FIFA vs. UEFA

Nem segítene a magyar válogatott kijutási esélyein, ha kétévente rendeznék a vb-t – Szabados Gábor sportközgazdász a Makronómnak

2021. október 25. 7:13
A labdarúgás világa az elmúlt időszakban a FIFA és az UEFA harcairól is szólt. Előbbi, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség a hagyományokat felrúgva kétévente rendezné meg a világbajnokságokat, míg az európai szervezet – a klubokkal és a játékosokkal együtt – nem támogatja ezt az ötletet. A kezdeményezés hátterében természetesen a pénz áll, de Szabados Gábor sportközgazdász segítségével pontosabb képet kaptunk erről a fajsúlyos vitáról, így arról is, hogy miért nem lenne a magyar labdarúgó-válogatottnak jelentősen több esélye a világbajnoki részvételre – amire 1986 óta várunk.
Vizi Zalán interjúja Szabados Gáborral a Makronómon.

Miért találta ki a FIFA, hogy a labdarúgó-világbajnokságokat kétévente kellene megrendeznie? 

Egyszerű a helyzet. A FIFA bevételeinek nagyjából 90 százalékát a világbajnokság adja, elsősorban a televíziós jogoknak és a szponzorációs díjaknak köszönhetően. Rengeteg kísérletet tett a szövetség arra irányulóan, hogy diverzifikálja a bevételeit, így hozott létre több más tornát is, mint a női vb, a futsal- és a strandlabdarúgó-világbajnokság, a Konföderációs Kupa, az utánpótlás tornák, vagy épp a klubvilágbajnokság. Ezek jelentős pluszbevételeket nem jelentenek a FIFA számára, de tökéletesen megfelelnek annak, hogy a szponzorokat ne csak négyévente tudják kiszolgálni hirdetési lehetőségekkel, hanem több más rendezvény is alkalmat kínálhat erre. Azonban az nyilvánvaló, hogy

csak úgy tudja a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség jelentősen növelni a profitot, ha fő termékéből, a világbajnokságból rendez többet. 

A kétévenkénti rendezés nagy ellenzője az UEFA. 

Összehasonlításképp érdekes lehet, hogy az Európai Labdarúgó-szövetségnek több bevétele van a Bajnokok Ligájából, mint az Európa-bajnokságból. Ebben persze benne van az is, hogy amíg az Eb-t csak négyévente, addig a BL-t minden évben megrendezik, de ettől még tény, hogy a klubfutballban jóval több pénz van. Ezért is próbálja kibővíteni a klubvilágbajnokságot a FIFA, de ez egy másik történet. 

Tehát a FIFA számára egy lehetőség maradt a nagyobb nyereség elérése érdekében: több világbajnokság kell. 

Igen, pontosabban a világbajnokságból kell a szövetségnek több pénzt kivenni. Ezt egyféleképpen lehet elérni: több meccset kell rendezni. Ezért is emelték fel 2026-tól 48 csapatosra a tornát, ám drasztikusabb lépésnek tűnik, ha a világbajnokság számát is gyarapítják. Ha a FIFA dinamikusan növekedni akar, nincs más út, mint a világbajnokságból több bevételt kinyerni. Ez a tendencia egyébként az UEFA részéről is igaz, lásd Európai Konferencia Liga bevezetése. 

Ha a BL az UEFA számára több bevételt termel, mint az Európa-bajnokság, akkor miért nem érdeke az európai szövetségnek az, hogy az Eb is kétévente legyen megrendezve? Mert ha a FIFA eléri, hogy a világbajnokságok minden páros évben sorra kerüljenek, akkor Eb is kétévente lenne, ami a számok nyelvén maradva már az európai szövetségnek is jó lenne. 

Egyértelműen ez egy presztízsmeccs a két szervezet között. Az UEFA az Európa-bajnokság és a Bajnokok Ligája brandjét is félti. Emellett egyszerű ellenérv még, hogy az év 365 napból áll – a versenynaptárba nagyon nehéz lenne belepréselni a kétévenkénti világbajnokságokat. Ezzel az Eb-k átkerülnének páratlan évekre, de ez eleve nem tetszik az UEFA-nak, illetve a játékosok terhelése is nagyobb lenne. Márpedig

a futballisták esetleges több sérülése a klubfutballra nézve lehet veszélyes. 

A futballromantika és a hagyományok szeretete akkor ebben az esetben (is) felülírhatja a gazdasági érdekeket? 

Majd tíz év múlva meg tudjuk mondani, hogy mi ír felül mit.

Jelenleg mindenki a hagyományokkal érvel a kétévenkénti rendezés ellen – ez szerintem nem érv.

Racionálisan dönteni kell, hogy a futballistáknak, a kluboknak és a nemzeti szövetségeknek ez jó, vagy sem. Lehet racionális döntés bármelyik, de ott kell legyenek mellette az érvek. Minden egyes vitában feljön a hagyomány megőrzése, de már minden tradíciót felrúgtak. Ott van például a Bosman-szabály vagy a különböző tornák átszervezése. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy engem nem érdekelnek a futball hagyományai, csupán azt, hogy a döntéshozók – akik nem mi, a szurkolók leszünk – nem fognak foglalkozni azzal, hogy mi tradicionális és mi nem, csupán az érdekeket fogják nézni. 

Mi a Bosman-szabály? 

1995-ben gyökeresen megváltozott a futball. Mai szemmel talán elképzelhetetlen, de azelőtt nem létezett a „szabadon igazolható játékos” fogalom. Ha egy futballista szerződése lejárt, akkor az adott klubja ugyanúgy pénzt kért egy másik csapattól a játékjogokért. Ezt kihasználva a belga RFC Liege nem engedte eligazolni Jean-Marc Bosmant, hiába járt le 1990-ben a szerződése. A játékos az Európai Bíróságon pert nyert, de csak évekkel később, így karrierje lényegében befejeződött, ám a futballban mégis komoly változások következtek. Ezt követően a labdarúgók maguk dönthettek a szerződésük hosszáról, átigazolási szándékaikról, ráadásul kimondták azt is, hogy az EU alapokmányával szembe megy az akkori szabály, miszerint korlátozták a légiósok számát a csapatokban. E kettő változás vezetett odáig, hogy a pénzcsapok elképesztő módon megnyíltak, a játékosok többet kértek (és kaptak), míg a gazdagabb klubok nagyobb teret nyertek az átigazolási piacon.

Tehát Ön sem támogatná a FIFA kezdeményezését a kétévenkénti rendezést illetően? 

Ezt kettéválasztanám. Szurkolóként nem támogatom. Úgy szoktam várni négyévente a vb-ket, mint kisgyerek a karácsonyt. Tényleg

az adott négy év legszebb időszaka számomra az a hónap, amikor tart a világbajnokság, ha kétévente lenne, akkor ez a varázs elmúlna.

Azonban, ha racionálisan alátámasztják, hogy kell a futballnak a kétévenkénti rendezés, akkor el tudnám fogadni. 

Lát rá esélyt, hogy olyan magyarázatot találnak ki, amely a kétévenkénti rendezés létjogosultságát támasztja alá?

Most nem érzem, hogy engem meglehetne győzni logikus érvekkel ez utóbbi forgatókönyv kapcsán, pláne figyelembevéve azt, hogy az már kész tény, hogy kibővítették a csapatok létszámát és 2026-tól 48 nemzet versenghet a vb-n. Határozottan gondolom, hogy

a négyévenkénti 32 csapatos torna helyett a kétévenkénti 48 csapatos világbajnokságot a labdarúgás sportága nem bírná el.

A versenynaptárat és a gazdasági érveket nézve ez sok, de a következő időszakban még rengeteg érv és érdek fog felmerülni ebben a kérdésben. 

A Magyar Labdarúgó-szövetség is ellenzi a FIFA ötletét, közleményben tudatták, hogy az UEFA álláspontját támogatják. 1986 óta nem jutottunk ki világbajnokságra és a 2022-es katari szereplésre is már csak matematikai esély mutatkozik. Miért nem jó az MLSZ-nek, ha több vb lesz, azaz több sansz a kijutásra? 

Csányi Sándor, az MLSZ elnöke az UEFA alelnöke is. Bár a FIFA-nak is alelnöke, de ott az UEFA jelöltjeként, tisztségviselőjeként. Ebből a szempontból teljesen egyértelmű, hogy a magyar szövetségnek melyik oldalt kell támogatnia. Emellett az is hozzátartozhat az MLSZ gondolatmenetéhez, hogy

nem feltétlen lenne több esélye a magyar labdarúgó-válogatottnak kijutni világbajnokságra.

A jelenlegi, 32 csapatos vb-n 13 európai együttes lesz ott. A 48 csapatos lebonyolítás 16 helyet biztosíthat az öreg kontinensnek. A többi földrész javára történt változtatások ezek. Nyilván, ha kétévente lehetne próbálkozni a kijutással, akkor több lenne az esélyünk, de nem látszódna ennek a hatása ránk nézve úgy, mint az Európa-bajnokság létszámának a megnövelésekor.

A legnépszerűbb focis videójáték is változhat a FIFA döntése miatt

Pontosabban a neve. A minden évben megjelenő FIFA-videójátékok átnevezésén gondolkodik a gyártó, az EA Sports. Ennek oka az, hogy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség a névhasználati jogdíjat megemelné. Az ign.com-ra hivatkozva a Nemzeti Sport azt írta, négyévente nagyjából egymilliárd dollárt szeretne kaszálni a FIFA ebből az üzletből, ám a videójáték készítői egyelőre nem akarnak ebbe beleegyezni. Sajtóhírek szerint az EA már le is védette az „EA Sports FC” nevet, és akár így is hívhatják a jövőben a népszerű játékot. Kérdés, meri-e kockáztatni azt a FIFA, hogy a világon milliók által használt program névváltoztatást hajtson végre, mert ezzel a szövetség brand értéke biztosan csökkenne.
 

Egymás után kétszer is összejött az Eb-részvétel a mieinknek. 

Igen, de nem csak emiatt lehet ezt mondani, hanem azért is, mert

Európában, ha a legjobb 16 között nem is vagyunk ott, a legjobb 24-be már beférünk, így az Eb-re is.

Na most a világbajnokságot tekintve, Európából a legjobb 13-ba nem férünk oda, de a legjobb 16-ba igen? Kétlem. Érzékelhetően nem növelné a kétévenkénti vb-rendezés a magyar esélyeket, ilyen szempontból az MLSZ is bátran támogathatja az UEFA-t ebben a kérdéskörben. 

Nemrég látott napvilágot a hír, miszerint a 2022-es katari világbajnokság költségvetése már most tizenháromszor annyi, mint a tokiói olimpiáé volt. Ez nem hangzik túl jól, ráadásul már azt is korrupcióbotrány lengte körül, hogy a FIFA Katarnak adta a rendezést. Tovább gyűrűzhet ez, lehetnek ennek még negatív következményei? 

A legtöbb emberrel ellentétben én máshogy látom a katari rendezést. Azt ne felejtsük el, hogy a költségek nagy részét nem csak a stadionok építése adja, hanem más, a helyieknek fontos infrastrukturális fejlesztés, mint a metróhálózat kiépítése.

Azt tudtuk, hogy Katarnak stadionokat kell építenie, de innentől kezdve ez nem a FIFA dolga.

Hogy volt-e korrupció ebben? Nem voltam ott, mikor átadták a kenőpénzt. Azóta sincs bizonyíték erre, azonban nem teszem tűzbe a kezem sem a FIFA-ért, sem a katariakért.

Bár, ha fogadnom kéne, azt tartanám valószínűbbnek, hogy volt korrupció ebben.  

A dohai al-Dzsanub Stadion, a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság nyolc arénájának egyike. A létesítményt Zaha Hadid iraki építész tervezte. MTI/EPA/Ali Haider

Korrupció ide vagy oda, megéri a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnek Katarba vinnie a világbajnokságot?  

Egyértelműen igen! A világbajnokságok rendezésében az elmúlt években láthatunk egy tendenciát. Ez az elv azt mutatja, hogy

a vb-ket olyan országokban, földrészeken rendezik, ahol van fejlődési potenciál a futballban,

illetve ezzel növekedési lehetőség a szponzorok számára. Gondoljunk bele, hogy mennyit fejlődött az Amerikai Egyesült Államok az 1994-es labdarúgó-világbajnokság óta. Ugyanez igaz a 2002-es tornára, mely Dél-Korea és Japán kettős rendezésében valósult meg, illetve a 2010-es dél-afrikai vb-re is. A katari esemény az egész arab térségben elindíthat hasonló fejlődést, de nem csak a labdarúgásban, hanem a gazdaságban is, hiszen a FIFA fő szponzorai, a Coca-Cola és a McDonald’s is erősebb pozíciót szerezhet magának abban a régióban. Világosan látszik tehát, hogy volt értelme Katarba vinni a legrangosabb labdarúgó eseményt.

Borítókép: A dohai al-Dzsanub Stadion, a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság nyolc arénájának egyike. A létesítményt Zaha Hadid iraki építész tervezte. MTI/EPA/Ali Haider 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ezt mindenki más optikán keresztül nézi. Az európai és dél-amerikai országoknak nem igazán érdeke a kétévenkénti rendezés. Azokon a kontinenseken, ahol nincs érdekes kontinensbajnokság (Észak-Amerika, Ázsia, talán Afrika) meg klubfoci sem, viszont valószínűleg nem bánnák, ha több globális torna lenne. Áthidaló megoldás lehetne, ha az EB-k éveiben "B-kategóriás" v. "kisvébéket" rendeznének, amelyeken Európát pl. az eb-re ki nem jutó országok képviselnék.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés