Soros-szervezet állapította meg: a magyarok érzik magukat legszabadabbnak Európában a COVID kapcsán

2021. szeptember 15. 8:26
A magyarok érzik a legszabadabbnak magukat az EU-ban a COVID-korlátozások terén, és nálunk gondolják a legtöbben úgy, hogy megfelelőek voltak a meghozott intézkedések – derül ki a European Council on Foreign Relations jelentéséből.

Szeptember elején tette közzé legfrisebb jelentését a European Council on Foreign Relations nevű, a Soroshoz köthető Open Society Foundations által is finanszírozott összeurópai think-tank azzal kapcsolatban, hogy hogyan osztotta ketté az európai országokat a COVID-pandémia. A kutatók már bevezetőjükben kiemelik:

a jelenlegi krízis a korábbiakhoz hasonlóan sokkal rosszabbul érintette a kontinens keleti illetve déli országait

– ugyanakkor a konkrét adatokat áttekintve találhatunk egy-egy kakukktojást, mely a régiójához képest kifejezetten jól vagy rosszul viselte a járványt. Bizonyos értelemben hazánk is ilyesfajta kivételnek tekinthető.

Magyarországon a többség a saját bőrén érezte a járvány hatásait

Habár európai összesítésben a lakosság több mint fele úgy nyilatkozott, hogy sem gazdasági, sem egészségügyi értelemben nem érintette őt (vagy közeli hozzátartozóját) a járvány, az egyes régiókban ettől jelentősen eltérő adatokat láthatunk. A listát vezető Dániában például az emberek 72 százalékára – elmondásuk szerint – semmilyen hatással nem volt a járvány, de ez az arány a dánokat követő németeknél és franciáknál is 65 illetve 64 százalék. Ugyanakkor a vizsgált déli és keleti országokban már egyöntetűen a lakosság többsége érezte úgy, hogy hatással volt rá a járvány. Ez a mutató ráadásul hazánk esetében a legrosszabb:

nálunk a megkérdezettek 48 százaléka érzi úgy, hogy egészségügyi értelemben befolyással volt az életére a járvány (akár saját, akár egy közeli hozzátartozó megbetegedése által), míg 17 százalék azt mondta, csak gazdaságilag viselte őt meg a pandémia.

Forrás: ECFR

Az egyes régiók közti különbségek kapcsán a kutatók azt írják, hogy „az országok tapasztalatai közti különbségek olyan súlyosnak tűnnek, mint az az euró-krízis idején a hitelező és adós országok közt, és 2015-ben a menekülteket vonzó és nem vonzó országok közt volt látható”. A továbbiakban a szakértők három fő dimenzió mentén azonosítják az európai törésvonalakat, melyek

  1. a generációk közti különbségek,
  2. az, hogy egy országban inkább gazdasági, vagy inkább egészségügyi jelleget öltött a válság,
  3. valamint a járvány szabadságra gyakorolt hatása.

A fiatalok jobban érezték a járvány hatásait

A kutatók szerint a legszembetűnőbb törésvonal nem is az egyes országok és régiók közt mutatkozik, hanem az egyes generációk közt. Amíg ugyanis a 60 év felettiek majdnem kétharmada úgy nyilatkozott, hogy nem volt rá hatással a járvány, addig ez a 30 év alattiaknak csupán 43 százalékáról mondható el. A kutatók ennek kapcsán azt állapítják meg, hogy bár kezdetben mindenki azt hangoztatta, hogy a vírus az idősekre a legveszélyesebb (s ez egészségügyi értelemben igaz is), mégis a fiatalok úgy érzik, ők voltak a járvány igazi áldozatai.

„A fiatalok esetében a pandémia az életmódjukra jelentett veszélyt”

– olvasható az elemzésben. A kutatók továbbá megjegyzik, hogy számos társadalomban az az érzet uralkodott el, miszerint a fiatalok feláldozták a jövőjüket a szüleikért és a nagyszüleikért, és pótolhatatlan mérföldkövekről, élményekről maradtak le.

A fiatalok érzéseit jól példázza az is, hogy közöttük sokkal többen vannak, akik szkeptikusan, cinikusan viszonyulnak a korlátozó intézkedésekhez, s egyesek egyenesen úgy vélik, hogy ezekkel a kormányok nem a vírust akarják megfékezni, hanem egyéb mögöttes érdekek vezérlik őket. Továbbá, a szakértők szerint

a járvány hatására elerodálódott a fiatal európaik jelenlegi politikai rendszerbe vetett bizalma, mely hosszútávon komoly problémát jelenthet.

Ahogy korábban is említettük, Magyarország sok tekintetben kakukktojás, már ami a COVID-hatásait illeti. Nálunk ugyanis a fiatalok és az idősek közt egyaránt többségben voltak azok, akikre a felmérés szerint hatással volt a járvány.

Érdekesség, hogy egy friss, szeptemberi tudományos kutatás szerint nem igaz az a korábban sokak által vallott nézet, hogy az alacsonyabb jövedelműek a járvány legfőbb terjesztői, hiszen ők általában nem tehetik meg, hogy otthon maradjanak vagy otthonról dolgozzanak. Elemzők szerint a járványok a kezdeti szakaszban a magasabb státuszú emberek között terjednek, hiszen ők szélesebb és sokfélébb társadalmi hálózatnak tagjai, ráadásul sokkal mobilabbak is a többieknél. Kezdetben tehát a járvány a magasabb “státuszúak” között terjed igazán, majd a későbbi szakaszokban jut át az alacsonyabb jövedelmi csoportokra. Akárhogy is, a gazdaságpolitika feladata az, hogy mérsékelje a járvány negatív hatásait – ennek magyar eszköze a gazdaság működésének biztosítása, a beruházások ösztönzése és a munkahelyek megőrzése volt. Ezt látszik igazolni az is, hogy az Eurostat szerint a magyar munkajövedelmeket érintette legkevésbé a válság, illetve, mint lentebb rámutatunk, hogy a magyarok érzik magukat a legszabadabbnak Európában.

Ahol gazdasági járvány (is) tombolt, ott hajlamosabbak az emberek a kormányt hibáztatni

Az ECFR elemzői a beérkezett válaszok alapján három kategóriába osztották az embereket aszerint, hogy milyen volt a hozzáállásuk a bevezetett járványügyi intézkedésekhez. A bizalomteljesek csoportja bizonyult a legnépesebbnek: ők az európai népesség 64 százalékát teszik ki, és azt gondolják, hogy a korlátozások bevezetésének egyetlen oka a vírus megfékezése és az emberek egészségének védelme volt. A gyanakvók (19 százalék) ezzel szemben úgy vélik, hogy csak látszatintézkedésekről volt szó, melyeket az motivált, hogy a kormányok elfedjék inkompetenciájukat a járványkezelés terén. A vádaskodók (17 százalék) pedig azt gondolják, hogy a járvány csak alibiként szolgált a kormányok számára, hogy kiterjesszék hatalmukat az emberek felett. Magyarországon az egyes csoportokba tartozók aránya nagyjából megfelel az európai átlagoknak: hazánkban 67 százalék bizalomteljes, 19 százalék gyanakvó és 14 százalék vádaskodó él.

Forrás: ECFR

Az igazi törésvonal jelen esetben nem is főként az egyes országok közt mutatkozik, hanem aszerint határozható meg, hogy hol mily módon (gazdasági vagy egészségügyi értelemben) érintette az embereket a járvány.

Azok közt ugyanis, akiket csak gazdaságilag érintett a járvány, sokkal kisebb arányban vannak azok, akik megbíznak a kormányokban, és előtérbe kerülnek a vádaskodók és a gyanakvók.

Azaz érthető módon a járvánnyal való tényleges, egészségügyi találkozás hat abba az irányba, hogy az emberek bizalomteljessé váljanak.

A kutatók emellett azt is vizsgálták, hogy mennyire tartják az emberek megfelelőnek a bevezetett járványügyi intézkedéseket. Ezt a listát meglepetésre (Dániát is megelőzve) Magyarország vezeti, nálunk ugyanis azoknak, akiket egészségügyi szempontból érintett a járvány, 71 százaléka egyébként megfelelőnek tartotta az intézkedéseket. Ezzel szemben a sereghajtó franciáknál ugyanez az arány mindössze 33 százalék. Azaz hiába találkozott Magyarországon az emberek túlnyomó többsége valamilyen módon a járvánnyal (vagy annak hatásaival), ennek ellenére nálunk mondják a legtöbben, hogy megfelelők voltak a járványkezelő intézkedések.

A magyarok érzik a legszabadabbnak magukat a járvány alatt

Szintén érdekes eredményre jutottak a kutatók, amikor arról érdeklődtek az embereknél, hogy mennyire érzik magukat szabadnak a járványügyi korlátozások tükrében, s hogy ez hogyan viszonyul ahhoz a szabadságérzethez, melyet a járvány előtt éreztek. Az adatok szerint a magyarok 41 százaléka teljesen szabadnak, míg 47 százaléka részben szabadnak érzi magát.

Ezzel Magyarország listavezető, azaz nálunk érzik legszabadabbnak magukat az emberek a járvány ellenére.

Forrás: ECFR

Ami a járvány előtti helyzethez viszonyított szabadságérzetet illeti, itt kivétel nélkül minden ország esetében visszaesés volt tapasztalható. A szabadságérzet a legnagyobbat Ausztriában zuhant: 63 százalékponttal csökkent azok aránya, akik teljesen szabadnak érzik magukat. Magyarországon a magukat teljesen szabadnak érzők aránya 69 százalékról 41 százalékra esett vissza.Forrás: ECFR

Nemzetközi kitekintő: így vált közegészségügyi rendőrállam az ausztrálok mintademokráciájából

Megdöbbentette a nemzetközi közösséget Ausztrália példája, ahol talán a legnagyobb mértékben korlátozták az egyéni szabadságot a járványra hivatkozva – egy liberális demokráciaként ismert országban. A The Atlantic szerzője, Conor Friedersdorf felveti, hogy Ausztrália válik lassan a világ egyik leginkább autoriter államává, hiszen a járványkorlátozások lassan felőrlik a demokratikus berendezkedés alapját, az emberek pedig tartósan nem szabadok. A cikk szerint 2020 előtt senki sem képzelte volna, hogy Ausztrália kommunista országokhoz hasonló módon tiltja meg állampolgárainak az ország elhagyását. Ez azt jelenti, hogy az országban fel kell áldozni a szabadságot a biztonságért, míg az idézett eredménye szerint Magyarországon az emberek többsége szerint erre nem volt szükség. A szerző orwelli világot idéző intézkedésekről ír, a karanténban lévőknek például véletlenszerűen jeleznek a hatóságok, amikortól kezdve 15 percük van, hogy arcképes fotót készítsenek és küldjenek magukról. Ha nem sikerül, a helyi rendőrség már indul is ellenőrizni, hogy a megfelelő helyen tartózkodnak.

Victoria állam a parlament működését állította le egy időre, amire sem a világháborúk, sem a nagy spanyolnátha idején nem volt példa. A helyi politikai vezető szerint az emberi jogok nem számítanak, csak az emberi élet.

A legújabb botrány – a lezárások ellen tüntetők rendőri vegzálása mellett – az volt, amikor az egészségügyi hatóságok egész háztömböket zártak le és helyeztek karanténba, majd a rokonok által beküldött csomagokat átvizsgálták és azokból kivették az alkoholt, ha túl soknak ítélték meg. Ezzel az egészségügyi kormányzat már olyan, otthonaikba zárt emberek otthoni fogyasztási szokásait is kontrollálni kezdte, akik egyébként nem is voltak fertőzöttek.

(Címlap: MTI/Czeglédi Zsolt)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 12 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés