Hollandiából hazajött szakács: Magyarországon nem vagyok kiszolgáltatott helyzetben

2021. szeptember 6. 9:39

Írta: Rádi Balázs
„Hiába halmoztam fel a vállalatnál hatezer eurót a különböző juttatásokkal és a szabadságokkal, a cég utólag nem tudta kifizetni” – meséli Kovács Balázs, becenevén Pufi, hogy mi történt, miután az őt foglalkoztató holland cég csődbe ment. A pénzétől megfosztott szakács inkább úgy döntött, hogy hazaköltözik és itthon kezd családi vállalkozásba testvérével és sógornőjével. A vállalkozásindítás nem ment könnyen, a pénz szűke sokszor átírta a terveiket. A kezdeti nehézségek ellenére saját elmondása szerint csak azt bánta meg, hogy nem hamarabb költözött haza és kezdett el vállalkozni. A Makronóm interjúja.

„Az utóbbi tíz évben világszerte burgerforradalom zajlott, mi még ezt megelőzően találtuk ki, hogy hasonló forradalmi éttermet szeretnénk nyitni. Azért vártunk ennyit a megvalósításra, mert egyikünk se merte igazán elhatározni magát, tőkénk sem volt, ezért nagyon sokáig csak lebegett az ötlet a levegőben” – meséli Pufi, aki már gyerekként arról ábrándozott testvérével, Olivérrel, hogy egyszer saját burgerezőt nyitnak. A Makronómnak adtak interjút a Bitang Burger & Coffee Shop alapítói.

Honnan ered a Bitang név?

Olivér: Nagyon sokat gondolkodtunk a névadáson, egy üzlet elindításakor talán ez az egyik legnehezebb feladat. Akkor jó egy név ha nem túl hosszú, jól hangzik és egyedi. A logó tervezése közben különböző neveket próbáltunk ki, de egyik sem volt az igazi. Hirtelen ötletként villant be a Bitang, amikor az egyik hamburgerünk kóstolása közben Maris felkiáltott, hogy „ez bitang jó!” 

Olivér, a maximalista

Nagyon sok helyen dolgozott korábban, mindig oda ment, ahol sok pénzt lehetett keresni – Dolgozott kubikosként, burkolóként és kőművesként is. Az iskola mellett is mindig volt munkája, megtanult alkalmazkodni az életben. Saját elmondása szerint, ha csak cipészként tudott volna elhelyezkedni, akkor kitanulta volna azt a szakmát. Bármit is sodort elé az élet, mindig a legjobb akart lenni. 

Mi adta az ötletet az étterem megnyitásához?

Olivér: Pufival már gyerekkorunk óta szeretnénk éttermet nyitni. Nem vendéglátós vagy vállalkozó családból származunk, ezért nem tudtuk, hogyan fogjunk bele egy ekkora projektbe. A burgereket mindig is szerettük, de csak álmodoztunk róla, hogy egyszer egy burgerező boldog tulajdonosai leszünk. Ahogy idősödtünk, ez az álom egyre távolibbnak tűnt. Pufi kiköltözött Hollandiába, én Magyarországon dolgoztam, mindenki élte a saját életét. 

Maris: A nyitás előtt Pufi kilenc évig kint élt Hollandiában, szakácsként dolgozott. A párommal, Olivérrel egy vállalkozást szerettünk volna indítani, viszont úgy éreztük, hogy nem értünk semmihez. Olivér névnapján éppen Balatonfüredre tartottunk, kiszálltunk az autóból és felhívtam Pufit, elmeséltem neki az ötletünket. Nagyon támogató volt, gondolkodás nélkül igent mondott, pár hónapon belül haza is jött. 

Maris, a mesterelme

15 évig oktatott táncot, de egy próbán eltörte a lábát. Ekkor döbbent rá, hogy ez a szakma nem egy életbiztosítás, nem tudta elképzelni, hogy még negyven évesen is ezt csinálja. Jelentkezett az egyetemre programozó szakra, mivel azt látta, hogy informatikusként jól lehet keresni. Tudta, hogy a valódi céljai eléréséhez sok pénz, ehhez pedig jól fizető állás kell. A valódi célja az étterem volt, a programozás pedig ehhez volt egy ugródeszka. Nem szívesen menne vissza programozni, de úgy néz ki nem is kell, mivel jól megy az étterem.

Pufi: Az utóbbi tíz évben világszerte „burgerforradalom” zajlott , mi még ezt megelőzően találtuk ki, hogy hasonló forradalmi éttermet szeretnénk nyitni. Azért vártunk ennyit a megvalósításra, mert egyikünk se merte igazán elhatározni magát, tőkénk sem volt, ezért nagyon sokáig csak lebegett az ötlet a levegőben.

Pufi, a világutazó

Nem volt elég pénze Új-Zélandon nyaralni, csak a repjegyre tudta összespórolni a pénzt, de ez nem tartotta vissza, elutazott. Aludt sátorban, fa alatt és autóban is, de úgy véli, teljesen megérte, mert rengeteg új élménnyel gazdagodott. Szerinte ha az igényeinkből le tudunk adni, akkor számtalan helyre eljuthatunk. Rengeteg barátot szerzett világszerte – New Yorkban, Hollandiában, Új-Zélandon –, és tudja, hogy a kanapéjukon mindig lesz számára hely, ha meg szeretné látogatni őket. 

Eredetileg nem vendéglátós végzettségetek van. Miért döntöttetek mégis egy étterem üzemeltetése mellett?

Olivér: Én jelenleg is dolgozom villanyszerelőként a burgerező mellett.

Hiába lehet villanyszerelőként jól keresni, a burgerezőben sokkal szívesebben tevékenykedek.

A testvéreim is itt dolgoznak szakácsként, gyakorlatilag számomra a munka egyben szórakozás is. Hatalmas lehetőséget hagynak ki azok, akik a Balaton mellett élnek és sosem dolgoznak vendéglátásban. Én mindig kerültem a vendéglátóipart és kevés tapasztalatom van ezen a téren. A kezdetekkor bele sem gondoltam, hogy milyen kihívások várnak majd rám. A nyitás napján nagyon izgultam, viszont a testvéreim nagyon segítőkészek voltak és mindent megtanítottak. Folyamatosan kérdezek és tanulok, szerintem ez a siker kulcsa. Mostanában már a beugrós kollegáinkat is én tanítom be. 

Tervezitek a családalapítást? 

Maris: A Bitang megnyitása előtt azt terveztük, hogy felvesszük a babaváró hitelt és házat építünk, elkezdjük a nagybetűs életünket. Ezt az ötletet elvetettük, mivel a ház és a törlesztő csak vinné a pénzt, mi pedig elsőnek is a pénzügyi hátteret akarjuk megteremteni a családalapításhoz. Szeretném megtapasztalni az anyaságot és ellátni a női feladatokat –

nem szeretném majd nyolcvan évesen megbánni, hogy nem szültem.

Sokat fantáziálok arról, hogy fésülgetem a lányom haját.

Pufi: Számomra fontosak a családi értékek, a nevünket is szeretném tovább vinni. Mi is tervezzük a párommal a családalapítást. Az esküvőt rövid időn belül megtartjuk, ezután akár jöhet a baba is. 

A családalapítás nem sétagalopp, sok pénzt és energiát felemészt. Mennyire kivitelezhető a családalapítás Magyarországon a saját tapasztalataitok alapján?

Pufi: Nincs lehetetlen, a legfiatalabb öcsénknek – aki szakácsként dolgozik nálunk – már van egy 2 éves gyereke, emellett építkeznek és tervezik a második babát. 

Maris: Fontos a biztos anyagi háttér, először azt kell megteremteni, utána lehet családalapításban gondolkozni.

Szeretnétek, hogy a vállalkozásotok többgenerációs étteremmé forrja ki magát?

Pufi: Én mindenképpen ebben gondolkozom. Hollandiában szinte csak második generációs vállalatoknál dolgoztam, ahol az alapítók gyerekei ugyanúgy kivették a részüket a munkából. Ez nem csak a vendéglátásban van így, beszélhetünk akár a nyomdaiparról is. A legfiatalabb generáció mindig a ranglétra legalján kezdi a pályafutását, minden munkafolyamatot meg kell tapasztalnia ahhoz, hogy később egy magasabb pozícióban dolgozhasson. Az egyik vendéglátóhelyen a pénzügyes dolgozónak is kellett pár napig a konyhán mosogatnia, csak ezután dolgozhatott az irodában. Ez a mentalitás azért jó, mert megismerik a kollégáikat, a különböző munkafolyamatokat és tapasztalatokat szereznek. 

Maris: Igen, viszont szeretném, ha a gyerekeinknek már nem a számla pakolgatásával kellene foglalkoznia.

Franchise rendszert szeretnénk kiépíteni,

ahol a gyerekeink már magasabb pozícióból figyelhetik az üzlet működését és nem kell ellátniuk az alkalmazottak feladatait. Nagyon sokat dolgozunk ezért a célunkért. A vendégeink szerint is különleges az étterem atmoszférája, nagyon szeretnek bejárni hozzánk. Fontos, hogy a hozzánk hasonló kisebb vendéglátóhelyek is hírnevet szerezzenek, mivel mi megfelelő minőséget biztosítunk számukra.

Volt ingatlanvásárlási és üzletnyitási tapasztalatotok? Hogyan választottatok üzlethelyiséget a Bitangnak?

Pufi: Egyikünknek sem volt, a nulláról indultunk.

Olivér: Még a nullánál is kevesebbről indultunk, lépésről lépésre haladtunk. Először olyan megbízható pénzügyi szakembereket kerestünk, akikkel szívesen dolgozunk együtt. Az ingatlankeresés nagyon nehéz volt, hiszen

a Balaton partjához közeli eladó és kiadó ingatlanok nagyon drágák, a bérleti ár akár milliós összeg is lehet havonta.

Hosszas internetes keresgélés után találtunk rá a mostani üzlethelyiségünkre Alsóörsön, nem messze az otthonomtól. Felvettük a tulajdonossal a kapcsolatot, már aznap megnézhettük az ingatlant. Ahogy beléptünk az ajtón, egyből elvarázsolt minket a hely, ezért meg is vásároltuk. Nagyon kedvező áron jutottunk hozzá, bár az üzlet területe nem túl nagy, összesen 44 négyzetméter. Nagyon jó az elhelyezkedése, hangulatos a környék és még teraszunk is van. Nem volt egyszerű hozzájutni az ingatlanhoz, egy évbe telt. Nagyon sokat dolgoztunk rajta, mire elnyerte a jelenlegi formáját. 

Ez egy régi pizzéria volt sárga falakkal és kockás terítővel.

Néha meginogtunk és fel akartuk adni, de mindig támogattuk és segítettük egymást. Nem volt egyszerű az idáig vezető út, de már csak mosolygunk a történteken, sokat tanultunk a kezdeti hibáinkból. Mára a hamburgerezőnk túlszárnyalta a legmerészebb elképzeléseinket is.

Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár egy vállalkozás elindítása?

Maris: Az anyagi rész megteremtése volt a legnehezebb, nagyon sokáig forgattuk vissza a teljes bevételt és fedeztük vele a költségeinket.

Néha az ismerőseinktől is kölcsönt kellett kérnünk, Pufi pedig 3 hónapig Amerikában dolgozott azért, hogy elég pénzt tudjon hazahozni és ne kelljen bezárnunk a helyet.

Mindannyiunkat megviselték a kezdeti – leginkább anyagi – nehézségek, de arra mindig odafigyeltünk, hogy ezt ne egymáson vezessük le. Számomra nagyon pozitív, hogy a párom, Olivér családja befogadott és családtagként kezelnek, csapatként működünk és sosem hagyjuk cserben egymást.

Pufi: Számomra nagy előny, hogy 

Magyarországon nem vagyok kiszolgáltatott helyzetben.

Hollandiában dolgoztam olyan vállalatnál, ahol a vállalat biztosította a fizetésemen felül a lakhatásomat és az autómat, majd egyik napról a másikra csődbe ment a cég, nekem pedig költöznöm kellett. Hiába halmoztam fel a vállalatnál hatezer eurót a különböző juttatásokkal és a szabadságokkal, a cég utólag nem tudta kifizetni. Kint megtanultam kezelni az anyagi nehézségeket és a váratlan akadályokat, ezért a saját vállalkozásunk esetében már higgadtabban kezeltem az ilyen szituációkat.

Ha az ember el akarja érni a céljait és dolgozik is érte, akkor ma Magyarországon sikerre lehet vinni egy vállalkozást.

A külföldi tapasztalataidat felhasználod a Bitangban is? 

Pufi: Természetesen. Spanyolországban nagyon sok olyan munkalehetőség van, ahol ingyen lehet dolgozni pár napot, cserébe viszont tapasztalatokat szerezhetünk, gyakorlatilag olyan mint egy szakmai továbbképzés. A mai napig szívesen vállalnék ilyen munkát a vállalkozásunk mellett.

Fontos számomra a folyamatos fejlődés és szeretném ezeket a tapasztalatokat az éttermünkben is hasznosítani.

Bárhol jártam és bárkivel találkoztam, mindig főztünk valamit és tanultunk egymástól. Az éttermünkben mexikói, ázsiai és egyéb fűszereket is rendszeresen használok, curry-t is gyakran készítek a külföldi tapasztalataim alapján. A receptjeim nagy részében megtalálható az umami – mennyei – íz, ez az úgynevezett ötödik íz, amit érzékelni tudunk. Nem tudjuk pontosan megállapítani, hogy ez édes vagy sós, az agyunk egyszerűen csak azt érzi, hogy nagyon finom az étel. Ilyen íze van a szarvasgombának, a lepirított marhahúsnak és a pirított fokhagymának is. A Bitang nevezetű szószunk is umami ízű és ezt mesterséges ízfokozó nélkül, természetes alapanyagokkal érjük el.

Miért döntöttél úgy Pufi, hogy hazaköltözöl Magyarországra, hiszen külföldön biztos többet kerestél? 

Pufi: Úgy éreztem, hogy nem szívesen építenék karriert külföldön, mivel nem éreztem magam otthonosan. Egy idő után már nem tudtam szintet lépni.

Nem szerettem volna ennyire lekötni magam külföldön, hiszen itthon van a családom.

Nem tudhatom, hogy mennyi ideig lesznek még velem a szeretteim, édesapám is sokat betegeskedik, gyakran van kórházban, külföldről pedig nem tudnék neki segíteni. Jól érzem magam itthon és örülök, hogy itt sikerült megvalósítani a terveinket. 

Jól lehet keresni itthon is?

Pufi: Szerintem igen.

Egy jó szakács fizetése itthon közel azonos egy Hollandiában dolgozó szakács bérével.

A különbség leginkább a munkaidő, külföldön általában csak nyolc órát dolgoznak naponta, sokkal több idő jut önmagukra és a családra, kikapcsolódásra. A vállalkozók esetében nincs munkaidő, ezért képesek vagyunk akár hétből hét napot dolgozni. Tudjuk, hogy ez nem egészséges, ezért igyekszünk megtalálni az arany középutat a munka és a pihenés között. A magyarok sokszor megfeledkeznek saját magukról és túlhajszolják magukat.

Maris, mivel sikerült Pufit hazahívni?

Maris: „Szevasz Pufi, nyitunk egy hamburgerezőt?” – ezzel a szöveggel hívtam fel. Erre annyit felelt, hogy „persze”. Egyikünk sem gondolkodott rajta túl sokáig, még az ötlet sem volt teljesen kiforrott és már a megvalósításon törtük a fejünket.

Pufi: Tervben volt, hogy Amerikába költözök, ezért kicsit hezitáltam. Akkoriban évente jártam ki New York-ba egy-egy hónapra, viszont amikor három hónapot voltam kint, rájöttem, hogy nem ez az én utam. 

Saját kézzel újítottátok fel az éttermet. Az önállóságban hisztek vagy miért döntöttetek így?

Olivér: A bátyám magasépítészeti technikus, én pedig esztergályos és villanyszerelő vagyok. Dolgoztam kubikosként, burkolóként és kőművesként is.

Szinte mindent meg tudtunk oldani, ami a felújításhoz kellett, így sokkal kevesebb pénzbe került az átalakítás és minden nap látjuk a saját kezeink munkáját, amikor belépünk az ajtón.

A saját munka előnye az is, hogy minden pontosan úgy néz ki, ahogy mi szerettük volna. Természetesen Pufi tervezte meg a konyhát, ő tudja, hogyan érdemes elhelyezni az egyes elemeket.

A Bitang pultja a régi Lovasi malom ajtajából készült, ami már szemétként hevert a földön. Ennyire fontosak a helyi értékek, a helyi gazdaság segítése?

Pufi: A Lovasi malom a dédnagyszüleimé volt és fontosnak tartom a családi értékek megőrzését. Az ajtó egyik oldala a bárpultunk része, a másik pedig a Lovasi borospincének az ajtaja.

Olivér: Melegséggel tölt el, amikor a bárpultra nézek. Sokan kérdeznek az ajtó eredetéről, én pedig büszkén mesélem el újra és újra a történetét. Az emberek értékelik az egyediséget és a történelmi régiségeket, ez pedig egy kellemes atmoszférát teremt az étteremben. Mi nem csak a szezonban idetévedő vendégeket szeretnénk idecsalogatni, a helyi lakosokat is szeretnénk megfogni. 

Az üzlet belső és külső kialakításánál milyen szempontokat vettetek figyelembe?

Maris: Hogy nézzen ki bitang jól!

Olivér: Kicsi a helyiség, ezért sokat gondolkoztunk az elrendezésén. A belső rész leginkább Pufi ötlete volt, de a végleges döntéseink közösek voltak. Természetesen az árak is közbeszóltak,

azért fekete a csempe, mert fele annyiba került, mint a fehér. 

Pufi: Én faburkolatot szerettem volna, de az nagyon drága,nem engedhettük meg magunknak. Egy barátom által sikerült vinyl padlózatot vásárolni féláron. Általában a szerencse is közrejátszott az ötleteink megvalósításában.

Olivér: A padlót két részletben kellett leraknunk, mert akkoriban nem volt annyi pénzünk, hogy kifizessük az alapanyag árát egy összegben.

Maris: Nálunk a tradíció tisztelete és a világra való nyitottság ötvöződik. Ha csak tradicionális lenne az étterem, egy idő után nem tudnánk már fejlődni, ehhez egy kicsit ki kell lépni a komfortzónánkból.

Ha egyszer a Bitang multi céggé válik, akkor is szeretnénk megőrizni a magyar tradíciókat.

A válaszaitokból kitűnik, hogy számotokra fontos a tradíció, a helyi értékek védelme, egyúttal egy nyitottság is jellemző rátok a külföldi trendek, kultúrák iránt. Lehet ez is a sikeretek kulcsa, illetve Magyarország számára is követendő példa lehet a patrióta, egyúttal külföldre nyitott gazdaságpolitika?

Pufi: A helyi értékek védelme és a tradíciók tisztelete mindig is első helyen állt nálunk, egyúttal nagy kanállal merítettünk a külföldi tapasztalataimból is, ez a kombináció egyértelműen hozzájárul a sikereinkhez. Ha az ország szintjén nézzük, akkor egy nemzeti értékeire büszke, ugyanakkor külföld felé nyitott Magyarország tud a felzárkózás útján haladni.

Miért válasszanak titeket a vevők az olyan gyorséttermi láncok helyett, mint a McDonald’s vagy a Burger King?

Maris: A mi burgereink minőségi alapanyagokból készülnek. Nálunk családias a hangulat, mi nem csak ételt, élményt is nyújtunk a vendégeknek. Biztos vagyok abban, hogy ezek az üzletláncok is jó minőségű ételt gyártottak a kezdetekkor, viszont az utódoknak inkább a profit volt az elsődleges szempont. Nem tudom, mi lesz velünk ötven év múlva, de bízom benne, hogy ugyanilyen minőségű Bitang burgereket tesznek majd az akkori alkalmazottak a vendégek elé. 

Olivér: A környékbeli éttermek azután, hogy befutnak, egyre silányabb minőségű alapanyagokkal dolgoznak. Mi ezt nem engedjük meg magunknak, számunkra fontos a vendégek elégedettsége. Sosem látok a szemetesben ételmaradékokat, ez egy pozitív visszajelzés arra, hogy jó az, amit csinálunk. 

Mit üzennétek a magyar fiataloknak? Merjenek belevágni a családalapításba és a vállalkozásba?

Maris: Mindenképpen. Az apukám vállalkozó volt és megtanított bánni a pénzzel. Ha cipőt szerettem volna venni, akkor meg kellett dolgoznom érte. Az alkalmazott szülők általában mindent megvesznek a gyerekeiknek, nem motiválják őket a folyamatos fejlődésre. Egy vállalkozó többet tud nyújtani a családja és a társadalom számára is. Szerintem nem szabad félni egy vállalkozás elindításától, sokkal egyszerűbb lelkiismeretesen dolgozni, mint alkalmazottként kevés pénzért vegetálni. 

Olivér: Nagyon kitartónak kell lenni egy vállalkozás megnyitásához, de minden munkával töltött perc kifizetődik a jövőben. A Bitang nyitónapján eszembe jutott az a hosszú út, amit együtt megtettünk, a rengeteg befektetett idő és energia. Büszkeséggel töltött el a gondolat, hogy a nulláról indultunk és most az éttermünk áll és népszerű. Bátran ajánlom minden bátor fiatalnak, hogy fogjanak bele a vállalkozásba. 

Pufi: Nem szabad félni az új dolgoktól, fiatalon érdemes leginkább tapasztalatokat szerezni. Itthon is lehet családot alapítani és vállalkozásba fogni, sok munkával elérhető, csak akarni kell.

Ha visszapörgethetnétek az idő kerekét, akkor újra belevágnátok a Bitang projektbe?

Pufi: Igen, de korábban elkezdenénk.

 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 117 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Januárban lemondott Mark Rutte a gyerektámogatási botrány miatt, márciusban a választás után hivatalba lépett az új miniszterelnök... Mark Rutte.

Jó keményen el lett számoltatva, csettintene elégedetten körmös Bauer.

Egy hónapon belül a második promo jellegű interjú ennek a bitang jó cég nek a tagjaival.
Valamit biztos tudnak.

"A nagy holland kiszolgáltatottsága vajon miben nyilvánult meg?"
Például ebben:
„HA KIKAPCSOLOD A MIKROFONT, MESÉLEK” – ANTISZEMITIZMUS HOLLANDIÁBAN
Írta: Veszprémy László Bernát , Szombat- 2017-06-30

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés