hogy megteremtsék a stabilitást a születő közös valutának, az eurónak. Kezdetben két rendelet és egy határozat alkotta, amelyek terjedelme csak 12 oldalra rúgott.  Mára ez jócskán kibővült, csak a kézikönyv, amely a rendeletek használatát magyarázza, 108 oldalas.

A stabilitási és növekedési paktum már átélt pár reformot, bár a két fő kritérium az államadósság 60 százalékos szintje vagy a 3 százalékos deficit megmaradtak, de számtalan kivételt, magyarázatot fűztek ahhoz, hogy milyen helyzetekben alkalmazzák vagy mikor nem. A komplex szabályzók ugyan jobban tükröznék a bonyolult gazdasági és politikai realitásokat, de sokkal nehezebben lehetne ezeket ellenőrizni.

A paktum reformja elég specifikus időszakban zajlik. A koronavírus járvány jelentősen megemelte az EU tagországoknál az államadósságot. Az eurozónán belül az átlagos adósság elérte a 100 százalékot. Speciális eset Olaszország a maga 160 és Görögország a 200 százalékos adósságával.

Amennyiben 2022-ben is alkalmazni szeretnék a meglévő szabályokat (a vírusválság miatt szüneteltették ezeket) az államoknak gyorsan csökkenteni kellene az adósságszintjüket, amihez vagy többletes költségvetésekre volna szükség, vagy jóval nagyobb gazdasági növekedésre.

Egyik megoldás sem reális politikailag, és nagyon negatív szociális vagy környezetvédelmi problémákat okozhatna.  

A másik probléma a környezetvédelmi válság. Ha küzdeni szeretnénk a klímaváltozás negatív hatásaival szemben, akkor be kell ruházni a zöld átállásba.

A Bruegel think-thank csoport szerint ahhoz, hogy az EU elérje a zöld céljait, ahhoz az elkövetkező tíz évben évente a GDP-jének 0,5-1 százalékát kellene erre fordítania.

Az Európai Bizottság szerint tehát évi 650 milliárdot. Ezzel a 3 százalékos költségvetési hiánycél eléggé megkötné a kormányok kezét.

Pénzügyi „fegyelem”: nő az adósság, úgyhogy hozzáemelik az adósságkorlátot?

A 60 százalékos adóssághatárnak kellene szavatolnia, hogy a tagországok ne kerüljenek olyan állapotba, amikor már nem tudják kezelni az adósságaikat. Az intézkedés bírálói szerint, most, az olcsó hitelek korában ehhez ragaszkodni nincs túl nagy értelme. Ezért javasolják a határ megemelését 100 százalékra,vagy esetleg más értékre.

Az EU tagországai között viszont valószínűleg nem lesz összhang a határ felemelésére. Olyan országok, mint Németország vagy Hollandia ellene lesznek.

A vitát inkább abba a mederbe terelik, hogy egy eladósodott országoknak milyen gyorsan kelljen csökkenteniük az adósságukat.

Ami a költségvetési hiányt illeti, ott is nem a 3 százalékos határ emelésében gondolkodnak, hanem inkább a hiány számításának módszerén változtatnának.

Másképp fogalmazva, bizonyos típusú kiadásokat esetleg nem számolnák bele egy-egy tagország költségvetési hiányába.

Az említett Bruegel csoport a zöld átállás beruházásait hagyná ki a számításból. A Bizottság alelnöke Valdis Dombrovskis szerint ez is a vita része lesz.

Hasonlóan az energiarendszer és a közlekedési infrastruktúra átalakítása is hatalmas erőfeszítés, amely a politikai és gazdasági korlátok miatt egyszerűen nem finanszírozhatóak a jelenlegi költségvetésekből.

A környezetvédelmi beruházásoknál viszont felmerül, hogy mi alapján lehet meghatározni mi is a zöld befektetés, és mi pedig tartozik a greenwashing (zöldmosás) kategóriájába.

A német és a holland álláspont szerint nem kellene enyhíteni a költségvetési szabályokon, már a jelenlegi formája is megfelelően rugalmas. Valószínű, hogy ezen az állásponton az új német kormány sem fog változtatni.

A bizottság elindította a konzultációkat a szabályzók reformjához. 2022 elején már valamiféle iránymutatást nyújtana az elkövetkező költségvetési időszakra. Amennyiben valamiféle komolyabb változást javasolna, akkor azt ígérik, hogy időben, 2023 elején előterjesztik a javaslatot.

(Címlap: MTI/EPA pool/Ronald Wittek)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés