A nagy zöldülés helyett befeketedett Németország: úgy égették a szenet, mintha nem lenne holnap

2021. szeptember 13. 17:32

Írta: Rádi Balázs
A szél helyett a szén volt Németország legfontosabb energiaforrása az év első felében, miközben heves viták dúltak az éghajlatváltozás elleni küzdelemről a szeptemberi parlamenti választásokra készülődve.

A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn közölte, hogy a Németországban megtermelt 258,9 milliárd kilowattóra villamos energia több mint felét, 56 százalékát hagyományos forrásokból, például szén, földgáz vagy atomenergia felhasználásával állították elő.

Az ily módon megtermelt 144,9 milliárd kilowattóra 20,9 százalékkal haladja meg a 2020 első fél évében mért 119,8 milliárd kilowattórát. Utóbbi százalékos arányban kifejezve a teljes mennyiség 48,1 százaléka volt.

A megújuló energiák, mint a szél- és a napenergia, valamint a biogáz részaránya a teljes termelésben a tavalyi 51,9 százalékról (129,1 milliárd kilowattóra) 44,0 százalékra (114 milliárd kilowattóra) csökkent idén.

Szénbánya a templom helyén

Lehet, hogy nem kellett volna bezárni az alacsony környezetterhelésű atomerőműveket, hogy újranyitott szénbányákból termeljenek áramot Németországban – írta meg a Makronóm két évvel ezelőtt. Németország erőltetett és szakpolitikailag sem hibátlan energiaforradalma már most súlyos energetikai, környezeti és ellátásbiztonsági következményekkel járt.

Jelentős felháborodást keltett, amikor Németország településeket, vagy éppen templomokat rombolt le azért, hogy a német zöldenergia-forradalom keretében – a bezárt atomerőművek miatti kiesést pótolva – szénbányákat és szénerőműveket nyissanak. Alább látható a St. Lambertus neoromán templom ledózerolása, hogy a templom helyén szénbányát nyithassanak.

A jelentős visszaesés alapvetően arra vezethető vissza, hogy tavasszal szélcsendes volt az időjárás. Emiatt a szélenergiából származó áram mennyisége csak 57,1 milliárd kilowattóra volt, 21 százalékkal kevesebb a tavaly első félévi 72,3 milliárd kilowattórájánál. A hiányt elsősorban a széntüzelésű erőművekből származó energiával pótolták: a tavalyi 51,8 milliárd kilowattóra után idén január-júniusban 70,2 milliárd kilowattóra származott ebből a forrásból.

A szélenergia részaránya 29,1 százalékról 22,1 százalékra csökkent, míg a széné 20,8 százalékról 27,1 százalékra ugrott az idei első fél évben az energiamixben.

A szén és a szélenergia után a földgáz volt a harmadik legfontosabb energiaforrás a villamosenergia-termelésben, 14,4 százalékos részesedéssel. A negyedik helyre az atomenergia került, 12,4 százalékkal.

A jelenleg érvényes törvények értelmében Németországban 2038-ra teljes egészében be kell szüntetni a szénerőművek működtetését, 2022-re pedig ki kellene vezetni az atomenergiát.

Környezetvédelmi aktivisták és a zöld párt azt szorgalmazza, hogy 2038-nál előbb állítsák le a szénerőműveket az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyorsabb csökkentése érdekében.

Német intézet: Veszélyes a németek ötletszerű, neodirigista zöld politikája

Az ifo intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V.) szakértői által „neodirigizmusként” definiált gazdaságpolitika hátulütői leginkább a német környezetvédelmi politikán érhetők tetten az intézet honlapján kedden publikált tanulmány szerint. Ahhoz ugyanis, hogy a környezetvédelmi célokat felesleges költségek nélkül lehessen megvalósítani, valós árinformációkra lenne szükség. A német környezetvédelmi politika viszont évtizedeken keresztül elmulasztotta a szén-dioxid-kibocsátás egységes árazásának bevezetését. Az ehelyett ötletszerűen meghozott környezetvédelmi intézkedések özönével viszont a politikusoknak mindmáig nem sikerült elérniük a klímavédelmi céljaikat.

Mostanra létrejött ugyan megállapodás a szén-dioxid-kibocsátás egységes árazásáról, ennek várható pozitív hatását azonban a közvetlen állami beavatkozások továbbra is rontani, vagy akár semlegesíteni is fogják az ifo szerint.

A klímavédelmi törvény értelmében az olyan üvegházhatású gázok, mint például a szén-dioxid kibocsátását 2030-ig 65 százalékkal, 2040-re pedig legalább 88 százalékkal kell csökkenteni az 1990-es szinthez képest. Európa legnagyobb gazdaságának 2045-re klímasemlegessé kell válnia, azaz csak annyi üvegházhatású gázt bocsáthat ki, mint amennyit vissza tud nyerni.

A következő kormány számára az egyik legfontosabb kihívás az lesz, hogy miként, milyen intézkedésekkel valósítsa meg a jogszabályban rögzített célokat. Például hogyan tudják nagy mértékben növelni a szélerőműparkok területét anélkül, hogy túl nagy ellenállást váltanának ki a lakosság részéről.

(Makronóm, MTI, fotó: Sascha Steinbach)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 26 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés