Merre tovább? - homokhiány, homokmaffia és a környezet kizsákmányolása

2021. július 24. 8:47
Ugyan a homok hatalmas kiterjedésű tengerpartokat és sivatagokat borít szerte az egész világon, mégis homokhiánnyal küzdenek az építőiparban. Hogyan lehetséges ez?

A homokot, mint nyersanyagot, óriási mennyiségben alkalmazzák az építőiparban. Mivel a beton körülbelül 25 százaléka homokból áll, így évente 40-50 milliárd tonna homokot használnak fel az építkezések során. Azonban hiába van rengeteg homok a világon, a tengerparti homokban túl sok a só, a sivatagi homok pedig túl sima, így egyik sem alkalmas arra, hogy nyersanyagként hasznosítsák.

Környezeti károk

Hagyományos módon a homokot folyókból kotorják ki, mellyel akkora környezeti károkat okoztak, hogy számos országban betiltották ezt a kitermelést – köztük Indiában, Kambodzsában és Vietnámban is. Azonban azok az országok, amelyeknek az egyik gazdasági húzóereje az építőipar, most nyersanyaghiánnyal küzdenek.

Homokmaffiák

Az általános homokhiány továbbra is jelentősen növeli az illegális homokbányászatot, amelyeket különböző bűnszervezetek, úgynevezett homokmaffiák irányítanak. Ezek működése ráadásul több tucat gyilkossághoz is vezet, melyek közé tartozik például Jagendra Singh oknyomozó újságíró 2015-ös meggyilkolása is.

Készletcsökkenés

A homokkészletek drasztikus csökkenése mögött a legfőbb ok az, hogy az egész világban soha nem látott ütemű építkezés folyik, és a kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel. Emellett viszont számos más területen is használják a homokot, mint például az okostelefonokban, tévé képernyőkben, napelemekben, vagy egyéb elektromos cikkekben.

Fenntartható megoldások

A kérdéskörre megoldást keresve egyre több kutató fordul alternatív technológiákhoz és innovációkhoz, amivel megpróbálják helyettesíteni a homokot. A Cambridge Egyetem oktatója, Dr. John Orr megoldása a műanyaghulladékot veszi alapul. Az „alapanyagot” szétválogatva, majd megtisztítva és összeaprítva hasonló szerkezetű eredményt kapnak, mint a homok, így ez jó alternatíva lehet. 

Vizsgálatai szerint a betonban lévő homok legfeljebb 10 százalékát ki lehetne cserélni műanyaggal, és az eredmény ugyanolyan szilárdságú és hosszú élettartamú lesz, ráadásul olcsóbb és a bolygónknak is jót tesznek vele. Dr. Orr szerint ezen metódus bevezetésével akár évi 820 millió tonna homokot takaríthatnak meg csupán Indiában, és rengeteg hulladékot fel tudnának használni.

Ezenkívül más kutatások is folynak a homok helyettesítésére vonatkozóan, például régi, aprított autógumikkal vagy őrölt üvegekkel. A legtöbb szakértő szerint ezek jó megoldások lehetnek, azonban érdemesebb inkább strukturálisan újragondolni az építészeti terveket. Számos esetben értelmetlenül sok betont használnak az építkezések során, szakvélemények szerint akár 30-50 százalék betont is meg lehetne takarítani, mellyel ugyanolyan tartós és hosszú élettartamú lenne az adott épület.

Közös fellépés szükséges

Továbbá a magánszemélyek, a szervezetek és a kormányok támogatására is szükség lesz a homokválság leküzdéséhez. Például az autók számának 10 százalékos csökkentése óriási hatással lenne erre a problémakörre, ugyanis akkor kevesebb házat kéne építeni garázzsal, kocsibeállóval, parkoló résszel, mely házanként akár több száz tonna homok megtakarítást is jelenthet.

Fontos látni azt is, hogy a homokválság tulajdonképpen csak egy nagyobb probléma tünete. Nem csak az a baj, hogy túl sok homokot használunk, hanem általánosságban olyan ütemben használjuk ki a természeti erőforrásokat, ami nem fenntartható. Az általános túlfogyasztást kell szabályozni, ahelyett, hogy specifikusan csak a homokra koncentrálnánk.

A cikk szerzője Blősz Dalma.
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés