Egy kísérlet szerint részegen önzővé válunk

2021. augusztus 2. 21:15
Amerikai kutatók a Claremont Egyetemen azt vizsgálták, hogy az alkohol fogyasztása milyen hatással van az együttműködési készségre. Mindezt tették egy közgadaságtani kísérletként végrehajtott közjavakra vonatkozó játékban (PGG). Az eredmények szerint az alkohol a placebóhoz képest megduplázta azok számát, akik a saját érdekeiket helyezték előtérbe, és nem járultak hozzá a közjóhoz. Illetve az alkoholfogyasztás, annak mértékével egyenes arányban csökkentette a hozzájárulás mértékét a többieknél. A tudósok az együttműködés csökkenését a hangulat romlásának és a fiziológiai stressz növekedésének tulajdonítják.

Önérdek vagy közösségi szellem?

Az emberi viselkedés átlaga valahol a tisztán önérdekű homo oeconomicus és a társadalmilag motivált homo reciprocans között helyezkedik el.

Azok a tényezők, amelyek miatt az emberek az önérdeket választják a költséges együttműködés helyett, betekintést engednek az emberi természetbe, és ismeretük elengedhetetlen a viselkedést befolyásolni hivatott intézmények és stratégiák kialakításához. Az alkoholfogyasztás rávilágíthat az önző és önzetlen viselkedés közötti elhajlási pontra. 

A homo oeconomicus a klasszikus közgazdaságtan eszménye, a gazdálkodó ember, aki a saját érdekeit helyezi előtérbe. Ezeket az érdekeket ő ismeri a legjobban, tevékenységében a gazdasági elvnek megfelelően racionálisan jár el, vagyis a lehető legkisebb áldozat árán, a lehető legnagyobb haszonra törekszik. Saját érdekeit előtérbe helyezve azonban a lehetőségekhez mérten szolgálja a közösség javát is. 

Ezzel szemben a homo reciprocans az erényetika embereszménye, s nem csupán eszköze és erőforrása a gazdaságnak, hanem annak alanya és középpontja. Az arisztotelészi és Aquinói Szent Tamás-i erényetika esetében a gazdálkodás célja nem a profitmaximalizálás, hanem a közjó, és a piacon helye van a kölcsönösségnek, a nagylelkűségnek és a testvériességnek. Az erényetika alapját az univerzális, antropológiai és közösségi erényekre épülő magatartás adja, és ez biztosítja az egyén kiteljesedését és boldogságát. Azonban az ezekkel a képességekkel nem veleszületetten rendelkezik, hanem az élete során, a közösségben, tanulással sajátítja el. 

Ki, mennyire adakozó?

Az együttműködési hajlandóságot többféle feladat segítségével vizsgálták, közülük volt az egyik a PGG játék. Ebben a feladatban a résztvevők csoportokban döntöttek arról, hogy a saját rendelkezésükre álló összegből felajánlanak-e valamennyit a közös pénztárba, melynek végösszegét aztán egyenlő arányban elosztják a csoport tagjai között. Így tehát az jár a legjobban, aki önmaga semennyivel sem járul hozzá a közös kasszához, viszont társai nagyvonalúak. Azonban ugye, ha minden tagja a csoportnak ezt a taktikát igyekszik követni, akkor nem kerül semmi a közösbe és így senki sem gyarapszik. 

A játék előtt két csoportra osztották a résztvevőket, akik férfiak és nők voltak vegyesen, és 50 százalékuk alkoholos italokat fogyasztott, míg a másik 50 százalék placebót. Az alkohol mennyiségének meghatározásakor figyelembe vették, hogy a szervezet anyagcseréje változik a testsúly és a nem függvényében. A kísérlet alatt több alkalommal mérték az összes résztvevő véralkohol szintjét, amit természetesen nem mutattak meg az alanyoknak, nehogy kiderüljön, melyikük kapott placebót. 

A résztvevők

Minden résztvevő felnőttkorú volt és szociális ivónak vallotta magát. A részvételből kizárták az aktív alkoholistákat, az ázsiai származású és indián alanyokat, mert ezen csoportok szervezetének eltérő a genetikája, így másként reagál az alkoholfogyasztásra. Nem lehettek továbbá alanyok a szélsőséges testtömeg index-szel rendelkezők, mert az ő esetükben nehézkes lett volna a pontos adagolás kiszámítása, és a kismamákat, illetve egészségügyi problémával rendelkező jelentkezőket sem fogadták. Figyeltek arra, hogy minden csoportban egymás számára idegen résztvevők legyenek, hogy ez a tényező se tudja befolyásolni őket a döntéseikben. Minden csoport tartalmazott férfiakat és nőket vegyesen. 

(fotó: ubianswers.com)

Jutalomra vágyunk

A vizsgálat azt mutatta, hogy amennyiben csak egy körben kellett döntést hozni a hozzájárulásról, akkor annak mértéke alacsony volt. Több döntési kör esetén a hajlandóság még tovább csökkent. Viszont nőtt a felajánlott összegek mértéke, amennyiben nem titkosan, hanem egymás előtt, szemtől-szemben kellett nyilatkozni a hozzájárulásról. Ennek lehetséges magyarázata az önzetlenség és viszonosság preferenciái, azaz saját adakozó mintájukkal igyekeztek az alanyok a többi résztvevőt is felajánlásra sarkallni. Szintén lehetséges ok a büntetés kockázata, illetve az, hogy zavarban voltak a résztvevők egymás előtt. 

A kutatók megállapították, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás 32 százalékkal csökkentette az adakozás mértékét. Azok, akik alkoholt fogyasztottak, összességében 64 százalékkal magasabb összeget szereztek, a kooperatívabb, placebóban részesülő társaiknak köszönhetően. Az alkohol megduplázta azon résztvevők arányát, akik semmivel sem járultak hozzá a közös összeghez, tehát kimondhatjuk, hogy az alkohol fogyasztása felszabadította az egyének önző oldalát. 

A tanulmány szerint, ha a pénz az egyetlen érték, amelyet az együttműködésért kapunk, akkor a mérsékelt alkoholfogyasztás olyan viselkedést eredményez, amely közelebb áll a közgazdaságtan hagyományos modelljeinek prognózisához. Ennek az lehet az oka, hogy az alkohol stimulálja a dopamin neurotranszmittereket, ami szorosan összefügg a jutalomra törekvő magatartással. Megállapítható, hogy az alkohol gátolja a megfelelő társadalmi válaszokat, amit a tudósok „alkohol rövidlátásnak” neveznek. Azonban ez jellemzően a nagy mennyiségű alkoholt fogyasztóknál és a mérsékelt alkoholistáknál figyelhető csak meg. 

Az alkohol növeli a fiziológiai stressz-szintet

De a vizsgálat bebizonyította, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás is felerősíti az érzelmi ingadozást, a negatív érzéseket és az impulzivitást. A prefrontális aktivitás csökkenése, amely mérsékeli a szociális-érzelmi reakciókat, leredukálja az affektív állapotokat az alkoholfogyasztókban, akik így vélhetően az azonnali pénzjutalomra összpontosítottak, nem pedig az együttműködés társadalmi normájának való megfelelés miatti pszichés jutalomra. 

Kimutatták, hogy a társadalmi elutasítottság és a fizikai fájdalom fokozza a pénz iránti vágyat, és a tanulmány is arra utal, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás negatív hatásainak növekedése rendkívül hasonló a fájdalomra adott válaszokkal, amikor pénzről van szó. Ez a megállapítás ellentétben áll az eddigi szakirodalom nagy részével. Így ez a felfedezés tekinthető a kutatás legfontosabb eredményének, mivel ez az első bizonyíték arra, hogy az alkohol növeli a fiziológiai stresszt, ami miatt csökken az együttműködési hajlandóság.

Az eredményt az alkoholfogyasztók megnövekedett ACTH stresszhormon szintje bizonyította. Ez az a hormon, amely a mellékvesébe érve kortizol, azaz a fő stresszhormon, termelésre ösztönzi azt.

A kutatók azért nem közvetlenül a kortizol szintet mérték, mert annak termelődése egy lassabb folyamat, több időt vesz igénybe, így a kísérlet időbeli lefutását elnyújtotta volna. 

Bár eddig úgy vélték a tudósok, hogy az alkoholnak stresszcsökkentő hatása van, jelen kutatás eredményei mást mutatnak. Most úgy vélik, a mérsékelt stressz fokozza az együttműködési készséget, míg a magas, illetve krónikus stressz gátolja a szociális hajlamot. Emellett a mérsékelt alkoholfogyasztás növeli a szervezet stressz-szintjét, különösen azoknál, akik egyedül fogyasztják el az italokat. Így a magányos alkoholfogyasztás az egyén fizikai állapotára és az együttműködési hajlandóságára is negatív hatással van. 

A homo reciprocans alul maradt

Ezek a káros következmények a nőknél nagyobb mértékben jelentkeztek, ami a kutatás szerint további vizsgálatokat tesz indokolttá. Szintén további megválaszolandó kérdések állnak a tudósok előtt a neurotranszmitterekben bekövetkező változások együttműködésre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A vizsgálat eredménye viszont máris egyértelműen mutatja, hogy az alkohol hatására nagyobb eséllyel a homo oeconomicus kerekedik felül az emberben. 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában