Amerikai sztárközgazdász rombolta porig Márki-Zay tömeges migráció melletti érveit

Évente ötmilliárd dollárt égetett el Dánia a bevándorlókra

A dán pénzügyminisztérium éves jelentésében feltárta, hogy a költség 2018-ban 31 milliárd dán koronát (4,8 milliárd dollár) tett ki, amit az ellenzéki Dán Néppárt vezetője, Kristian Thulesen Dahl „csillagászati összegnek” nevezett.

„A szám a bevándorlással kapcsolatos közszolgáltatásokra fordított állami kiadásokon és a bevándorlók által kapott jóléti juttatásokon alapul, és magában foglalja az egészségügyi, gyermekgondozási, oktatási és kulturális állami kiadásokat” – írja a Sputnik.

Az alacsony képzettségűek bevándorlása szinte sosem térül meg

A Makronómnak adott interjúban George Borjas, a Harvard Kennedy School professzora – aki kubai bevándorlóból lett sztárközgazdász – felfedte, hogy az alacsony képzettségű migránsok összességében költséget jelentenek a befogadó országoknak, a rájuk költött adóforintokat nem termelik ki, amely teher végül az őslakosok vállát nyomja. A közgazdász professzor az USA-ba történő tömeges kubai bevándorlás hatásait vizsgálta.

„A Nemzeti Akadémia kutatása nyomán tudhatjuk, hogy egy 75 éves időszak alatt milyen a költségvetési hozzájárulása egy bevándorlónak az USA-ban. E kutatás számos különböző szcenárióval élt. Sokféle különböző körülményt és kérdést tettek fel, és sokféle különböző választ és számot kaptak. Ha összesítjük ezeket, akkor kiderül, hogy mindegy milyen szcenáriót nézünk, a magasan képzett diplomások minden esetben nettó befizetők. Magas a fizetésük, többet adóznak. Az átlagos bevándorló költségvetési hatása egyébként -119 ezer dollártól plusz 58 ezer dolláros hozzájárulásig terjed, tehát nem egyértelmű. Azért nem, mert a középiskolából lemorzsolódott bevándorlók már – 196 ezertől – 301 ezer dollárig terjedő költséget jelentenek. A hozzájárulásuk minden szcenárióban negatív. Költségvetési szempontból nagyon fontos, hogy melyik csoport érkezik egy országba” – mutat rá a közgazdász professzor.

Borjas tehát árnyalt tudományos elemzéssel mutatta be, hogy a gazdasági bevándorlásról nem lehet olyan egyszerűsítő, pozitív hangnemben beszélni, mint ahogy azt újabban Márki-Zay Péter teszi. A tömeges bevándorlás gazdasági hatásai ugyanis számos tényezőtől függenek és általában negatívak. A bevándorlásból hasznot általában azok az országok tudnak elérni, amelyek lefölözik a világ értelmiségét maguknak. A helyi vállalatok esetleg azzal nyerhetnek még, hogy külföldi (ekkor sem teljesen képzetlen) munkaerőt hoznak be, amivel le tudják szorítani az őslakosok fizetéseit. 

Az alábbi ábrán látható, amint Borjas professzor összegzi a tömeges bevándorlás gazdasági hatásait. Mint kiderül, kizárólag a csúcsértelmiség az, amelynél biztosan pozitív lesz a gazdasági hatás.

Úgy látszik, a sokszínűség nem erősítette Dániát, inkább elszívta az állami forrásokat

Visszatérve a dán kutatásra, a pénz nagy részét – 24 milliárd dán koronát (3,7 milliárd dollár) – a MENAPT-országokból (Közel-Kelet és Észak-Afrika, valamint Pakisztán és Törökország) érkező migránsokra költik, akik a „nem nyugati bevándorlók” 55 százalékát teszik ki.

míg a többi nem nyugati országból származó migráns fejenként 1,2 millió forintnyi dán koronába.

Érdekes, hogy 2001-ben az akkor nagyjából 5,3 milliós lakosságú Dánia 1 százaléka volt bevándorló-hátterű, és természetesen ez sem kizárólag Európán kívülről érkezőket takar. Viszont már akkor felütötték a fejüket bizonyos jelenségek, amelyek a mostani, szociáldemokrata törvénytervezetben is „nem nyugati hátterűként” hivatkozott csoportokra voltak jellemzők. Pia Kjærsgaard a Dán Néppárt egykori vezetője a kritikus svéd hangokra válaszul úgy nyilatkozott:

– idézte a politikusnőt a Mandiner.

A 4,8 milliárd dollárnyi éves költség valójában még csökkent is a korábbi évekhez képest, köszönhetően annak, hogy Dánia keményvonalas migrációs politikára váltott, és megpróbálja felszámolni a migráns gettókat is. Csakhogy már késő, egy jó ideig komoly összegeket vesznek még ki a büdzséből a migránsok.

A dánok szerint Magyarországnak volt igaza: szögesdrótot küldenek a migránsok ellen

A dán kormány nemrégiben tizenöt kilométer hosszú, pengékkel borított kerítést adományozott Litvániának a fehéroroszországi határvédelem megerősítéséhez, ezzel is támogatva az illegális migráció elfojtását.

„Tizenöt kilométer hosszú szögesdrótot küldünk, miközben a csapdába esett bevándorlók az erdőben halnak meg" – fogalmazta meg kritikáját a kerítéssel kapcsolatban egy baloldali dán napilap, a Politiken. Több civil szervezet is nemtetszését fejezte ki az ajándékkal kapcsolatban. A dán Szociálliberális Párt egyik vezetője, Andreas Steenberg máshogy vélekedik erről:

„Nem fogadhatunk be minden idetévedő közel-keleti és afrikai embert” – idézte a Makronóm a dán pártvezetőt.

Mette Frederiksen dán szociáldemokrata miniszterelnök már év elején célul tűzte ki, hogy gátat szab a Dániába történő illegális bevándorlásnak – nagyon kevesen, összesen 851-en jutottak át a szigorúan korlátozott országhatáron.

„A társadalmi összetartás meggyengülhet, ha túl sok bevándorlót engedünk az országunkba” – látta be a miniszterelnök.

Az uniós menekültrendszert támadja Dánia

Szembesülve a migráció pusztító társadalmi és költségvetési hatásaival, július 3-án Dánia már megtette az első lépéseket a migráció megakadályozásának érdekében. Egy elfogadott törvényjavaslat szerint minden menedékkérőt egy – Európai Unión kívüli – befogadóközpontba küldenek, ez alól csak a súlyos betegek és néhány ritka eset jelenthet kivételt.

Megfontolatlan szolidaritás a lehető legtöbb menekültet befogadni – véli Mattias Tesfaye dán bevándorlásügyi miniszter, aki maga is bevándorló hátterű. Az etióp gyökerekkel rendelkező politikus annak híve, hogy a bevándorlók menedékkérelmét Afrikában vizsgálják, ne pedig Dániában. 

– idézi a minisztert a Mandiner. Hozzátette: ez a jelenlegi rendszer olyan mértékű migrációt tesz lehetővé, amit az európai jóléti társadalmak nem tudnak kezelni. Ezért kell a bevándorlást Tesfaye szerint irányítás alá vonni. 

Dánia az év elején új bevándorlási politikát indított, amely biztosítja, hogy az ország egyes területein legfeljebb 30 százalékban éljenek nem nyugati hátterű emberek.

A tanulmány arra kereste a választ, hogy a „folyamatos bevándorlás és a vele járó növekvő etnikai sokszínűség” pozitív hatással van-e a közösségi kohézióra, és ennek éppen az ellenkezőjét állapította meg.

Márki-Zay: Inkább pozitív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás

Az elmúlt évtizedek keserű tapasztalatai és tudományos kutatásai fényében meglepő, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint jótékony hatásai vannak a tömeges bevándorlásnak.

Ezt ő egy példával próbálta bemutatni: a Castro idejében Floridába menekült kubaiak kapcsán kifejtette, hogy „egy nagy horderejű amerikai kutatás, és a tudósok azt állapították meg, hogy összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás a térség gazdasági fejlődésére”.

és teljesen más eredményre jutott, mint a baloldali miniszterelnök-jelölt. 

Mindemellett a Koppenhágai Egyetem migrációval foglalkozó tanulmánya is szembe megy a balos politikus állításaival, a tömeges bevándorlás miatt keletkező sokszínűség szétszakítja a társadalom szövetét, aláássa a bizalmat. 

Márki-Zay érzelemalapú érveket hozott fel a tömeges migráció mellett, „Amerikában és Kanadában azt éreztem, hogy sokkal befogadóbb, szeretetteljesebb a társadalom”. A hódmezővásárhelyi polgármester az integráció okozta esetleges „konfliktusokról” szólva elmondta, szerinte „konfliktusok mindig voltak, és lesznek is, ám egyaltalán nem mindegy, hogy az adott társadalom eleve hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez: elfogadóan vagy elutasítóan”.

A szakirodalmi tényeket áttekintve jól látható, hogy Márki-Zay Péter tévesen, önkényesen magyarázza a tudományos eredményeket és a sok évvel ezelőtti nyugat-európai, manipulatív, érzelmi paneleket ismétli egy olyan jelenséggel kapcsolatban, amelyről ma bőséggel állnak rendelkezésre tudományos kutatások.

Meglepő a miniszterelnök-jelölt azon érvelése is, miszerint „ezek az emberek magyarrá válnak legkésőbb egy-két generáció múlva”. Ezzel ugyanis elismerte, hogy akár évszázados időszak is lehet az, hogy a bevándorlók beilleszkedjenek. Ami addig a társadalomra vár, az az elszabaduló káosz és a keresztényellenes gyűlölethullám, amint az Origo gyűjtéséből is kiderül.

Borítókép: Földházi Árpád, MTI/Ujvári Sándor (szerk.)