Uniós bürokrata a tajvani chipgyártóknak: nálunk is demokrácia van, gyertek befektetni!

2021. október 21. 17:56
Bár az unió szeptember közepén elfogadott egy chipgyártási stratégiát, ennek sikerességét egyelőre jól jelzi, hogy októberben a Reuters tudósítása szerint uniós bürokraták a közös értékekre hivatkozva próbálták a tajvani chipgyártókat becsalogatni. A holland kormány pedig úgy véli, illúzió lenne egy új, alternatív chipgyártási értéklánc létrehozása.

Miután a globális chiphiány az Európai Unióra nézve is jelentős negatív hatásokkal bírt, így az EU legújabb politikája szerint rohamtempóban be kell indítani az Európai Unió mikrochip-iparát és felzárkóztatni az olyan riválisokhoz, mint az Egyesült Államok és Kína – jelentette be Ursula von der Leyen az Európai Unió helyzetéről tartott beszédében szeptember közepén Strasbourgban.

A kezdeményezés célja, hogy összekapcsoljuk a kutatási és tervezési fázist a különböző országokban, összehangoljuk a finanszírozást az uniós államok között, és közösen hozzuk létre a mikrochip-cégek korszerű ökoszisztémáját

– mondta az Európai Bizottság elnöke.

A mikrochipekre támaszkodó európai autógyártók az elmúlt évben többször is kénytelenek voltak szüneteltetni a gyártást, valamint a fogyasztói cikkek, például fejhallgatók, tévék, video konzolok gyártását is megzavarta a chipek hiánya. 

Annak elkerülése érdekében, hogy ez a probléma ismét megzavarja az ipar működését, az EU-nak bátornak kell lennie és ki kell építenie egy versenyképes mikrochip-gyártó ipart

– hangzott el Ursula von der Leyen beszédében.

Hasonló kezdeményezések indultak már a világ többi táján is, tavaly az Amerikai Egyesült Államok egy tízmilliárd dolláros Chips for America Act törvényjavaslatot kezdeményezett, valamint Kína és Japán már most is jelentős összegeket fektetnek a mikrochip-gyártó technológiába, tudva, hogy a világot ellátó mikrochip-ipar nagy része jelenleg a tajvani székhelyű óriáscéghez, a TSMC-hez kapcsolódik.

Eddig az EU még nem említett konkrét összegeket a beruházás mértékére vonatkozóan, csak azt lehet tudni, hogy 2030-ig el akarják érni a 20 százalékos részesedést a chipek globális piacán, bár kritikusok szerint emögött a terv mögött nincs hiteles iparpolitika. A tárgyalások viszont már elindultak a projekttel kapcsolatban, és azt lehet tudni, hogy az Intel nemzetközi mikrochip-gyártó vállalatnak fontos szerepe lesz az uniós gyártóüzem felállításában.

Thierry Breton, az EU iparpolitikájáért felelős biztosa így nyilatkozott egy blogbejegyzésében:

A Chips Act néven futó beruházás biztosítaná, hogy a nemzeti erőfeszítéseket integrálni lehessen egy koherens európai jövőképbe és stratégiába.

Ezzel ugyanis Európa visszanyerné a technológiai szuverenitását és nem függene a külföldi hatalmaktól és szolgáltatóktól a technológiával kapcsolatos ügyekben.

Az unió tehát felismerte, hogy önálló, határozott iparpolitikára lesz szüksége a chipgyártás esetében is, azonban eddig túl sok tényleges eredmény nem látszik. Olyannyira nem, hogy az unió jobb híján a demokráciára és a közös értékekre hivatkozva próbálja a tajvani chipgyártókat becsalogatni. Mint arról a Reuters beszámolt: az unió és Tajvan is demokrácia közös értékekkel, miközben a két gazdaság természetes partner a félvezetők (azaz mikrochipek) iparában is, mondta tajvani cégeknek egy uniós bürokrata, arra buzdítva a helyi cégeket, hogy jöjjenek az unióba befektetni.

Hollandia közben egy kormányzati állásfoglalással amellett érvelt október közepén, hogy az unió nem válhat le a globális chipgyártási értékláncokról, ez illúzió lenne. Ehelyett beruházások ösztönzésére és például az uniós cégek külföldi felvásárlásainak megakadályozására lehet szükség.

(Borítókép: ESA)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 16 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés