Még mi fizetünk, hogy klubtagok lehessünk

Számot vetettek a lengyelek: óriásit buktak, sok pénzbe fáj az uniós tagság

2021. szeptember 26. 22:30

Írta: Oláh Dániel
Lengyelország a 2004 és 2020 közötti időszakban több mint 41 ezer milliárd forintnak megfelelő összeget veszített az Európai Unión (EU) belüli pénzügyi transzfereken, közölték a lengyel uniós tagság gazdasági mérlegét összegző, szeptember 20-án a szejmben ismertetett jelentés készítői.

Kapnak uniós pénzt, de sokkal többet visznek ki a külföldi cégek

A dokumentum szerint Lengyelország 2004 és 2020 között nettó 593 milliárd zlotyt (45,6 ezer milliárd forint) kapott az uniós költségvetésből. Lengyelországból viszont a nyugat-európai cégek 981 milliárd zloty (75,4 ezer milliárd forint) értékű nettó nyereséget vittek ki.

A mérleg mínusz 388 milliárd zlotyt (29,8 ezer milliárd forint) tesz ki Lengyelország rovására, az ország így évi átlagban mintegy 23 milliárd zlotyt veszít. Ehhez a jelentésben hozzáadták a negatív kereskedelmi mérleg értékét – 148 milliárd zlotyt (11,4 ezer milliárd forint) – így összességében mintegy 535 milliárd zlotyt (41,1 ezer milliárd forint) érő veszteségre értékelték a Lengyelország EU-tagsága alatt elért gazdasági mérleget.

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) listájáról megválasztott európai parlamenti képviselő, Patryk Jaki kezdeményezésére készített jelentést a varsói közgazdasági egyetem professzora, az uniós témakörrel foglalkozó Schumani Gondolat Intézet elnöke, Zbigniew Krysiak, valamint a Varsói Egyetem politológiaprofesszora, Tomasz Grosse vezetésével dolgozták ki.

Nyugaton elfelejtik a tényeket

A szejmben hétfőn tartott bemutatón Jaki hangsúlyozta: a politikai vitákban gyakran különösen a nyugat-európai politikusok hangoztatják, hogy az uniós alapok felhasználása kapcsán Lengyelország bankautomataként kezeli az EU-t. „Nem mutatnak meg minden összefüggést, vagyis azt, hogy 

Lengyelország uniós belépésekor az (EU-)alapok a lengyel piacra való belépést szavatolták (a nyugat-európai cégeknek)”

– jelentette ki Jaki.

Tomasz Grosse aláhúzta: a jelentés fő célja Lengyelország EU-n belüli helyzetének javítása, a fennálló aránytalanságok bemutatása. „Ezt nem azért tettük, hogy megalapozzuk az unióból való kilépésünket, hanem azért, hogy kiküszöböljük az európai projekt stabilitását veszélyeztető szabálytalanságokat” – hangsúlyozta.

A PiS múlt heti határozatában kizárta az EU elhagyását, Jaroslaw Kaczynski pártelnök hangsúlyozta: Lengyelország az EU-ban akar maradni szuverenitását megőrző államként.

A magyar helyzet még súlyosabb

Nem igaz, hogy Magyarország óriási adományokat kap az uniótól támogatások formájában. A francia professzor, Thomas Piketty kiszámolta, hogy hazánk vált az egyik leginkább külföldi tulajdonú gazdasággá a kilencvenes évek óta. Ez az oka annak, hogy Magyarországról sokkal több profit megy külföldre, mint bármely más közép-európai országból, és annál is több, mint amennyit az ország uniós támogatásként visszakap – olvasható a Makronóm elemzésében.

Mint írtuk, nem véletlen, hogy Filip Novokmet, Thomas Piketty és Gabriel Zucman közgazdászok a térség országait egyszerűen külföldi tulajdonú országoknak nevezik.

Míg Lengyelországból 2002-ig évente a GDP közel egy százalékára rúgó profit és tőkejövedelem hagyta el az országot, addig hazánkban ez egyes években a hat százalékot is túllépte és tartósan, drasztikusan meghaladta a többi térségbeli ország adatát, 3,8 és 6,4 százalék között ingadozva. A kiáramló tőkejövedelem aránya 1995 és 2007 között megduplázódott. Az arány növekedése minden visegrádi országban lejátszódott.

Piketty és Novokmet számításai szerint pedig nem csak a kilencvenes években, hanem 2005 és 2015 között is átlagosan Magyarországot hagyta el a legtöbb külföldi tőkejövedelem évente, nem csak a visegrádi országok között, hanem a közép-kelet-európai térségben is. Eközben Szlovéniából vagy éppen Romániából átlagosan ennek kevesebb, mint a fele megy külföldre.

Thomas Piketty számításai szerint 2010 és 2016 között a profitok és más tőkejövedelmek éves kiáramlása átlagosan a GDP 7,2 százalékát tette ki Magyarországon, tehát ennyivel csökkentette a külföldi tulajdonú gazdaság a nemzeti jövedelmet. A közgazdász szerint ugyanebben az időszakban az uniótól hazánkba érkező éves nettó támogatások átlagosan épphogy elérték a magyar GDP négy százalékát. Úgy tűnik tehát, hogy Magyarország reálgazdasági értelemben az unió nettó befizetője, és felveti annak lehetőségét, hogy a legfejlettebb országok pedig nettó haszonélvezői.

Felfedtük a mechanizmust: így csorog vissza Nyugatra az uniós pénz

A Makronóm számos kutatást összegzett, hogy bemutassa a fent leírt mechanizmusok hátterét. Korábbi cseh és lengyel kutatások alapján az rajzolódik ki, hogy minél több pénzt helyez el egy nyugat-európai ország térségünkben, általában annál többet kap vissza.

Az uniós támogatások nyugatra való „visszacsorgásának” tényét a német uniós biztos, Günther Oettinger is megerősítette 2017-ben, aki a Handelsbattnak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy „gazdasági szempontból Németország nettó kedvezményezett, nem pedig nettó befizető”.

Oettinger szerint a lengyelek az uniós támogatásokból német építőipari cégeket bíznak meg illetve német gépeket és teherautókat vásárolnak.

Lényegében ezt számszerűsítették most a lengyel kutatók.

Az uniós biztos szerint a németekhez hasonló nettó kedvezményezettek érdeke az uniós támogatások fenntartása, hiszen az uniós pénzek nem csak keresletet, hanem hatékony és olcsón dolgozó beszállítói kört is létrehoznak.

(MTI, Makronóm, címlap: napfelkelte a krakkói királyi vár, a Wawel felett 2021. április 12-én. A Wawel a krakkói óvárossal együtt szerepel az UNESCO kulturális világörökségi jegyzékén. MTI/EPA-PAP/Lukasz Gagulski)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 136 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Évekkel ezelőtt is Orbán utalt már erre. Itt sok szempont harmóniája lenne szükséges, de ideális megoldás nincs. Mindenestre, az Uniós zsarolási potenciál határai kiderülnek ebből az írásból is.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés