Szijjártó: Több forradalmian modernizálódó ágazatban is mára „Keletről fújják a passzátszelet”

2021. szeptember 14. 13:23
Az idei év egyik legnagyobb beruházása valósul meg Debrecenben, aminek keretében a SEMCORP vállalat lítium-ion akkumulátorokhoz kapcsolódó szeparátor fólia gyártóüzemet létesít 2022 végéig. A több mint 65 milliárd forintos projekthez az állam 13 milliárd forintos támogatást biztosít, ezáltal 440 új munkahely jön létre a városban - jelentette ki a tárca szerint Szijjártó Péter hétfőn a kínai vállalat által indított nagyberuházás első ütemének alapkőletételén.

A külgazdasági és külügyminiszter beszédében hangsúlyozta, hogy az új világgazdasági korszak több meghatározó, forradalmian modernizálódó ágazatában is mára „Keletről fújják a passzátszelet”, így van ez az elektromos autóiparban is. Minderre példaként hozta fel, hogy

míg 2007-ben a globális beruházások 81 százalékát nyugati tőkéből finanszírozták, és csak 17 százalékát keletiből, 2017-2018-ra ez az arány nagyjából kiegyenlítődött,

a tavalyi „fekete évben” pedig teljesen megfordult: a Kelet részesedése 70 százalékosra nőtt, a Nyugaté 29 százalékosra csökkent.

Hozzátette, Kína a világ gazdasági teljesítményének 2000-ben mindössze a 4 százalékát adta, míg ma a 18 százalékát, és tavaly már a távol-keleti ország volt az Egyesült Államok és az Európai Unió első számú kereskedelmi partnere is.

A tárcavezető emellett rámutatott, hogy a nyugati világ technológiai fölénye jelentősen mérséklődött, s aláhúzta, hogy például az elektromos autóipar legnagyobb akkumulátorgyártói mind keleti cégek. Márpedig szerinte ezen vállalatok beruházási döntéseitől is függ, hogy az EU mely tagállamai lesznek sikeresek a következő években.

Beruházások: a válság alatt is a harmadik legmagasabb ráta a hosszú távú növekedési többlet záloga

A beruházásösztönző válságkezelésnek köszönhetően a magyar beruházási rátát a válság alatt sikerült a legjobb három között tartani az unióban. Márpedig a jelen beruházása a jövő növekedése. Mindez azt vetíti előre, hogy Magyarország növekedési többlete az unió átlagához képest tartósan fennmaradhat – derül ki György László és Oláh Dániel elemzéséből.

Kevés uniós országban állt fenn az a helyzet, hogy a válságban már „csak” a teljes foglalkoztatást kell megőrizni. Ez a lehetőség nyitott eltérő válságkezelési utat hazánknak, ahol a segélyezés csábítása helyett beruházások ösztönzésével lehetett fenntarthatóbb módon élénkíteni a gazdaságot. A beruházásösztönzés egyúttal lehetőséget adott arra, hogy már a válság során a versenyképességi fordulatot alapozzák meg a hazai cégek.

A magyar gazdaságvédelmi akcióterv egyik sajátos eleme volt, hogy a válság alatt a GDP 2 százalékának megfelelő összeggel támogatta a vállalkozások beruházásait, amelynek köszönhetően közel 4 százalékpontnyi többlet-beruházás valósul meg. Részben ez segített megőrizni az unióval szembeni 5,5 és a visegrádi országokkal szembeni 7,5 százalékpontos beruházási többletünket. A beruházás-támogatás nem ingyenpénz: a vállalkozásoknak meg kellett tartaniuk a munkavállalóikat, időben végre kell hajtaniuk kapacitásbővítő beruházásaikat és a KKV-knak technológia-fejlesztést kell végrehajtaniuk. A magyar növekedést tehát a koronaválság előtt és után is az EU-átlagnál tartósan magasabb beruházási ráta, illetve a termelékenység növekedése húzza – ahogyan azt a következő részből látni fogjuk.

Szijjártó Péter közölte, hogy a SEMCORP első külföldi gyártóegységének számító, 97 ezer négyzetméteres üzem létrehozása a „magyar-kínai gazdasági együttműködés sikertörténetnek újabb fejezetét” jelenti.

A munkálatok nyáron már megkezdődtek, a létesítmény a tervek szerint 2023 első negyedévében kezdi meg működését,

s ennek köszönhetően a területén piacvezető cég kapacitása 12 százalékkal növekszik. Magyarországon 400 millió négyzetméter szeparátor fóliót fognak gyártani évente.

Végezetül a miniszter kiemelte, hogy a Keleti Nyitás megindítása igazi gazdasági sikertörténetnek számít, és ezt mára a bírálóknak is el kell ismerniük. Az elmúlt tizenegy évben 28 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom Magyarország és a tőle keletre fekvő államok között. Az országban 2019-ben Dél-Korea, 2020-ban Kína volt a legnagyobb beruházó. Magyarország kereskedelmi forgalma Kínával az idei első félévben 24 százalékkal emelkedett, a magyar kivitel volumene pedig 51 százalékkal.

(MTI, borítókép: Czeglédi Zsolt)
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés