A KPMG visszaigazolta: Magyarország jó úton halad a karbonsemlegesség felé

2021. november 2. 16:35
Magyarországon a kormány és az MNB támogatásának köszönhetően az elmúlt két évben jelentősen felgyorsult a széndioxid-kibocsátás csökkentésére bevezetett intézkedések üteme, ráadásul a környezetvédelemből a kkv-szektor sem maradt ki.

Magyarország az előkelő 13-ik helyen végzett a KPMG friss kutatásában, ahol a dekarbonizációs stratégiák alapján mérték az egyes országok teljesítményét. A KMPG Impact globális vezetője szerint

korunk egzisztenciális kihívása a széndioxid kibocsátás visszaszorítása.

A felmérésben a szakértők rámutattak, hogy amíg a globális pénzügyi szektor egyre inkább figyelembe veszi befektetési és hitelezési döntéseiben az éghajlati kockázatokat, addig kormányzati szinten elmaradások tapasztalhatóak.

Nem meglepő, hogy a lista élén az északi országok állnak, az első helyet pedig Norvégia foglalja el, mivel az elmúlt években az országban óriási teret nyert a villamos közlekedés, intenzíven beruházásokat hajtanak végre a megújuló energiában, de a norvég kormány 2050-ről 2030-ra hozta a zéró kibocsátás céldátumát. Magyarország 13-ik helyezése nagy erőfeszítések árán jöhetett létre – írja a Portfólió.

Kormányzati erőfeszítés

A KPMG jelentése szerint hazánkban az elmúlt két évben jelentősen felgyorsult a széndioxid-kibocsátás csökkentésére bevezetett intézkedések üteme. Ezek közé tartozik a 2050-re kitűzött karbonsemlegesség elérése is, amelyet óriási ösztönzőkkel – adókedvezmények, logisztikai központok kialakítás - támogatott a magyar kormány és az MNB – emeli ki a Portfólió.

Rakó Ágnes, a KPMG ESG partnere szerint üdvözölendő, hogy Magyarországon a kkv-szektort is a környezetvédelem felé terelte a kormány.

A KPMG jelentésében kiemelik, hogy a reálgazdaságnak sokkal több kihívással kell megküzdenie, de Magyarország ilyen szempontból is jó pontokat kapott a kutatásban.

Hazánkban a megtermelt villamosenergia 40 százaléka atomerőműből származik, ami stabil alapot jelent a karbonsemlegesség felé.

Az épületek tekintetében Magyarország az előkelő tizedik helyet szerezte meg, ami elsősorban a geotermikus fűtési megoldások térnyerésének, az energetikai tanúsítványoknak és lakásfelújítási programoknak köszönhető – emelik ki a kutatásban.

(Borítókép: MTI/Bodnár Boglárka)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés