Amerikai sztárközgazdász rombolta porig Márki-Zay tömeges migráció melletti érveit

2021. november 7. 15:01

Írta: Rádi Balázs
Az alacsony képzettségű bevándorlók befogadása nemhogy nem térül meg, de még kirívóan magas költséget is jelent az államháztartásnak, eltartásuk teherként nehezedik az őslakosok vállaira, mondta ki egy friss dán kutatás. Ez persze nem újdonság, a Makronómnak a téma sztárja, az amerikai George Borjas is elmondta, hogy a bevándorlás gazdasági hatásai korántsem mindig pozitívak. Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt Borjas kutatásait is félreérthette, amikor a migráció pozitív hatásairól értekezett.

Évente ötmilliárd dollárt égetett el Dánia a bevándorlókra

A dán pénzügyminisztérium éves jelentésében feltárta, hogy a költség 2018-ban 31 milliárd dán koronát (4,8 milliárd dollár) tett ki, amit az ellenzéki Dán Néppárt vezetője, Kristian Thulesen Dahl „csillagászati összegnek” nevezett.

„A szám a bevándorlással kapcsolatos közszolgáltatásokra fordított állami kiadásokon és a bevándorlók által kapott jóléti juttatásokon alapul, és magában foglalja az egészségügyi, gyermekgondozási, oktatási és kulturális állami kiadásokat” – írja a Sputnik.

Az alacsony képzettségűek bevándorlása szinte sosem térül meg

A Makronómnak adott interjúban George Borjas, a Harvard Kennedy School professzora – aki kubai bevándorlóból lett sztárközgazdász – felfedte, hogy az alacsony képzettségű migránsok összességében költséget jelentenek a befogadó országoknak, a rájuk költött adóforintokat nem termelik ki, amely teher végül az őslakosok vállát nyomja. A közgazdász professzor az USA-ba történő tömeges kubai bevándorlás hatásait vizsgálta.

„A Nemzeti Akadémia kutatása nyomán tudhatjuk, hogy egy 75 éves időszak alatt milyen a költségvetési hozzájárulása egy bevándorlónak az USA-ban. E kutatás számos különböző szcenárióval élt. Sokféle különböző körülményt és kérdést tettek fel, és sokféle különböző választ és számot kaptak. Ha összesítjük ezeket, akkor kiderül, hogy mindegy milyen szcenáriót nézünk, a magasan képzett diplomások minden esetben nettó befizetők. Magas a fizetésük, többet adóznak. Az átlagos bevándorló költségvetési hatása egyébként -119 ezer dollártól plusz 58 ezer dolláros hozzájárulásig terjed, tehát nem egyértelmű. Azért nem, mert a középiskolából lemorzsolódott bevándorlók már – 196 ezertől – 301 ezer dollárig terjedő költséget jelentenek. A hozzájárulásuk minden szcenárióban negatív. Költségvetési szempontból nagyon fontos, hogy melyik csoport érkezik egy országba” – mutat rá a közgazdász professzor.

Borjas tehát árnyalt tudományos elemzéssel mutatta be, hogy a gazdasági bevándorlásról nem lehet olyan egyszerűsítő, pozitív hangnemben beszélni, mint ahogy azt újabban Márki-Zay Péter teszi. A tömeges bevándorlás gazdasági hatásai ugyanis számos tényezőtől függenek és általában negatívak. A bevándorlásból hasznot általában azok az országok tudnak elérni, amelyek lefölözik a világ értelmiségét maguknak. A helyi vállalatok esetleg azzal nyerhetnek még, hogy külföldi (ekkor sem teljesen képzetlen) munkaerőt hoznak be, amivel le tudják szorítani az őslakosok fizetéseit. 

Az alábbi ábrán látható, amint Borjas professzor összegzi a tömeges bevándorlás gazdasági hatásait. Mint kiderül, kizárólag a csúcsértelmiség az, amelynél biztosan pozitív lesz a gazdasági hatás.

Úgy látszik, a sokszínűség nem erősítette Dániát, inkább elszívta az állami forrásokat

Visszatérve a dán kutatásra, a pénz nagy részét – 24 milliárd dán koronát (3,7 milliárd dollár) – a MENAPT-országokból (Közel-Kelet és Észak-Afrika, valamint Pakisztán és Törökország) érkező migránsokra költik, akik a „nem nyugati bevándorlók” 55 százalékát teszik ki.

Ezek a migránsok fejenként 85 000 dán koronába (közel 4,2 millió forintba) kerülnek az államnak,

míg a többi nem nyugati országból származó migráns fejenként 1,2 millió forintnyi dán koronába.

Érdekes, hogy 2001-ben az akkor nagyjából 5,3 milliós lakosságú Dánia 1 százaléka volt bevándorló-hátterű, és természetesen ez sem kizárólag Európán kívülről érkezőket takar. Viszont már akkor felütötték a fejüket bizonyos jelenségek, amelyek a mostani, szociáldemokrata törvénytervezetben is „nem nyugati hátterűként” hivatkozott csoportokra voltak jellemzők. Pia Kjærsgaard a Dán Néppárt egykori vezetője a kritikus svéd hangokra válaszul úgy nyilatkozott:

ha a svédek „Stockholmot, Göteborgot vagy Malmőt skandináv Bejrúttá akarják változtatni klánháborúkkal, becsületgyilkosságokkal és csoportos nemi erőszakkal, hagyjuk nekik, hogy megtegyék” 

idézte a politikusnőt a Mandiner.

A 4,8 milliárd dollárnyi éves költség valójában még csökkent is a korábbi évekhez képest, köszönhetően annak, hogy Dánia keményvonalas migrációs politikára váltott, és megpróbálja felszámolni a migráns gettókat is. Csakhogy már késő, egy jó ideig komoly összegeket vesznek még ki a büdzséből a migránsok.

A dánok szerint Magyarországnak volt igaza: szögesdrótot küldenek a migránsok ellen

A dán kormány nemrégiben tizenöt kilométer hosszú, pengékkel borított kerítést adományozott Litvániának a fehéroroszországi határvédelem megerősítéséhez, ezzel is támogatva az illegális migráció elfojtását.

„Tizenöt kilométer hosszú szögesdrótot küldünk, miközben a csapdába esett bevándorlók az erdőben halnak meg" – fogalmazta meg kritikáját a kerítéssel kapcsolatban egy baloldali dán napilap, a Politiken. Több civil szervezet is nemtetszését fejezte ki az ajándékkal kapcsolatban. A dán Szociálliberális Párt egyik vezetője, Andreas Steenberg máshogy vélekedik erről:

„Nem fogadhatunk be minden idetévedő közel-keleti és afrikai embert” – idézte a Makronóm a dán pártvezetőt.

Mette Frederiksen dán szociáldemokrata miniszterelnök már év elején célul tűzte ki, hogy gátat szab a Dániába történő illegális bevándorlásnak – nagyon kevesen, összesen 851-en jutottak át a szigorúan korlátozott országhatáron.

„A társadalmi összetartás meggyengülhet, ha túl sok bevándorlót engedünk az országunkba” – látta be a miniszterelnök.
Fotó: MTI/EPA/Nake Batev

Az uniós menekültrendszert támadja Dánia

Szembesülve a migráció pusztító társadalmi és költségvetési hatásaival, július 3-án Dánia már megtette az első lépéseket a migráció megakadályozásának érdekében. Egy elfogadott törvényjavaslat szerint minden menedékkérőt egy – Európai Unión kívüli – befogadóközpontba küldenek, ez alól csak a súlyos betegek és néhány ritka eset jelenthet kivételt.

Megfontolatlan szolidaritás a lehető legtöbb menekültet befogadni – véli Mattias Tesfaye dán bevándorlásügyi miniszter, aki maga is bevándorló hátterű. Az etióp gyökerekkel rendelkező politikus annak híve, hogy a bevándorlók menedékkérelmét Afrikában vizsgálják, ne pedig Dániában. 

„Az én álmom az, hogy zéró menedékkérő legyen Dániában. Szerintem a jelenlegi uniós menekültrendszert sem erkölcsileg, sem politikailag nem lehet védeni” 

idézi a minisztert a Mandiner. Hozzátette: ez a jelenlegi rendszer olyan mértékű migrációt tesz lehetővé, amit az európai jóléti társadalmak nem tudnak kezelni. Ezért kell a bevándorlást Tesfaye szerint irányítás alá vonni. 

Dánia az év elején új bevándorlási politikát indított, amely biztosítja, hogy az ország egyes területein legfeljebb 30 százalékban éljenek nem nyugati hátterű emberek.

A Koppenhágai Egyetem akadémikusainak tanulmánya szerint az etnikai sokszínűség negatív hatással van a közösségekre, mert aláássa a bizalmat.

A tanulmány arra kereste a választ, hogy a „folyamatos bevándorlás és a vele járó növekvő etnikai sokszínűség” pozitív hatással van-e a közösségi kohézióra, és ennek éppen az ellenkezőjét állapította meg.

Márki-Zay: Inkább pozitív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás

Az elmúlt évtizedek keserű tapasztalatai és tudományos kutatásai fényében meglepő, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint jótékony hatásai vannak a tömeges bevándorlásnak.

Ezt ő egy példával próbálta bemutatni: a Castro idejében Floridába menekült kubaiak kapcsán kifejtette, hogy „egy nagy horderejű amerikai kutatás, és a tudósok azt állapították meg, hogy összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás a térség gazdasági fejlődésére”.

Márki-Zay ezzel közvetve elutasítja a cikkben fentebb említett Borjas professzor megállapításait, aki kubai bevándorlóként az USA-ba történő tömeges kubai bevándorlás hatásait vizsgálta,

és teljesen más eredményre jutott, mint a baloldali miniszterelnök-jelölt. 

Borjas professzor elemzést írt arról, hogy az 1980 körül az USA-ba áramló kubai tömeg (125 ezer fő) hogyan szorította le jelentős mértékben a miami dolgozók fizetéseit. E kutatásban David Card 1990-es elemzését ismételte meg, amely még azt állította, hogy a bevándorlók nem gyakorolnak hatást a hozzájuk hasonló őslakosok fizetéseire, így egy évtizedes tévhitet cáfolt meg. Borjas cikkéből kiderül, hogy az alacsonyan képzett kubai tömeg Amerikába érkezve átlagosan 10-30 százalékkal csökkentette a helyi alacsonyan képzettek fizetéseit. A pozitív hatások tehát legfeljebb a nagyvállalatoknál kereshetők, amelyek a tömeges bevándorlásból a hazai munkavállalók kárára tettek szert extraprofitra. A bérek leszorítása pedig általában oda vezet, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek növekednek, az alacsony keresetűek körében a szegénység és kirekesztettség pedig gyakoribbá válik.


Mindemellett a Koppenhágai Egyetem migrációval foglalkozó tanulmánya is szembe megy a balos politikus állításaival, a tömeges bevándorlás miatt keletkező sokszínűség szétszakítja a társadalom szövetét, aláássa a bizalmat. 

Márki-Zay érzelemalapú érveket hozott fel a tömeges migráció mellett, „Amerikában és Kanadában azt éreztem, hogy sokkal befogadóbb, szeretetteljesebb a társadalom”. A hódmezővásárhelyi polgármester az integráció okozta esetleges „konfliktusokról” szólva elmondta, szerinte „konfliktusok mindig voltak, és lesznek is, ám egyaltalán nem mindegy, hogy az adott társadalom eleve hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez: elfogadóan vagy elutasítóan”.

A szakirodalmi tényeket áttekintve jól látható, hogy Márki-Zay Péter tévesen, önkényesen magyarázza a tudományos eredményeket és a sok évvel ezelőtti nyugat-európai, manipulatív, érzelmi paneleket ismétli egy olyan jelenséggel kapcsolatban, amelyről ma bőséggel állnak rendelkezésre tudományos kutatások.

Meglepő a miniszterelnök-jelölt azon érvelése is, miszerint „ezek az emberek magyarrá válnak legkésőbb egy-két generáció múlva”. Ezzel ugyanis elismerte, hogy akár évszázados időszak is lehet az, hogy a bevándorlók beilleszkedjenek. Ami addig a társadalomra vár, az az elszabaduló káosz és a keresztényellenes gyűlölethullám, amint az Origo gyűjtéséből is kiderül.

Borítókép: Földházi Árpád, MTI/Ujvári Sándor (szerk.)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 109 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Úgy tűnik, nem értetted meg, felületesen olvastad el a cikket. Borjas kubai származású, még akkor is, ha mást hallasz ki a nevéből.

Tegyél fel szemüveget, ha a magas lóról rosszul látsz, mert így hülyeségeket írsz.

Ezért nyilvánvaló, hogy Soros benne van ebben a migrációs hullámban, hiszen az egységes Európa nagy konkurencia az USÁ-nak.
Ha pedig Európa gyengül mert a migránsok viszik a pénzt, az csak jó a Soros féle férgeknek az USÁ-ban.

Ausztráliában is, ahol értenek a bevándorláshoz, megállapították, hogy a bevándorlás összességében költség semlegesre jön ki még akkor is, ha a kormányok szabályozzák a beengedettek kilétét.

Tehát, ha válogatás nélkül történik, csak veszteséges lehet.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés