Az mRNS oltástechnológiát kiterjesztik az influenzára is

2021. augusztus 8. 9:59
A Moderna célja egy olyan szezonális oltás kifejlesztése, amely hatékony az influenza, a Covid-19 és az olyan légúti megbetegedések ellen, mint például az RSV és a HMPV.

A Moderna által kiadott közleményben elmondták, hogy megkezdődött az mRNS-alapú influenza elleni oltások önkénteseken történő tesztelése.  

A tervek szerint az oltóanyagot közel 180 emberen fogják tesztelni mind az első, mind pedig a második fázisban. A kísérletek folyamán a biztonság van a főszerepben, emellett pedig nagy figyelmet fordítanak a különböző mennyiségek beadására és az ezeket követő immunválaszokra. 

Az mRNS-1010 vakcina kifejlesztése

Az mRNS-1010 névre keresztelt vakcina éppúgy, mint a jelenlegi védőoltások, négyféle influenzavírusra koncentrál, melyek az év különböző szakaszaiban ütik fel a fejüket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megállapított négy típus a következő: az A típusú H1N1 és a H3N2, valamint a B típusú Yamagata és Victoria vírusok. Tehát jelenleg az ezek által okozott betegségek megelőzésén van a hangsúly.  Ha az mRNS-1010 hatékonynak bizonyul a későbbiekben, akkor a Moderna kilátásba helyezte ennek három másik mRNS alapú vakcinával való vegyítését, így megalkotva egy olyan oltóanyagot, ami egy éven át tartó védettséget nyújt a beoltott alanyok számára. 

Az influenza mellett más, gyakran előforduló légúti betegségre (RSV ÉS HMPV), illetve a Covid-19-re is keresik a megoldást, ugyanis számos szakértő szerint a későbbiekben szezonálissá válhatnak.  

„Hisszük, hogy az mRNS vakcinák előnyösek abból a szempontból, hogy a különböző antigénekkel való kombinálásukkal elérhetjük, hogy több vírus ellen is kialakuljon egy hatékony védelem, valamint a különböző mutánsokra is gyors választ tudjon kialakítani az immunrendszerünk, legyen szó influenzáról, a SARS-CoV-2 vagy az RSV vírusokról”

– tudhattuk meg a Moderna vezérigazgatójától, Stéphane Banceltől. 

A vezérigazgató hozzátette: „A célunk egy olyan mRNS alapú vakcina kifejlesztése, melyet az ősz folyamán beadva, egy egész évre szóló védettség alakul ki a szervezetben a legproblémásabb légutakat megtámadó vírusokkal szemben.”

(fotó: believersportal.com)

A vakcina tervezése

A jelenleg elérhető influenza elleni négyértékű és háromértékű védőoltások hatékonysága számokban kifejezve 40 és 60 százalék közé tehető, ami valljuk be, nem igazán mondható hatékonynak. Ez pedig akár évenként változhat is, hol jobb értékekkel, hol pedig rosszabbakkal kell számolnunk. 

A Moderna viszont pozitívan áll hozzá a fejlődéshez. A Covid elleni védőoltásuk sikerét látva – amelynek hatékonysága a késői-fázisú klinikai tesztek során elérte a 94 százalékot – dolgozták ki a sokkal összetettebb és célzottabban ható mRNS-1010-et, de emellett az mRNS-1020 és az mRNS-1030 is fejlesztés alatt áll. 

Az mRNS vakcinák lényege, hogy egy vírus genetikai kódjának kis részét juttatják el az emberi sejtekhez egy közvetítő RNS (mRNS) által. Ez továbbítja a kódolt utasításokat a DNS-től a sejtek molekuláris szerkezetének, ami azt majd később fehérjévé alakítja. Tehát mihelyst a sejtek szerkezete át tudja alakítani az mRNS kódját vírusfehérjéve, utána az immunrendszer fel tudja használni azt az antitestek és a sejtszintű védelem kialakításához. 

Az influenza megelőzéséhez az mRNS vakcinák olyan kulcsfontosságú fehérjéket célozhatnak meg, amelyek az influenza vírusból származnak. Ezek a hemagglutinin (HA vagy H) és a neuraminidáz (NA vagy N). Az imént említett fehérjék rendkívüli fontosságúak az influenzavírus emberi sejtekbe való behatolásához. A HA és az NA viszont különböző formákban fordulnak elő, amelyeket az influenzavírusoknál H és N néven ábrázolnak (mint a H1N1 és H3N2).

Az mRNS előnyei

Az mRNS alapú oltások sokkal hatékonyabbak az influenza, HA és NA komponensei ellen, szemben a jelenlegi védőoltásokkal, melyek a legyengített vagy inaktív állapotú vírusok felhasználásán alapulnak, és így kerülnek be a szervezetbe. Ráadásul ezzel a módszerrel a módosult vírusokat is hamarabb le tudja győzni az immunrendszer. Tegyük fel, hogy az évnek egy bizonyos szakaszában megjelenik egy kissé HA-ban módosult influenza vírus – mint ahogy ez gyakran meg is történik –, akkor a vakcina által már korábban bevitt kódolás csak egy kisebb „frissítésen” megy keresztül, konyhanyelven fogalmazva. 

A BioNTech vezérigazgatója elmondta, hogy a vállalat mindössze hat hét alatt képes lenne módosítani a vakcináját, reagálva az új SARS-CoV-2 variánsok megjelenésére. 

A hagyományos előállítás és annak hátulütője

Talán az egyik legnagyobb előnyként említhetjük az mRNS mellett, hogy a jelenlegi influenza elleni védőoltásokkal szemben, az előállítása során nem megtermékenyített tyúktojást használnak fel. Ugyanis a folyamat a hagyományos oltásoknál úgy megy végbe, hogy a vírust egy tojásba fecskendezik, amelyben megvárják míg kialakulnak a kolóniák. Ezt követően a gyártók begyűjtik azokat, megtisztítják, legyengítik, esetleg megölik őket, majd felhasználják az oltóanyagokhoz. Sokan azért maradtak ennél az évtizedek óta használt hagyományos módszernél, mert egyszerű és olcsó. De ugyanakkor meg kell említenünk, hogy nagyon időigényes, rengeteg tojásra van szükség hozzá és ráadásul nem is bizonyult elég hatékonynak. 

Ráadásul mondanunk sem kell, hogy az ember nem hasonlítható össze egy csirkével. Továbbá a 2017-18-as influenzajárvány idején az is problémát okozott, hogy a vírusok idővel megtanultak alkalmazkodni a környezetükhöz. Ekkor ugyanis az előállítás közben a H3N2 influenzavírus HA komponense mutálódni kezdett az előállítás során.  Ennek eredményeképp ugyan a vírus sokkal nagyobb mértékben tudta megfertőzni a tojásokat, de a belőlük előállított vakcina olyan antitestek termelését hozta magával, melyek nem voltak elég jók a H3N2 vírus legyőzésében, és az oltások hatékonysága visszaesett 38 százalékra.

Az A típusú vírusok elleni védekezés, melyekben megtalálható volt a H3N2, mutatói is sokat romlottak, mindössze 30 százalékban bizonyult hatásosnak. Így a 2017-18-as influenzaszezon az évtized legelkeserítőbb számait hozta magával, körülbelül 810 ezer kórházi esettel és 61 ezer halálesettel. 

Mindennek ellenére azonban a szakértők továbbra is ajánlják az éves influenza elleni oltások beadatását. A CDC becslései szerint a megbetegedések 2010 óta minden évben 9 és 45 millió embert érintettek. Ezen felül minden évben 140 ezer és 810 ezer között volt a kórházi ellátásra szoruló betegek száma, valamint a halálesetek 12 ezer és 61 ezer között mozogtak.

A cikk szerzője Szecsődi Ramóna.
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés