Minden fejlett országot lehagytunk: úgy öntjük a pénzt oktatásra, mint senki más

2021. október 15. 11:20
Magyarország növelte a legnagyobb mértékben az egy hallgatóra jutó oktatási költéseit 2012 és 2018 között (az alaptól egészen a felsőoktatásig).

Az OECD friss, 2021-es oktatási jelentéséből kiderül: az egy diákra jutó teljes állami költés 6 százalékkal nőtt, amit megközelíteni sem tudott érdemben egy fejlett gazdaság sem. Az OECD országok átlagos növekményének több mint háromszorosát teszi ki a magyar ütem. Magyarország a visegrádi országok között is a legelső, de jelzi régiónk felzárkózási törekvését, hogy a költési rangsor elején találhatók a V4-es országok. A hat év alatt az oktatási kiadás csökkent Litvániában, Japánban, Portugáliában, Finnországban és Görögországban is.

Az egy főre jutó oktatási költést persze meghatározzák a demográfiai folyamatok is, hiszen némileg csökkent a diákok száma az évek alatt. Ha azonban ezt a hatást kiszűrjük, akkor is az látszik, hogy a teljes oktatási költés gyors ütemben nőtt, ekkor hazánk Izland és Törökország után a harmadik helyet foglalja el.

Természetesen mindez a gyors felzárkózási folyamatra mutat rá, amire szükség is van, hiszen Magyarország az oktatási költés szintjében elmarad a legfejlettebb országoktól, de ha ilyen ütemben költ egyre többet oktatásra, akkor jó eséllyel zárkózik fel. 2018-ban hazánk a GDP-je közel 4 százalékát költötte oktatási intézményekre, míg az OECD átlag ennél némileg magasabb, 5 százalék körüli volt.

Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy nem minden a költés nagysága: sok pénzt is el lehet költeni kevésbé hatékonyan és kevesebb pénzből is lehet szép eredményeket elérni.

A hazai oktatás jelenleg minőségileg és „mennyiségileg” is új lábakra áll: az egyetemek működési modellje teljesen megújul, de ehhez az elmúlt több mint fél évezred legnagyobb magyar felsőoktatási pénzcunamija érkezik.

Nemcsak a GDP-arányos kutatásfejlesztési számok növekednek folyamatosan, hanem a felsőoktatási főösszegek is megduplázódtak 2014-hez képest. 2022-re pedig még nagyobb ugrás lesz. Zajlik a magyar felsőoktatás valaha volt legnagyobb átalakítása. 2700 milliárdot említettek a magyar egyetemek fejlesztési igényként, és a kormány célja, hogy ezt megadja nekik. Sosem költöttünk még ekkora összegeket felsőoktatásra. 2021-ben várhatóan a GDP 1,16 százalékát fordítja a kormány az egyetemekre, míg az EU államok átlaga 0,8 százalék. Megfogadtuk Matolcsy elnök úr tanácsát, minden korábbinál többet fektetünk a magyar agyakba” – ecsetelte Palkovics László innovációs miniszter a Makronómnak.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés