Kína először kitermelte a saját oligarcháit, hogy még több vagyont oszthasson szét a szegényei közt

2021. október 25. 7:04
Kína az utóbbi hónapokban sorra támadja saját technológiai óriásait, s hoz drasztikus szabályozási lépéseket, melyek következtében február óta a legnagyobb vállalatainak összértéke közel 1000 milliárd dollárral csökkent. A lépések első ránézésre talán ellentétesek a high-tech és tudás alapú növekedési tervekkel. Mégis, a piacok eddigi alulszabályozott jellege nyomán hangsúlyos gazdasági érvek emelhetők ki. Emellett a kérdéskört még tovább árnyalja, hogy az ország az utóbbi évtizedben bár gyors növekedése okán a világ második legnagyobb nagyhatalmává nőtte ki magát, a társadalmon belüli egyenlőtlenségek szintje drasztikusan megemelkedett. Mindezt pedig a kínai vezetés az utóbbi időben egyre kevésbé tolerálja. A pártvezetés a „közös jólét” koncepciójára építkezve igyekszik megvalósítani a szocialista elveken nyugvó társadalmi egyenlőséget. Ebben fontos szerepet játszhat a jelenlegi szabályozási hullám is, mely az állam redisztribúciós tevékenységével kiegészülve járulhat hozzá a fenti célokhoz.
Czeczeli Vivien, az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet kutatójának írása a Makronómnak.

Kína célja a „közös jólét” megvalósulása

Kínában az 1990-es évek végén kezdtek felemelkedni az olyan nagy technológiai óriások, mint pl. az Alibaba, a Baidu, vagy a Tencent, melyek egyúttal nagymértékben hozzájárultak az ország gyors ütemű gazdasági növekedéshez is. Ezt az időszakot többnyire laza, szabályozatlan piacok jellemezték, ami szintén támogatólag hatott arra, hogy a viszonylag szegény ország prosperáló gazdasággá válhasson. Ezzel párhuzamosan egyes vállalatvezetők, s a magánszektor egy része gyors gazdagodásra tett szert, amit kitűnően illusztrál, hogy

2019-ben a leggazdagabb emberek arányát tekintve a világon Kína megelőzte az Egyesült Államokat.

Mindeközben az országon belül a gazdagok és szegények közötti, valamint a vidéki és városi területek közötti jövedelmi szakadék egyre csak nőtt. 

A jövedelmi egyenlőtlenség bővülését mutatja, hogy

az országban napjainkra a leggazdagabb 20 százalék több mint 10-szer akkora jövedelemmel rendelkezik, mint a legszegényebb 20 százalék.

S, habár a jövedelmi egyenlőtlenségek más országokban is jelen vannak, egy szocialista országban mint Kína, sokkal kevésbé tolerálható egy ilyen mértékű jövedelmi szakadék a gazdagok és a szegények között.

E felismerés a kínai vezetés számára is nyilvánvalóvá vált, majd Hszi Csin-ping 2012-es hatalomra lépését követően a kormányzó párt prioritásai közé került, hogy véget vessen a szegénységnek. A cél egy virágzó, egyenlőségen alapuló társadalom létrehozása lett, mely egyúttal a kormánypárt hatalmát is megerősíti. Kína 2020-ra megszüntette az abszolút szegénységet, ami a „közös jólét” alapjait is megteremtette.

Fotó: MTI / EPA / Ho Hvi Jang

A Kommunista Párt Pénzügyi és Gazdasági Központi Bizottsága idén további új stratégiákat vezetett be, melynek egy részét képezi, hogy

a magas jövedelmű csoportokat és vállalkozásokat arra késztetik, hogy többet adjanak vissza a társadalomnak.

További ambiciózus cél, hogy 2049-re, a Kínai Népköztársaság fennállásának 100. évfordulójára az ország egy „fejlett, gazdag és erős” nemzetté váljon.

A kínai szabályozások gazdasági háttere

A szabályozási intézkedések mélyebb elemzésekor elöljáróban mindenképp aláhúzandó, hogy korábban a technológiai szektorra gyakorlatilag a szabályozás teljes hiánya volt jellemző: az első szabályozási intézkedések 2017 környékén láttak napvilágot. A fúziók és felvásárlások szintén többnyire a szabályozási hatáskörökön kívül estek. Vagyis tulajdonképpen jelenleg a „szabályozás hiányának állapotából” történik egy elmozdulás a „valamivel szabályozottabb” állapot irányába.

Lényegében egyfajta közelítés történik a nyugati, illetve nemzetközi gyakorlatok irányába.

E gondolatmenet tehát alátámasztja a gazdasági érvek jelenlétét.

A szabályozási hullám tavaly novemberben kezdődött, amikor felfüggesztették a Jack Ma-hoz köthető Ant Group pénzügyi technológiai vállalat tőzsdei bevezetését. Azóta több monopolellenes intézkedéseket is bevezettek, különös tekintettel az internetvállalatokra, ide értve a különféle e-kereskedelemi, vagy élelmiszerkiszállítási szolgáltatásokkal foglalkozó vállalatokat.

Ezek az újfajta intézkedések tehát gátat szabnak a monopóliumok dominanciájának, ösztönzik a versenyt, mely végső soron nagyobb hatékonyságot eredményezhet.

Számos high-tech cég kényszerült jelentős összegű büntetést fizetni az új szabályozások függvényében. Az Alibaba az antitröszt intézkedések következtében például rekord magasságú, 2800 millió dollár értékű büntetést kapott.

A szabályozások továbbá fontos adatbiztonsági és adatvédelmi törekvéseket is megfogalmaznak.

Az adatbiztonsági intézkedések áldozataként említhető meg például a Didi Global Inc., miután júliusban, két nappal az amerikai tőzsdei bevezetését követően a mobiltelefonos alkalmazásának felfüggesztésére kényszerítették.

A nemzet- és adatbiztonságot érintő kérdések tehát elsősorban azokat a technológiai vállalatokat érinti, amelyek az USA-ban terveztek részvénykibocsátást, illetve tőzsdei bevezetést.

Ebben az esetben ugyanis a kínai cégek az amerikai tőzsdefelügyelet ellenőrzése alá kerülnek, amit Peking szintén nem néz jó szemmel.

Célok között szerepel továbbá a pénzügyi kockázatok minimalizálása, illetve a korrupció megszüntetése is. Ide kapcsolódnak a szintén nagy port kavaró, kriptovaluták ellen irányuló intézkedések is.

A gazdasági érvek mellett természetesen a politikai motivációk sem hagyhatóak figyelmen kívül. A kormánypárt kommunikációja egyúttal azt az üzenetet is küldi, hogy

a vállalatok semmilyen körülmények között sem lehetnek nagyobbak a kormányhatalomnál.

Hatékonyság vs. méltányosság

Ha még mélyebben beleássuk magunkat a témába, akkor azt vehetjük észre, hogy valójában egy klasszikus közgazdasági dilemmával állunk szemben: egyrészt, hogy mekkora mértékű legyen az állami beavatkozás szintje, másrészről pedig a beavatkozás esetén milyen a társadalmi/állami attitűd a hatékonyság és a méltányosság kérdéskörét illetően.

A jóléti gazdaságtan elmélete szerint a hatékonyság és a méltányosság között egy átváltási viszony van, vagyis a méltányosság magasabb szintje általában csak a hatékonyság rovására képes megvalósulni, illetve fordítva.

Felmerül tehát a kérdés, hogy elfogadható-e egy olyan gazdasági növekedési modell, ami adott esetben az egyenlőtlenségek mélyülését eredményezi; vagy pedig feláldozható a hatékonyság egy bizonyos szelete annak érdekében, hogy a jólét megosztása igazságosabb legyen a társadalom egyes tagjai között?

Kína esetében azt láthatjuk, hogy a korábbi kormánypártok elsősorban annak lehetőségét teremtették meg, hogy a társadalom egy szűk rétege nagyon gazdaggá váljon.

Ez pedig egyúttal a gazdasági növekedést is megalapozta a gigantikus méretűvé fejlődött vállalatok tevékenységén keresztül. Ezzel szemben

jelenleg a hangsúly már a mindenki számára elérhető, egyenlőségen alapuló „közös jólét” koncepciójára helyeződik.

Hszi hatalomra jutását követően tehát a szocialista vonások helyeződnek előtérbe, s a vezetőség egyre kevésbé tolerálja, hogy néhány gazdasági szereplő jelentős meggazdagodásra tehessen szert a társadalmi egyenlőtlenség növekvő szintje mellett.

Az általános prosperitás azonban csak hosszú távon érhető el, s átfogó intézkedési lépésekre van szükség. A hosszú távú célokra való törekvés azonban megköveteli azt is, hogy a rövid távú stabilitás prioritása átmenetileg háttérbe szoruljon. Annál is inkább, mivel mint láthatjuk, Kínában sokkal drasztikusabban – az esetleges negatív (társadalmi, gazdasági) hatásokkal gyakran nem foglalkozva – hozzák meg ezeket a lépéseket. A nyugati kultúrában ezt a fajta megközelítésmódot kevésbé tolerálná a magánszféra.

A kínai kormány szemmel láthatóan nem aggódik olyan turbulens hatások miatt, mint amik például a részvénypiacon alakulnak ki.

A befektetők bizalmának megingását mutatja az alábbi ábra is, mely a három legjelentősebb technológiai vállalat részvényárfolyamának változását mutatja az elmúlt hónapokra vonatkozóan.

A nagyobb egyenlőséget támogató redisztribúciós intézkedések meghozatalakor továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy a magasabb jövedelműek, vagy a tőkenyereségek nagyobb adóztatása révén előfordulhat, hogy visszaesik a befektetések volumene, s a lépések esetlegesen tőkekiáramlásokhoz vezetnek. Ez pedig már ismételten ellentétes lehet a kormánypárt érdekeivel.

Kína a Soros

Soros György az elmúlt hónapokban többször is kritikával illette Kínát, sőt, a befektető kommunikációs hadjáratot kezdett Kína ellen, hogy megpróbálja leállítani az oda irányuló amerikai befektetéseket. A kínai kormányzati szócső, a Global Times Soros cikksorozatára válaszul globális gazdasági terroristának bélyegezte a magyar származású amerikai milliárdost. A Makronóm elemzése részletes képet ad a Kína-Soros konfliktusról.

Fotó: MTI / EPA / OLIVIER HOSLET

A hosszú távú hatások természetesen itt is szem előtt tartandóak. Amennyiben a kínai vezetőség stratégiája sikeres lesz, úgy

a korábbi külföldi befektetők nagy valószínűséggel visszatérhetnek a piacra, s adott esetben egy biztonságosabb, kiszámíthatóbb befektetési környezet valósul meg.

Konkrét lépések az egyenlőség irányába

Arról, hogy a pártvezetés miként fogja elmozdítani az országot a nagyobb társadalmi egyenlőség irányába, egyelőre nincs részletes terv, mindazonáltal több lépés is megfogalmazódott már.

Idén júliusban például

felszólították az ételkiszállítással foglalkozó vállalatokat, hogy a dolgozóiknak legalább a helyi minimálbérnek megfelelő összeget fizessenek.

Továbbá, a kínai Államtanács arról is döntött, hogy eltörli azokat a közel 200 millió főt érintő korlátozásokat, melyek a helyi egészségbiztosítási és nyugdíjprogramokhoz való hozzáférésére vonatkoztak az átmeneti, rövid távú foglalkoztatási viszonyban álló dolgozók esetében.

A ByteDance (a TikTok és a Kuaishou anyavállalata) pedig már nem alkalmazza azt az üzletpolitikát, ami alapján hétvégén is rendszeresen kell dolgozniuk az alkalmazottaiknak.

Elemzők szerint előfordulhat olyan lépések megvalósítása is, mint az ingatlan- vagy az örökösödési adók bevezetése.

Az ingatlanadók tesztelése már 2011 óta folyik Sanghai és Chongqing területein. További opcióként merülhetnek fel a tőkenyereségre kivetett adók, valamint a társadalombiztosítási programok javítása vagy a legszegényebb régiókba áramló kormányzati transzferek növelése.

Ugyancsak hangsúlyos az oktatás szerepe, mely szintén elősegítheti a társadalmi, jövedelmi létrán történő feljebb lépést; valamint a közszolgáltatásokhoz, idősgondozáshoz, illetve az egészségügyi rendszerhez való egyenlő hozzáférés lehetősége.

A stratégia hosszú távon komoly sikereket hozhat Kínának

Valójában tehát azt láthatjuk, hogy az utóbbi fél, egy évben megvalósuló szabályozási hullám mögött részben az az indok húzódik, hogy többet adjanak vissza a társadalom számára, s nagyobb egyenlőség valósuljon meg az egyes társadalmi rétegek között.

A gazdasági érvek, s a korábbi szabályozatlan környezet szintén megalapozza az intézkedések szükségességét.

Az időzítés kérdése ugyanakkor már vet fel némi kérdéseket, tekintettel arra, hogy a kínai gazdasági növekedés továbbra is lassul.

Ilyen helyzetben a gazdaság kulcsfontosságú motorja lehet például az internetszektor, aminek a jelenlegi „támadása” szintén tovább erősítheti a növekedés lassulását.

Összességében az állapítható meg, hogy a vezetőség jelenleg valamivel

nagyobb hangsúlyt fektet a hosszú távú problémák, rendszerszintű kockázatok megoldására, mint a növekedés kizárólagosságára.

Fontos üzenet az is, hogy amennyiben sikeresen megvalósul a kínai terv, s az ország még erősebb alapokra helyeződik, úgy az a világ többi része számára, köztük az EU számára is jelentős kihívást támaszt, hogy fel tudja venni a versenyt az országgal. Kína pedig mindeközben egyre inkább függetleníteni tudja magát más országoktól, köztük az Amerikai Egyesült Államoktól is.

Borítókép: MTI/EPA/Roman Pilipej


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés