Irigykedve tekintenek a szlovák közgazdászok Csehországra, mert az nem lépett be az eurózónába

2021. október 25. 7:11
A legfrissebb cseh szeptemberi inflációs adatok azt mutatják, hogy az év végére az infláció meghaladhatja az 5 százalékot, elsősorban a magasabb energiaárak miatt. Az infláció körüli fejlemények miatt, várhatóan a Cseh Nemzeti Bank további jelentős kamatemeléshez folyamodik. A szlovák közgazdászokban most először merült fel, hogy az eurózónás tagság jelentősen korlátozza az önálló jegybanki politikát és ennek káros hatásai vannak.
Matus Tibor írása a Makronómon.

Kamatot emelt a cseh jegybank

Csehországban éves összehasonlításban a fogyasztói áraknál tapasztalt növekedés sorozatban harmadszor is jelentősen gyorsult. Szeptemberben az infláció 4,9 százalékra emelkedett, ami 0,8 százalékponttal több, mint augusztusban, és az idei negyedik negyedévben sem várnak fordulatra. Ilyen magas inflációt legutóbb a csehek 2008-ban tapasztaltak.

Mindez beleillik a világ többi országaiban tapasztalt folyamatokba: gyorsuló gazdasági bővülés, növekvő energia, nyersanyag és élelmiszerárak.

Az is törvényszerű volt, hogy a Cseh Nemzeti Bank még szeptember végén 0,75 százalékponttal emelte a kamatlábat, 1,5 százalékra.

Talán az emelés nagysága volt meglepő, hiszen ekkora alapkamat emelésre a cseheknél 1997 óta nem volt példa. És az is törvényszerű, hogy a Cseh Nemzeti Bank várhatóan további alapkamat-emelésre szánja majd el magát. Főleg úgy, hogy több cseh közgazdász már inkább azt tartja valószínűnek, hogy a magas infláció nem fog olyan gyorsan elmenni, mint ahogy érkezett.

Andrej Babiš, volt kormányfőnek sem tetszett a kamatlábemelés, meg is említette, hogy az áremelkedések mögött világpiaci folyamatok vannak, ami ellen a cseh kamatlábemelés nem sok eredménnyel járhat 

Szlovák reakció: talán mégsem akkora siker az euró bevezetése?

A hír nem is cseh vonatkozásban volt érdekes, hiszen a világ összes országában ezt tapasztaljuk, hanem ahogy egyes szlovák közgazdászok irigykedve kommentálták a csehek lépéseit. A szlovákok amúgy is kiemelten figyelnek a csehekre, a meglévő csehszlovák nosztalgiából kiindulva.

Szlovákiában is, augusztusra 3,8 százalék körülire emelkedett az infláció, ami a térségben talán a legalacsonyabb, viszont az euro-zóna országai között az egyik legmagasabb.

Ki is emelik, hogy a cseh kamatláb emelésével kapósabbak lehetnek a cseh állampapírok. Mellette drágulhatnak a hitelek kamatai is, ami a hitelfelvevők egy részét elriaszthatja, így kisebb lesz valamivel a fogyasztás, ami szintén az áremelkedések ellenében hat. Bár elismerik, hogy a jelenlegi áremelkedések mögött az áruhiány van, amire nem minden esetben gyógyír a magas kamat.

A Szlovák Nemzeti Bank rövid idejűnek tartja az áremelkedéseket. Arra számítanak, hogy 2022 első negyedévében a szlovák infláció 5 százalék fölé emelkedik, és ezután csökkenni kezd.

Az érdekes az, hogy a szlovák közgazdászok először kezdték emlegetni, hogy az eurónak árnyoldala is lehet, ami most abban mutatkozik meg, hogy az eurozóna összes jegybankja hasonlóan értékeli az infláció gyors lefolyását.

Sokan ezt annak tudják be, hogy ezzel is igyekeznek megőrizni a déli országok finanszírozásának képességét.

Olyan országokét, mint Görögország, ahol az államadósság a GDP 205 százaléka, Olaszország, ahol 156, Portugáliában 133, vagy Spanyolországban 120 százalék. Az itt felsorolt országoknak komolyan növekednének az adósságszolgálatra fordított kiadásai, ha az Európai Központi Bank alapkamat-emelésre szánná el magát.

Persze senkinek sem érdeke, hogy most egy következő krízist robbantson ki, így az ECB többé-kevésbé ignorálja a magas inflációt.

Ennek Szlovákiában az a következménye például, hogy a háztartások nyakló nélkül veszik fel az olcsó fél százalékos kamatozású hiteleket, elszabadítva az ingatlanárakat. Ezzel szemben a csehek a jelzáloghitelekért már jóval több, mint kétszázaléknyi kamatot fizetnek. Hasonló, csak ellentétes folyamatokat látnak a megtakarítások területén is, míg a magasabb kamatok miatt a cseheknél érdemes, a szlovákoknál nem érdekes megtakarítani.

Tény, hogy eddig a szlovák közgazdász közösség pozitívan ítélte meg az euró bevezetését, nemzeti büszkeségképp kezelve az eurozóna tagságot.

Korábban nem is hangzott el komoly kritika az euró bevezetésének hatásairól.

Mondhatni, a mostani az első fecske, amely egy veszélyre mutat rá az eurozónabeli tagság kapcsán.

(Címlap: MTI/EPA/Martin Divisek)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 70 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ti, szlovákok, a csehek karjaiba is túl lelkesen rohantatok.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés