Szellemi szolgaság: abban kell hinnünk, amit a multicégek vezérei mondanak

2021. szeptember 9. 15:23

Írta: Takács Zsolt
Gazdasági erejükkel visszaélve az óriásvállalatok vezérigazgatói rákényszeríthetik az emberekre a saját értékrendjüket – írja a Spiked oldalán Frank Füredi.

Gyakran úgy tűnik, hogy a legnagyobb globális vállalatok vezérigazgatói a saját kezükbe veszik a társadalmi kérdések irányítását – írja a Spiked. A lap szerint erre tökéletes példa, hogy rengeteg vállalat állt be az újonnan alakult független GB News hírhálózat elleni bojkott mögé. Kampányt szerveztek, hogy a cégek ne hirdessenek a GB News felületein. Többek között az IKEA és a Vodafone is gyorsan csatlakozott a kezdeményezéshez.

Sok régivágású konzervatívot meglepett, hogy a kapitalista cégek milyen könnyedén állást foglaltak a GB News ellen. Több megszólaló szerint

a cégek csak érdekeik előmozdítására használják a woke kapitalizmust

és az csak egy egyszerű PR tevékenység részükről. Sokak szerint a kapitalista cégek felelősségvállalása nem fog sokáig tartani és nincs akkora hatással a közhangulatra, mint amennyire elsőként látszik.

A Wall Street Journal újságírója szerint a felvilágosult kapitalizmus nem az amerikai üzleti közösséget egészét ragadta meg: a problémát nem maguk a vállalatok jelentik, hanem a vezetők kicsi, de nagy befolyással rendelkező csoportja, akik gyakran már a politikánál is nagyobb befolyással bírnak

Füredi szerint ez az értékelés azonban figyelmen kívül hagyja a vállalati világban uralkodó ideológiai szemlélet drámai átalakulását. A Harvard Business Review megjegyzi, hogy ezek a tartalmak sokszor megjelennek a felsőoktatásban is. A Forbesnak is dolgozó kommentáror szerint

a woke jó hatással van a haszonkulcsra.

 A kapitalizmus tehát erős újramárkázáson esett át – tette hozzá a Forbes munkatársa. A mainstream média szerint

a vezérigazgatói aktivizmus lett az új norma.

A vállalati ideológia átformálásában nagy szerepet játszott a Black Lives Matter (BLM) mozgalom. A gigavállalatok pedig már nem csak a piaci részesedésért versenyeznek, hanem azért is, hogy ideológiai álláspontjukat minél inkább megmutassák. Ez akkor vált nyilvánvalóvá, amikor 2020 nyarán a Nike, az Apple és a Spotify is beállt a BLM mozgalom mögé.

Az amerikai elnökválasztás idején a woke kapitalizmus nagyon felkapott lett.

– írja a Füredi. 2021 áprilisában több mint 120 vezérigazgató, üzleti vezető és ügyvéd ült össze, hogy politikai jellegű kampányt szervezzenek. A vezetők arról tárgyaltak, hogy visszavonják a támogatásokat és nem visznek cégeket és munkahelyeket olyan államba, ahol elfogadták a republikánus választási törvényt. A kezdeményezés támogatói szerint a beavatkozás szükséges volt a demokrácia jövőjének biztosítása érdekében. A kapitalista oligarchák online tárgyalása szinte azonnal mozgósította az egész vállalati szférát. Több mint 300 erős vállalat vezetői, hírességek és a kulturális elit tagjai is csatlakoztak a mozgalomhoz és alá is írták a New York Times-ban megjelent egész oldalas nyilatkozatot. Többek között az Amazon, a BlackRock és a Google is az aláíró cégek között voltak.

A legnagyobb vállalatok vezérigazgatói hirtelen azt hitték, hogy politikai pártot irányítanak

 – írja a Spiked hasábjain Füredi hozzátéve, hogy korábban a kapitalistákat a profit érdekelte és kevésbé foglalkoztak a társadalom véleményével. Mára sok vállalat lép be a politikai életbe, hogy közvetlenül befolyásolhassák a kormányt és a törvényalkotást – folytatja gondolatmenetét.

A woke vállalati oligarcha nem barátja a demokráciának

– írja az elemzés arra hivatkozva, hogy a Twitter és a Facebook is letiltotta Donald Trumpot és az Amazon is eltüntette a konzervatív könyveket a webáruházból.

A woke vállalatok felemelkedése

Az elmúlt évtizedekben az egyetemek voltak a kulturális harcok központjai, itt csaptak össze a különböző ideológiák. Az 1970-es években jelentek meg a woke kapitalizmus első jelei, ami mögött a nagyvállalatok és intézmények álltak.

Ekkor a vállalatok a társadalmi felelősségvállalás mögé bújva próbáltak minél nagyobb profithoz jutni.

Ezután az 1980-as és az 1990-es években a cégek egyre nyitottabbá váltak a progresszív értékek iránt. A legfőbb üzenetek és vállalások közé tartozott a környezetvédelem és a fenntarthatóság, de egyre komolyabban vették a vállalatok a faji és nemi egyenlőtlenség kérdését.

A következő évtizedekben a vállalatok gyökeresen átalakították a belső struktúrájukat. A munkahelyi kapcsolatok jelentősen formalizálódtak és a magatartási kódexek fokozatosan korlátozták a hagyományos, addig elfogadott viselkedést. Az elmúlt 10-15 évben a vállalatok egyre inkább internalizálták az identitáspolitikai szemléletet és egyre több vezérigazgató kezdte támogatni a baloldali woke mozgalmakat. Ebben az időszakban a vállalatok politikai aktivitása jelentősen megnőtt – írja a Spiked.

Az elmúlt évtized történései drámai változásokat hoztak az amerikai pártok hozzáállásában a vállalati hatalommal kapcsolatban. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a konzervatívok egyre kevésbé támogatják az üzleti vállalkozásokat, legalábbis a Financial Times adatai szerint az amerikai vállalati világba vetett bizalom a republikánus szavazók között a tavaly októberi 53 százalékról 39 százalékra csökkent 2021 májusára.

Növekvő politikai befolyás

Ebben közrejátszhat, hogy egyre több gigavállalat áll be bizonyos mozgalmak mögé. Vivek Ramaswamy, aki 2021 januárjában hagyta ott a biotechnológiai Roivant Sciences vezérigazgatói székét elmondta, hogy

elege lett abból, hogy az amerikai vállalatok a profitszerzés érdekében úgy tesznek, mintha érdekelné őket a társadalmi igazságosság

– mondta el a New York Post-nak a volt vezető. Sok vezérigazgató elvárja a vállalattól, hogy támogassák a legújabb woke divatokat – tette hozzá Ramaswamy.

Füredi szerint a woke kapitalizmus és a vállalatok politikai életbe történő beleavatkozása sokkal nagyobb veszélyt jelent a demokráciára, mint az egyetemeken működő cancel culture. A vállalatok a gazdasági erejüknél fogva veszélyt jelenthetnek az emberek megélhetésére, amivel engedelmességre kényszeríthetik őket – írja a cikke. Füredi szerint a woke vállalatok hatalmának megfékezése az egyik legnagyobb kihívás a demokrácia védelmében.

A woke kapitalizmus kritikusai a részvényesek erejében bíznak, de a cikk szerint ez egy kudarcra ítélt stratégia, mivel a legnagyobb befektetési alapok, mint például a BlackRock is csatlakozott a woke mozgalomhoz.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 49 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Azért hinni nem "kell" nekik, mert az ember mindent transzcendál, ha elég jól kihasználja az Istentől kapott erejét az önállóságra.

Azt hiszik, ha pénzük van, akkor diktálhatnak is. Nekik ez a demokrácia.
Filantropok ők is, úgy mint a Soros. Az ólomkatonákat megunták, most élő emberekkel szórakoznának inkább. Valóságshow nagyban, globálisan.
De akkor mire vannak a politikusok? Hogy őket is kedvük szerint mozgassák? A választás pedig játék?
Egyszerűen hátborzongató, ahogyan a nagytőkések az emberekkel szórakoznak.
Az IKEA a nácizmusban is játszott, a genderizmust sem hagyná ki semmiért, úgy tűnik.
Pedig jobb lenne, ha a suszter a kaptafánál maradna.

A homoszexuális forradalmat - hogy helyesen fogalmazzunk - nem a nép akarja. Nincs egységes népakarat ebben a kérdésben. Ez a természetellenes "forradalom" az új marxizmus eszköze a mára leamortizálódott, kiüresedett, de a maga korában még természetesnek mondható osztálytársadalmi felfogás helyettesítésére. A társadalom megosztottságát, a marxizmusból ismert permanens forradalmat most a média támogatásával hirdetett identitáspolitikával akarják fenntartani. Ezt pedig bármilyen kisebbségre, társadalmi csoportra lehet építeni, ezt csak fantázia kérdése.

A marginális kisebbséget jelentő szexuális másság ennek a folyamatnak csak egyik eszköze, és a tévedések elkerülése végett megjegyzem, nem valódi pártfogoltja. Mint ahogyan a munkásság esetében is láthattuk, hogy a hatalomra jutott, a munkáshatalmat hirdető marxizmus hogyan hozta létre a proletárdiktatúrát a munkásság ellen.

Az hogy a cégek ebbe beleállnak, csak azt mutatja, hogyan próbálják globalista körök egyre inkább gyengíteni a államokat. Ezt az igyekezetet táplálja az Európai Egyesült Államok gondolata is.

Ne röhögtess már elvtárs! A nagyvállalatok egyedül a profitért állnak ki, semmi más nem érdekli őket.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés