Bajnokokat nevelnek: Korea a pop után a klasszikus zenében is lealázza a világot

2021. október 2. 0:53
A 63. alkalommal megrendezett Ferruccio Busoni Nemzetközi Zongoraversenyen Park Jae-hong és Kim Do-hyun zongoraművészek első, illetve második helyezést értek el. Az utóbbi években egyre gyakoribb, hogy a nemzetközi komolyzenei versenyeket koreai művészek nyerik meg. Thierry Loreau belga filmrendezőt megihlette ez a kulturális jelenség és úgy döntött, dokumentumfilmek készítésével kideríti, hogy a koreaiak miért jeleskednek a komolyzenei versenyeken.
A „tigrisnevelés” az ázsiai társadalmakra jellemző nevelési stílus, amelyben a szülők óriási erőfeszítések árán arra sarkallják gyermekeiket, hogy magas szintű teljesítményt érjenek el és elit ügyvédekké, orvosokká, sportolókká vagy éppen zongoraművészekké váljanak.      

Thierry Loreau több, mint 20 éve készít filmeket a klasszikus zenéről és felkeltette a figyelmét az általa „K-Classics Generation” nevezett koreai fiatalok dominanciája a klasszikus zenei versenyeken. Loreau a dokumentumfilmjével azt az európai tévhitet szerette volna megcáfolni, hogy a koreaiak csak technikailag értenek a komolyzenéhez, azonban érzelmeiket nem tudják átadni.
A belga rendező a The Korea Timesnak adott interjújában elmondta, hogy jelentős változásokat vett észre a 2012-s „Korean Music Mystery” című dokumentumfilmje és a 2020-as „K-Classics Generation” című filmek elkészítése között eltelt idő alatt. A rendező szerint az érzelmek kifejezése komoly hangsúlyt kapott az utóbbi években és sokkal eredetibb, inspirálóbb előadásokat nyújtanak már a koreaiak. 

A „családi projekt”

A film olyan zenészek pályafutását követi nyomon, mint az Erzsébet királynő verseny győztes szoprán, Hwang Sumi és Lim Ji-young hegedűművész, valamint az Esme Quartet, amely megnyerte a 2018-as Wigmore Hall Nemzetközi Vonósnégyes Versenyt.
A rendező beszélt arról is, hogy szerinte az oktatási rendszer is fontos szerepet játszhat a koreaiak komolyzenei versenyeken elért sikerében.

Ha összehasonlítjuk a két rendszert, az európai és a koreai rendszer ellentétes. Európában 18 éves korodig fejleszted a személyiségedet, aztán egyetemre mész és tényleg dolgozol. Koreában (fiatal korodtól kezdve) játszani kell és tele vagy információkkal. De 18 éves kor után már nem nehezedik rájuk nyomás a koreai tanárok és a család részéről

– mondta a rendező.

Loreau azt is elmondta, hogy amíg Európában nincs pénz a komolyzenei oktatásra, addig Koreában a fiatal zenészeket a kormány és a politika is komoly összegekkel támogatja. Tegyük hozzá, ez egyúttal a puha hatalom eszköze is lehet: a zenével új, vonzó koreai márka, életérzés alakítható ki, sőt, egy új kép magáról a korábban inkább az ipari-technológiai területen jeleskedő nemzetről.     

A filmben egy interjút is láthatnak a nézők, amely bemutatja a versenyzők családját is, akik komoly áldozatokat hoznak a gyerekek sikeréért. A szülők a családi projekt részeként kiemelten kezelik a gyermekük sikerét és támogatják őket a kemény munkában, a felkészülésben. Büszkén és boldogan élik meg a gyerekek sikerét és közös munkájuk gyümölcsét. 

Ahol a komolyzene népszerűnek számít

Loreau azt reméli, hogy a filmje megváltoztatja az európaiak mentalitását és nyitottabbá válnak a fiatalok által hozott újdonságra a komolyzene területén, amelynek középpontja könnyedén Koreába tolódhat, hiszen ott hatalmas népszerűségnek örvend a fiatalabb közönség körében. 

A filmet az MZ Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon mutatták be, amelyet szeptember 9. és 16. között rendeztek meg a Gyeonggi tartománybeli Goyangban.

A cikk szerzője Krakkai Alexandra

(fotó: Pixabay)
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés