Új-Zélandnak nem tetszik, hogy lassan mindenki önállóan cselekvő gyilkos robotokat fejleszt

2021. szeptember 16. 14:57
Április elején rendhagyó témát vitatott meg az új-zélandi parlament, mégpedig a gyilkos robotok elleni fellépést. A Phil Twyford leszerelési és fegyverzetellenőrzési miniszter által szervezett eseményen azt a témát járták körbe, hogy Új-Zéland hogyan vállalhatna nagyobb nemzetközi szerepet az új technológiák szabályozásában, írja Jeremy Moses, a Canterbury Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora a Stuff oldalán megjelent véleménycikkében.

A „Párbeszéd az autonóm fegyverrendszerekről és emberi ellenőrzésről” elnevezésű rendezvényen Twyford felhívta a figyelmet a gépekre átruházott hadviselés veszélyeire. A rendezvényen továbbá szó volt arról is, hogy a közvélemény elutasítja az autonóm fegyverek alkalmazását és támogatja fejlesztésük és használatuk betiltását vagy korlátozó intézkedések bevezetését, írja Jeremy Moses.

Azonban a kormány és a civilek tiltakozása ellenére Új-Zéland mégsem csatlakozott eddig ahhoz a 30 államhoz, amelyek hivatalos felszólítást tettek az autonóm fegyverek betiltására. 

 

A jelenlegi helyzet komoly feszültséget szül a civilek és a kormány között, ugyanis Új-Zéland már régóta a fegyvermentesítés híve. Az 1980-as években az ország nukleáris fegyvermentes övezetté nyilvánította magát, így nem csoda, hogy a lakosság nagy része nem támogatja az autonóm fegyverek bevezetését. Autonóm fegyverek alatt az emberi beavatkozás nélkül működő, mesterséges intelligencia által vezérelt, önállóan döntő fegyvereket értjük. Ezek a fegyverek, vagy másnéven „gyilkos robotok” (killer robots) miután bemérték a célpontot, képesek önállóan döntést hozni annak megtámadásáról vagy elpusztításáról.

Ha Új-Zéland visszakozik, lemarad a fegyverkezési versenyben

Amennyiben Új-Zéland mégis betiltja az autonóm fegyverek használatát, akkor a Védelmi Erők nem dolgozhatnak együtt a szövetségesekkel és társszervekkel, akik viszont használnak ilyen eszközöket.

Az Egyesült Államok és Ausztrália egyaránt jelentős befektetéseket fordít a legmodernebb katonai technológiák, többek között a robotika, a mesterséges intelligencia és az autonóm eszközök területén. Stratégiájuk egyik alappillére olyan rendszerek kiépítése, amelyek egymás között nagyobb koordinációt tesznek lehetővé a harctéren.

Éppen ezért az ilyen rendszerek szabályozását vagy betiltását célzó mozgalom vezetése (már ha az ország erre az útra lépne) azt eredményezheti, hogy Új-Zéland hadserege nem vehet részt olyan közös gyakorlatokon, ahol ilyen technológiákat tesztelnek vagy használnak, írja a professzor a cikkében.

(forrás: Brian Ferguson, U.S. Air Force)

A másik ok, amiért Új-Zéland nem csatlakozik a robotok betiltását támogatók táborába nem más, mint az országban kifejlesztett technológiák gazdaságra gyakorolt pozitív hatása. Ugyan számos vezető mérnök ellenzi az autonóm  fegyverek használatát, másokat vonzanak a katonai vonatkozású projektek megvalósításával járó potenciális előnyök. És hozzá kell tenni, hogy a történelem során is a hadsereg fejlesztései és kutatásai jelentették az egyik legfontosabb innovációs hajtóerőt, hiszen így jött létre a GPS, az érintőképernyő vagy a mai okostelefonok legtöbb eleme, ahogy azt a népszerű közgazdász, Mariana Mazzucato is megfogalmazta.

Noha a kormány a szabályozások bizonyos formáját támogatná, a fenti okok függvényében kevés az esély arra, hogy a közvélemény megingatná az új-zélandi kormány jelenlegi állaspontját az autonóm fegyverekkel kapcsolatban, írja Jeremy Moses a Stuff oldalán. 

Belső szabályozást kell kialakítani a technológiák használatára

Edwina Hughes, a Campaign to Stop Killer Robots elnevezésű kampány helyi koordinátora petíciójában azt javasolta, hogy Új-Zélandnak saját hazai jogszabályokat kellene hoznia ezen technológiák szabályozására, mivel erre nincs egységes nemzetközi megállapodás. Ezen intézkedések meghozatalához a kormánynak tisztában kell lennie azzal, hogy milyen technológiai kutatásokat és fejlesztéseket végeznek az új-zélandi egyetemeken és vállalatoknál, illetve, hogy a jövőben milyen autonóm technológiákat fognak valószínűleg kifejleszteni a szigetország fő nemzetközi partnerei, különösen Ausztrália és az Egyesült Államok.

Bár vannak jelei annak, hogy ez a kutatómunka folyamatban van, nagyobb átláthatóságra van szükség ahhoz, hogy a nyilvánosság megértse, mi forog kockán, fejtette ki a professzor.

Enélkül ugyanis Új-Zéland nehezen fog nemzetközi vezető szerepet vállalni ebben a kritikus kérdésben, írja a Stuff oldalán Jeremy Moses.

Az autonóm fegyverek bevezetése és használata a technológiai fejlődés új irányát jelentik. Mint ahogyan Új-zéland esetében is jól látszik, az innováció mindig újabb kihívásokat és kérdéseket vet fel, akár etikai és erkölcsi viszonylatban is. Azonban az innováció elfojtása nem megoldás, sőt segíthet abban, hogy könnyebben tudjunk alkalmazkodni az új technológiákhoz és felvenni a gyorsan változó világ ritmusát.

A cikk szerzője Krakkai Alexandra.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 8 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés