Nem jutott eszébe

Eszméletlen pénzt szakíthatott volna az ország, ha Orbán helyett már Gyurcsánynak eszébe jut növelni az aranytartalékot

2021. szeptember 15. 12:02

Írta: Rádi Balázs
A globális aranyvásárlási trendeket jól és jókor vette észre Orbán Viktor, pont a nagy áremelkedés előtt és szólt Matolcsynak: a jegybank egymillió uncia aranyat vásárolt 2018 októberében és több mint százmilliárdot kaszált az árfolyam-növekedésen. Na de mi lett volna, ha Gyurcsány rendelkezik Orbán éleslátásával és a kormányzása idején az akkori jegybank bevásárol a sárga nemesfémből? Mennyi pénzünk lenne most? A Századvég elemzését közöljük.
Ez a cikk eredetileg az Origo.hu-n jelent meg, szerzője Sebestyén Géza közgazdász.

Épp az évtized áremelkedése előtt vettük vissza az aranyat

A Magyar Nemzeti Bank 2021 elején 94,5 tonnára emelte aranytartalékának szintjét. A jegybank lépése fényesen csillogó bizonyítékát adta a hazai gazdaság jó teljesítményének. A mostani turbulens időszakban a sárga fémbe történő befektetés nem csupán tartalékolási és diverzifikációs céllal jó döntés, hanem valószínűsíthető, hogy – az arany várható áremelkedése okán – pénzügyi haszonnal is kecsegtet. Az elmúlt évek áralakulása kapcsán sajnálkozhatunk, hogy hazánk nem korábban vásárolt be a nemesfémből – derül ki a Századvég Intézet legfrissebb elemzéséből.

Magyarország aranytartalékának mennyisége történelmi csúcsra emelkedett.

2021 márciusában 94,5 tonnára növekedett  a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékának volumene. Ez több mint háromszorosa volt a korábbi, 31 tonnás mennyiségnek.

Ám már az is egy jelentős emelés utáni állapotot jelentett, hiszen az MNB 2018 októberében 3,1 tonnáról tízszerezte meg a sárga fém mennyiségét, írja az elemzés.

Hazánk minden lakosára közel 10 gramm arany jut

Mint rámutatnak, azelőtt – 17 éven keresztül – folyamatosan 3,1 tonnán állt hazánk aranytartaléka. Azaz kijelenthetjük, hogy ma több mint harmincszor annyi aranya van az országnak, mint 1991 és 2018 októbere között bármikor. Sőt, a második világháború óta egyszer sem volt ennyi sárga fémünk. A korábbi, 1985-ös csúcs is nagyjából 20 tonnával kisebb mennyiség mellett realizálódott.

 A kelet-közép-európai régióban jelenleg Magyarország rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal.

Az idei emelés után hazánk minden lakosára közel 10 gramm arany jut. Ez világszinten a 25. helyet jelenti, míg a régióban egyértelműen az első helyet foglaljuk el, ahogyan azt az 1. táblázat is mutatja. Az utánunk következő Szlovákia lakosai nagyjából fele ennyi, Lengyelország állampolgárai harmad ennyi arannyal rendelkeznek egy főre számítva, a Cseh Köztársaság lakóihoz képest pedig több mint tizenegyszer több arany jut Magyarország egy lakosára, húzza alá Sebestyén Géza.

FORRÁS: BULLIONVAULT-SZÁZADVÉG INTÉZETFORRÁS: BULLIONVAULT-SZÁZADVÉG INTÉZET

A régi közgazdaságtan szerint az arany nem fontos – a Makronóm korábbi cikkéből

Miután „az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, ami így a 70 évvel ezelőtti historikus szintre emelkedett – a monetáris tanács e döntését kritizálta Surányi György egyetemi tanár” a HVG-ben. Mint arra Hoffman Mihály, az MNB igazgatója rámutatott, „sajnálatos, hogy Surányi a 20-30 évvel ezelőtti dogmáknál ragadt le, s nem vette figyelembe, hogy az aranytartalék növelése és országon belüli birtoklása összhangban van a nemzetközi trendekkel, támogatja a pénzügyi stabilitást, és tovább erősítheti a hazánk iránti piaci bizalmat. A világgazdaságban kialakult geopolitikai feszültségek mentén az elmúlt években felgyorsultak a nagyobb feltörekvő országok jegybankjainak aranyvásárlásai. Az aranytartalék növelése mögött gazdaságstratégiai szempontok állnak: az arany normál piaci körülmények mellett meglévő bizalomerősítő szerepe válsághelyzetben tovább erősödik” – írta, emlékeztetve arra, hogy az MNB döntései mögött nem befektetési vagy spekulációs, hanem egyszerűen stabilitási szándékok álltak.

Így tehát akár csökken, akár tovább növekszik ez a „nyereség”, ez inkább egy az adott körülmények között helyesnek tekinthető döntés kedvező mellékhatása, amit nem annyira a hozam alapján érdemes megítélni.

Az arany persze akkor is az egyik legbiztonságosabb eszköz volt, amikor Surányi György jegybankelnök idején szinte az egész magyar aranytartalékot eladták. Míg Surányi szerint az arany nem pénz, még az unortodox gondolkodónak nem mondható Alan Greenspan volt amerikai jegybankelnök is úgy véli, hogy a nyomtatott pénzt „szélsőséges körülmények között senki nem fogadja el, míg az aranyat mindig elfogadják, mert végső fizetési eszközként funkcionál”. Így talán már az is érthetőbbé válik, miért nevezi a magyar szuperállampapírt Surányi „szuper téves rombolásnak”. 

Surányi György (jegybankelnök a kilencvenes években) az olasz bankcsoport, a Banca-Intesa közép-kelet-európai igazgatója és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2005-ben, a háttérben Bojár Gábor üzletemberrel. MTI Fotó: Kovács Tamás.

Történelmi lehetőséget hagyott ki a Gyurcsány-kormány

Magyarország már eddig is közel 200 milliárd forintot „keresett” a Magyar Nemzeti Bank jó időzítése miatt.

Az MNB 2018 végi vásárlása az arany árának 6 éves stagnálása után, és pont az utolsó nagy rali, azaz áremelkedés előtt történt. A nemzeti bank vétele óta egy uncia (azaz 31 gramm) arany ára 350 ezer forint környékéről körülbelül 540 ezer forintra nőtt. Ez több mint 50 százalékos áremelkedés, unciánként pedig közel 200 ezer forintos haszon. A 2018 végén vásárolt 27,9 tonna arany értéke így 167 milliárd forinttal lett magasabb. Ennyi hasznot „hozott" a jegybank jó időzítése Magyarországnak. Ez az összeg olyan magas, hogy hazánk éves nemzeti összterméke szempontjából is érzékelhető, annak körülbelül fél százalékát teszi ki Sebestyén Géza számításai szerint.

Ha a Nemzeti Bank korábbi vezetése ilyen előrelátó lett volna, akkor ilyen értelemben több mint ezermilliárdot kereshettünk volna.

A fenti csillagászati profit természetes módon adja a kérdést: mennyit nyertünk volna akkor, ha nem a mostani válság alatt, hanem még az előző válság előtt megnöveltük volna az aranytartalékunk mennyiségét. 2007 környékén, az előző nagy árrobbanás elején 125 ezer forint körül járt egy uncia arany ára. Ez azt jelenti, hogy azóta közel 350 százalékot (több mint 400 ezer forintot) emelkedett a sárga fém jegyzése. Ez a szerző szerint azt jelenti, hogy

Ha az MNB 2007-es vezetése lett volna olyan előrelátó, mint a mai, akkor hazánk mára körülbelül 1216 milliárd forintot keresett volna a 91,4 tonna arany 14 évvel ezelőtti beszerzésével.

Ez az összeg Magyarország éves GDP-jének közel 3 százalékát jelentené, mutat rá a Századvég elemzése.

Az elemzés szerzője Sebestyén Géza közgazdász, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. külső munkatársa.


Nyitókép: Aranytömbök az MNB által őrzött aranytartalékból Budapesten, az MNB logisztika központjában 2021. július 6-án. Ezen a napon Orbán Viktor miniszterelnök Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének társaságában megtekintette az MNB által őrzött aranytartalékot. A jegybank 2018-ban a miniszterelnök stratégiai tanácsára úgy döntött, hogy megtízszerezi Magyarország aranytartalékát, majd az elmúlt évben újabb bővítésről döntöttek, így jelenleg 94,5 tonna az aranytartalék. MTI archív (szerk.)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 81 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Gyurcsányi csak ne vásároljon be semmit!
Legfeljebb a Csillag börtönkantinjában.

Apropó!
Hol tart az elszámoltatjukgyurcsányt, fijúg????

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés