Üvegbe töltötték a vidékfejlesztést

Budapestről érkezett két vállalkozó Nógrád megyébe, hogy felszámolják a szegénységet

2021. október 12. 11:12

Írta: Rádi Balázs
„Ha mindenki Budapesten tanulna informatikusnak, az elég nagy baj lenne, mert akkor nem lenne, aki megtermeli az élelmiszert” – mutat rá Bertényi Gábor, aki Nógrád megye legnagyobb problémájának az elvándorlást tartja. Ezért aztán az eredetileg pszichológus végzettségű vállalkozó úgy döntött, hogy barátjával, Lozsádi Dániellel megpróbálják újra vonzóvá tenni a vidéket. A kiemelkedő mezőgazdasági adottságokra építve indították el préslékészítő vállalkozásukat Nógrád megyében. Megvásároltak egy régóta elhagyatott gyáregységet a Nógrád megyei Szécsényben, hogy új életet leheljenek a térség mezőgazdaságába, munkát és megélhetést adva a közelben élő embereknek. Azóta is a természettel harmóniában, megújuló energiával töltik üvegbe a „mindenmentes” smoothiekat. A Makronóm interjúja a Funky Forest alapítóival.

A fenntartható vállalkozások zászlóshajója a Nógrád megyei Szécsényben kötött ki

Üvegbe töltötték a vidékfejlesztést

A fenntartható, egészségtudatos élelmiszergyártáshoz kapcsolódó tudás elmélyítése, valamint a magyar vidék szeretete, élhetővé tétele hívta életre Bertényi Gábor és Lozsádi Dániel vállalkozását, a Funky Forest adalékanyag mentes préslé és smoothie márkát. A teljesen magyar tulajdonban álló cég üzleti modelljének megalkotásakor fontos szempont volt, hogy az alapanyagok nagyrészt hazai, illetve nyomon követhető forrásból származzanak, és hogy az üzemet hátrányos helyzetű térségben építsék fel, hozzájárulva ezzel a szakképzett munkaerő helyben tartásához. A zöldség- és gyümölcsitalok ízkombinációit szándékosan úgy alkották meg, hogy azok legnagyobb részéhez hazai gyümölcstermelők tudják biztosítani az alapanyagot.
 

Mivel foglalkoztak a smoothie gyártása előtt, és hogyan jutottak el idáig?

Dániel: 2013 óta foglalkozunk fenntartható élelmiszergyártással, már a Funky Forest préslevek és smoothiek megalkotása előtt is fenntartható szemléletű, a hazai termelők alapanyagaira építő hidegkonyhát üzemeltettünk Budapesten. A hozzánk betérők közül sokan kerestek egészséges gyümölcsitalokat és ez rávilágított, hogy erre van igény, Magyarországon viszont nem sokan foglalkoztak préslé és smoothie előállításával – egyfajta rést vettünk észre a piacon. Ez terelt minket az italgyártás irányába, így a hidegkonyhát felváltotta a smoothie- és préslégyártás.

Gábor: Az elindulásunkban kulcsszerepet játszottak a korábbi térségi kutatásaink és a szécsényi polgármester és az alpolgármester asszony. Nagyon készségesek voltak, fontos volt számukra a város sokszínűsége, ezért a kezdetektől támogattak minket.

Az önkormányzat komoly hangsúlyt fektetett arra, hogy a nem működő ipari létesítményeket újraindítsa, ezért igyekezett az üzemek tulajdonosait összekötni a vállalkozókkal: így próbáltak életet lehelni Szécsény helyi gazdaságába.

Elég sok helyen jártunk az országban, de végül ennek köszönhetően kezdtünk el pont itt présleveket és smoothiekat  gyártani.

Lokális kezdeményezés globális problémák megoldására

A gyárhoz tartozó közösségi hűtőház a helyi gazdaságfejlesztés remek példája: jó lehetőség a környékbeli termelőknek az értékesítésre és a továbbfejlődésre. A lokális feldolgozás így jóval több hozzáadott értéket ad a megtermelt gyümölcsöknek és zöldségeknek. Károsanyag hozzáadása nélkül, környezetkímélő technológiával fejlesztik a termékeket, amelyekben kizárólag gyümölcsök és zöldségek találhatóak. Ezeket a tartósítás miatt maximum 80 fokon pasztőrözik, és úgy töltik környezetbarát üvegcsomagolásba. Az üzem és a hűtőház energiaigényét pedig teljes egészében napelemek segítségével biztosítják.

Budapestiként látták meg a lehetőséget Nógrád megyében


Volt részük bármilyen negatív fogadtatásban azért, mert Budapestről költöztek vidékre?

Dániel: Eleinte igen, ami érthető volt, hiszen nem helyiek vagyunk, de kemény munkával bebizonyítottuk, hogy bízhatnak bennünk. Sokat tettünk Szécsényért és ezt a helyi lakosok is tapasztalják, ma már elismerően néznek ránk és a közösség részének tekintenek minket. 

Élelmiszeripari végzettségük van?

Gábor: Nem, én pszichológus és környezetgazdász vagyok, Dániel pedig közgazdász. De egyébként a csapatunkban leginkább élelmiszeripari végzettséggel rendelkező tagok vannak, ők teszik bele a valódi szaktudást a projektbe, mi pedig menedzselünk, szervezünk és megvalósítunk. 

Hogyan lesz egy pszichológusból préslékészítő vállalkozó?

Gábor: A pszichológus mesterdiploma megszerzése után egy doktori iskolában tanultam, emellett a SOTE német nyelvű képzésében oktattam orvosi pszichológiát. Egy barátom állt elő akkoriban azzal az ötlettel, hogy „Mi lenne, ha nyitnánk egy kávézót?”, én pedig rábólintottam, így 2001-ben megnyitottuk a Szimplát, amely mára sokak számára  ismert koncerthelyszín és az egyik legnépszerűbb termelői piac is egyben. Az évek során a hely egyre népszerűbb lett, engem  viszont már akkor is jobban megmozgattak a város és vidék támogató kapcsolatát érintő ügyek. Annyira, hogy 2010-ben létrehoztunk egy vidékfejlesztési projektekkel  foglalkozó kutatóműhelyt  Agri Kulti néven,  ahol a fenntarthatóságot az élelmiszereken keresztül próbáljuk megközelíteni. Az ELTE-vel együttműködve egy fenntartható vidékfejlesztés nevű kurzus keretében leginkább Nógrád megyében dolgoztunk és kutattunk.

A fő célunk most is az, hogy a minőségi, vidéki élelmiszert a budapesti piacon adjuk el, ezzel is támogatva a vidéki termelőket, átültetve az ELTE-n oktatott fenntartható vidékfejlesztés elméletét a gyakorlatba.

Gyakorlatilag üvegbe töltjük a vidékfejlesztést magát is.

Bertényi Gábor

Miért Nógrád megyében folyt a kutatás?

Gábor: 2011 és 2014 között Nógrád megyében kistérségi kutatásokat végeztünk, a helyi kisléptékű agrárium felélesztésének a megoldásait kerestük. Errefelé nehéz munkát találni, a fiatalok jellemzően vagy a könnyűiparban, vagy nagyobb kiskereskedelmi egységek bolti alkalmazottjaként találhatnak munkát, jobb esetben ingáznak Budapest és a lakhelyük között. A gyér munkalehetőségek miatt sok nógrádi fiatal költözik más országrészbe vagy külföldre.

Mi azon dolgoztunk, hogy felmérjük a helyi adottságokat és lehetőség szerint mezőgazdasági munkalehetőséget teremtsünk a vidéki népesség megtartása érdekében.

Miért érdemes hazai, vidéki alapanyagokból készült élelmiszert vásárolni?

Gábor: A hazai forrású, minőségi élelmiszerek megvásárlásakor jó érzés tölti el az embereket, mivel ezzel támogatják a magyar gazdákat, az elköltött pénzük azokhoz a termelőkhöz jut vissza, akiktől ezek a jó minőségű élelmiszerek származnak. Az általunk minőségbiztosított gazdaságok jellemzően környezettudatosan, a tájadottságoknak megfelelő módon gazdálkodnak, ami nagyon jót tesz a termékeinknek is. Ezek a gazdák odafigyelnek arra, hogy az állatok és a növények is megfelelően legyenek gondozva, így minőségi termékek kerülhetnek a vásárlók elé. 

Dániel: Azok a termelők, akik nagykereskedelmi üzletláncokban értékesítik az élelmiszereket, sok esetben az általuk termelt alapanyag vagy áru piaci értékének csupán töredékét kapják vissza. Ezzel szemben

a gazdaságokból közvetlenül vásárolt alapanyagok nem mennek keresztül a klasszikus kereskedelmi ellátási láncon, más szóval szinte közvetlenül a termelőtől veheti a terméket a vásárló.

A közvetlen vásárlás során több pénzt kap a termelő, így lehetősége van a folyamatos fejlesztésekre.

Milyen hátulütői vannak, hogy kizárólag hazai termelőktől szerzik be az alapanyagot?

Gábor: Nyilván jóval több utánajárást és szervezést igényel, mintha a legolcsóbb világpiaci alapanyagokra hajtanánk. Ezen felül a minőségi, hazai alapanyag használata emeli a termék árát, de ízélményben, egészségtudatosságban és zöld szemléletben is kiemelheti a hazai terméket versenytársai közül.  

Dániel: Korábban még nem volt jellemző a magyar termelők tudatos támogatása, a vásárlóknak sokkal inkább az élelmiszer ára, és nem a minősége vagy a származása volt fontos, de szerencsére mára sokkal tudatosabbak és érzékenyebbek már a hazai vásárlók is.

Lozsádi Dániel

Azóta viszont szárnyra kapott a „vegyél hazait” kezdeményezés. 

Gábor: Igen, és az egy nagyon hasznos kezdeményezés.

Ha nincsenek lokálisan munkahelyek, nem jön be az adójövedelem, akkor a települési infrastruktúra se tud működni.

Ezért fontos a munkahelyek létrehozása. Senki sem lakna szívesen egy olyan vidéki településen, ahol nincs óvoda, iskola vagy akár egy közért a közelben. Az emberek nagyobb városokba fognak költözni, hiszen ott minden elérhető közelségben van, nem kell hetven kilométert utazni a legközelebbi iskoláig.

Egy idő után olyan települések válnának lakatlanná, amelyek amúgy földrajzilag kedvező adottságúak és jó termőfölddel rendelkeznek.

Hogyan támogatja a Funky Forest a helyi gazdaságot?

Dániel: A vidéki lemaradás csökkenthető, ha a lakosok sokféle munkalehetőség közül válogathatnak. A Funky Forest zöld technológiával működtetett préslé és smoothie gyára növeli Szécsény sokszínűségét és nagyon sok helybélinek tudunk – szakmájának megfelelő – munkát biztosítani, ezzel támogatjuk a vidéki szakembereket.

Gábor: A helyi gazdaságfejlesztésben segítségünkre volt egy nemzetközi projekt, ahol hat különböző európai város – amelyek mind helyi, fenntartható élelmiszer-rendszerekkel foglalkoznak – támogatáshoz jutott, Szécsényt is beleértve. A nemzetközi elismeréssel is támogatjuk a település fejlődését, gyakorlatilag azóta mi képviseljük a várost egy nemzetközi mezőnyben. 

Dániel: Az öt másik támogatást nyert európai város sokkal nagyobb, mint Szécsény, olyan települések mellett szerepeltünk, amelyek több százezer lakossal és saját hotellel is rendelkeznek. Ez azt mutatja, hogy

a nemzetközi mezőnyben egyáltalán nem vagyunk lemaradva a minőségi élelmiszergyártásban, mi is képesek vagyunk ugyanazt a szintet teljesíteni. 

Mitől különleges a Funky Forest?

Gábor: Ez egy skálázható – nagy tételben eladható – friss, helyi alapanyagokból készült, adalékmentes zöldség- és gyümölcsital, mely javarészt idénygyümölcsök felhasználása mellett egyedi, de minden korosztály számára szerethető ízkombinációban készül kis, illetve családi kiszerelésben is. 

Dániel: Az utóbbi években vált fontossá az emberek számára a magas minőségű, de elérhető árú préslé és smoothie, mi pedig pontosan ezt nyújtjuk a vásárlóinknak, országosan mára többszáz kávézóban, pékségben, illetve több kiskereskedelmi hálózatban és webshopunkban is elérhetőek termékeink. 

Mitől környezetbarát a Funky Forest?

Dániel: A Funky Forest nem csak tartósítószer és adalékanyag-mentes, az előállításának az ökológiai lábnyoma is alacsony, így nem terheli nagy mértékben a környezetet. Az eltarthatóságot nem csak a kémiai szerek és cukrok határozzák meg, amik nálunk egyáltalán nincsenek, fontos az is, hogy a készítése környezetbarát legyen és lehetőleg újrahasznosítható vagy újra felhasználható csomagolást kapjanak. 

Kizárólag helyi alapanyagokból készül a smoothie?

Gábor: Csak a mangó és a gyömbér – ami a préslénk kevesebb mint egy százalékát képezi – származik külföldről, de ha tehetnénk, akkor mindent a környékről szereznénk be. A különleges ízvilág miatt egyáltalán nem bánjuk, hogy kis mértékben külföldi alapanyagokat is használunk. Alapvetően a helyi termelőkre építünk, viszont ez nem mehet a minőség rovására. 

Dániel: Mi már tudatosan keressük a hazai alapanyagokat és a nagykereskedelem helyett a piacon vásárolunk, ezzel is közvetlenül támogatva a termelőket. Az egész családom hasonlóan cselekszik, a magyar alapanyagok keresése már a mindennapjaink részévé vált. Sokan a gyermekek közül – ahogy az enyémek is – nem szeretik a spenótot és a céklát, pedig nagyon egészségesek, ezért találtuk ki, hogy ezeket a zöldségeket „finomabb” alapanyagokkal vegyítjük, így a kisgyerekek is szívesebben fogyasztják a zöldségeket egy jóízű italon keresztül.

Olyan minőségű termék előállítása volt a célom, amit bátran teszek a saját gyerekeim elé is nap mint nap.

 
Mutatják az utat a vidéki szegénység felszámolásához 


Miért növekszik az emberek igénye a hazai, minőségi élelmiszerek iránt?

Gábor: A bioszféra állapota rohamosan romlik, az emberek egyre inkább vágynak az egészséges életmódra. Külföldön már régóta trend egészségesen étkezni, ez ma már hazánkban is jellemző azok körében, akik megtehetik, hogy drágább, de jó minőségű élelmiszereket vásárolnak. Néhány évtizeddel ezelőtt a környezetvédelem luxusnak számított, akkoriban az emberek úgy gondolták, hogy a környezet védelme más élőlényeket szolgál. Ma már világos és kézzelfogható, hogy a környezet romlása az emberekre is rossz hatással van, ezért többen választják az egészségesebb, környezetbarát életmódot, hiszen ez a saját jól felfogott érdekünk.

Mit tesznek a helyi dolgozókért Szécsényben? 

Dániel: Mi folyamatos fejlődési és előrelépési lehetőséget biztosítunk az alkalmazottaknak. Nálunk mindig vannak fejlesztések. A dolgozók lehetőséget kapnak a tanulásra és a tapasztalatszerzésre, amit akár máshol is kamatoztathatnak a későbbiekben. Saját költségünkön képeztetjük őket és adunk nekik versenyképes tudást. 

Az alkalmazottak a legmodernebb gépekkel dolgoznak, ez kevés helyről mondható el Nógrád megyében.

Minden nap más és más, hiszen az összes gép kezelését megtanulják és minden nap újabb kihívások várják őket. Ez rengeteg tapasztalatot és ezáltal előnyt jelent más munkahelyeken – vagy akár a való életben is. Mindenképp garantáljuk azt, hogy a nálunk dolgozó emberek több tudással hagyják el a vállalatot, mint amivel hozzánk érkeztek.

A helyi kezdeményezések jelentik a szegénység felszámolásának kulcsát?

Gábor: Ha adottak a feltételek, akkor igen. Régen azt gondoltuk, hogy a termelői piacok hozzák el a megváltást a termelők számára. Nagymaroson 2011-ben létrehoztunk egy piacot – bár elég nagy kockázatot vállaltunk, hiszen nem voltunk biztosak abban, hogy van-e kereslet a hazai termelőktől származó minőségi árura – szerencsére akkor bejött a számításunk. Viszont van olyan térség, ahol már nem lett volna érdemes belevágni egy ilyen projektbe, mert ott kevésbé működőképes a helyi agrárium és a fizetőképes vásárlók is hiányoznak.

Nincsenek univerzális fejlesztési eszközök, amelyek minden település szegénységi gondjait megoldanák. 

Dániel: Azért nincs univerzális megoldás, mert minden településen különböző szakemberekre van igény, nem minden helység rendelkezik kedvező mezőgazdasági adottságokkal.

Sok vidéki szakember költözik a fővárosba a jobb élet reményében annak ellenére, hogy vidéken több lehetősége lenne kamatoztatni a tudását.

Szerintem olyan iskolát kellene üzemeltetnie minden településnek, ahol a diákok megfelelő szakképesítést szerezhetnek, amellyel könnyen érvényesülhetnek a lakóhelyükön.

A szécsényi mezőgazdasági iskolában John Deere gépekkel gyakorolnak a tanulók,

a képzés elvégzése után pedig nagyon jó – a szakmájuknak megfelelő – munkalehetőségek tárháza várja őket. Fontos, hogy a diákoknak megfelelő jövőképe legyen és a tanultakat tudják is alkalmazni a való életben. Mi lehetőséget adunk a helyi diákoknak az üzemlátogatásra, így nem csak a tankönyvekben találkoznak a különböző munkafolyamatokkal, a gyakorlatban is látják azokat. A Nógrád megye nyugati részén felcseperedő, mezőgazdasági végzettséggel rendelkező fiataloknak nagyon jó lehetőségeik vannak Szécsényben. 

Mi a legégetőbb probléma ma Nógrád megyében?

Gábor: Egyértelműen az elvándorlás okozza a legnagyobb problémát, ami betudható részben annak is, hogy sokan választanak manapság „trendi” szakmákat.

Ha mindenki Budapesten tanulna informatikusnak, az elég nagy baj lenne, mert akkor nem lenne, aki megtermeli az élelmiszert,

legalábbis amíg nem tudják az ételt is 3D nyomtatni. Szükség van a mezőgazdászokra, senkinek sem érdeke kiüríteni a vidéki településeket. 

Ha jól értelmezem, önök szeretnék egészségtudatosságra és fenntarthatóságra érzékenyíteni az embereket?

Dániel: Mi nem kampányolunk vagy toborzunk, csak lehetőséget biztosítunk az egészséges életmódra. Az emberek gyakran tudtukon kívül is támogathatják a fenntartható gazdálkodást, hiszen sokan azért isznak Funky Forest italokat, mert finomak, emellett a megvásárlásukkal támogatják a hazai agráriumot. Engem már az is boldoggá tesz, hogy én saját magam tudatos vagyok és odafigyelek arra, hogy fenntartható forrásból származó élelmiszereket vásároljak. 

Hisznek abban a szállóigében, hogy „Te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban”?

Dániel: Igen, ez történt a szelektív hulladékgyűjtéssel is. Eleinte furcsán néztek azokra, akik ezt az életvitelt folytatták és tudatosan külön gyűjtötték a szemetet, viszont egyre több ember csatlakozott ehhez. Ma már teljesen normális szokás szelektíven gyűjteni és minél több ember csatlakozik a környezetvédelem ezen fajtájához, annál többet teszünk közösen a bolygónkért. Bizonyos boltok is figyelnek erre, a jól ismert svéd bútoráruházban már kizárólag szelektív felszerelhető beépített szemetest lehet vásárolni. Ez azért lehetséges, mert van rá igény. Később, ha valaki szemetest szeretne vásárolni egy üzletben és csak környezetbarát verzióval találkozik, meg fogja venni a szelektív szemetest és máris megtette az első lépést a zöld élet felé.

Fotó: Ficsor Márton 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 16 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés