Japán óriáscég vonult ki Kínából, de a dolgozókon kívül senki sem bánkódik igazán

2021. október 21. 15:59
A Toshiba, japán elektronikai óriáscég szeptember végén megszüntette termékeinek gyártását a daliani létesítményében. A felszámolási folyamat október végéig be is fejeződik, mellyel véget vetnek a kínai kikötővárosban 30 éve fennálló gazdasági erőnek.

Az elektronikai eszközökre és fogyasztói termékekre szakosodott japán multinacionális vállalat 1991-ben hozta létre Dalianban, a kínai Liaoning tartomány második legnagyobb városában a gyártóbázisát. A létesítmény mintegy 650 embert foglalkoztatott, mely a megszűnésével komoly gazdasági hatást fog gyakorolni a városra.

A fogyasztói trendek változása vezetett a bázis felszámolásához

A Toshiba vezetősége azért döntött az üzem felszámolása mellett, mert a vállalat üzleti struktúrája megváltozott és megszüntetik a motorok és ipari kellékek gyártását, ezentúl inkább a fogyasztói termékekre, otthoni elektronikai eszközökre és orvosi berendezésekre fognak koncentrálni. A japán cég azonban hivatalos közleményt adott ki arról, hogy

igyekeznek segíteni a volt dolgozóikat a munkaerőpiaci elhelyezkedésükben és továbbra is jó üzleti kapcsolatot kívánnak ápolni Kína kormányával, mivel ezenkívül számos projektjük fut jelenleg is Kína területén.

A közösségi médiát hamar elárasztották a létesítmény alkalmazottainak megjegyzései, posztjai, sokan búcsúztak a vállalattól, amelynél egyesek akár 30 évig is dolgoztak.
     
A Toshiba kivonulását Dalianból egy közgazdász professzor, Liu Zhibiao úgy kommentálta hogy: folyamatosan nőnek a kínai termelés költségei, miközben sikeres kínai riválisok emelkedtek fel, így már komoly helyi elektronikai márkák versenyeznek a külföldi cégekkel. A közgazdász szerint számos ország, az USA-tól Japánig azon dolgozik, hogy csökkentse a Kínától való gazdasági függését. Ezt a folyamatot nevezik egyébként az ellátási láncok diverzifikálásának, tette hozzá.

Japán fejlesztési támogatásokkal ösztönzi a cégeit Kína elhagyására

Tavaly a japán kormány egyébként elindított egy 2 milliárd dolláros kezdeményezést, amelynek célja a japán beruházások előmozdítása volt az ellátási láncok megerősítése érdekében. Tavaly 233 projekt kapott ilyen jellegű támogatást a Japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium adatai szerint, idén júliusban pedig további 151 projektet hagytak jóvá. 

Szakértők szerint

a japán cégek a program keretében ösztönzést kapnak arra, hogy elhagyják Kínát és csökkentsék túlzott függésüket egy-egy országtól.

A támogatás abban segíti a cégeket, hogy meglépjék ezt a nagy változtatást és elhagyják Kínát, illetve új hazai gyárakat építsenek, miközben több kritikus fontosságú terméket és alapanyagot állítsanak elő Japán számára, hiszen a koronajárvány utáni világban felértékelődik a stabilitás, a biztonság és az önellátás.

Egy helyi üzletember azt nyilatkozta az SCMP lapnak, hogy az elmúlt évben számos japán cég kivonult Kínából és áthelyezte működését más kelet-ázsiai országba. Elmondása szerint

a növekvő bérek is problémát jelentettek a cégek számára, de a kínai munkaerőhiány is nehézséget okozott.

A kínai professzor,  Liu Zhibiao szerint a cégek kivonulásának leginkább pszichológiai hatása lehet és akár eltántoríthat újabb potenciális befektetőket. Azt viszont aláhúzta, hogy

az elvándorló cégek nem jelentenek veszteséget, hiszen a helyi kínai cégek elég könnyen pótolják hiányukat.

Tegyük hozzá, épp ez lehetett a kínai iparpolitika elmúlt évtizedeinek célja: hogy a nyugati technológiákat minden eszközzel lemásolva felépítsék hazai óriáscégeiket. Úgy tűnik, ez mára sikerült is nekik.

A japán minisztérium honlapján megtalálhatók azok a cégek, amelyek már támogatást nyertek el ahhoz, hogy hazavigyék a termelésüket.

(Borítókép: Unsplash/Wen Xiao)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 8 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

De arra gondolt.

Kína lassan ugyanazokkal a problémákkal szembesül, mint Japán úgy 25 évvel ezelőtt. A jüan folyamatosan drágul, ezért már nem lehet az üzleti stratégiákat tisztán az olcsóságra alapítani.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés