Zöldebb építőiparra van szükség: égető kérdések és megoldások a témában

2021. július 5. 19:51
A világ gazdaságának egyharmadát az ipari tevékenység teszi ki, melynek egyik fő ága az építőipar. Az Európában is kiemelkedő iparág, az EU összes GDP-jének 9 százalékát teszi ki, rengeteg embert foglalkoztat és fejleszti az általános életszínvonalat.

Az építőipar ugyan rendkívüli módon stagnál – az elmúlt évtizedben mindössze 2 százalékkal nőtt Európában – a Covid-19 után fellendülést várnak a szakértők. A kormányok jelentős összegeket fognak az infrastruktúrába fektetni a gazdaság újraindításához, de mivel az ipar hatalmas mennyiségű metán- és szén-dioxid-kibocsátással jár, ezért a fenntarthatósági célok és a klímasemlegesség elérési céljait keresztezni fogja. Így tehát az építőipar jelenleg válaszút előtt áll. Hogyan lehet zöldíteni az építőipart, és milyen szerepet játszanak a startup vállalkozások a fenntartható alternatívák létrehozásában?

Fenntarthatóság a digitalizálás révén

Az építőipar több mint 18 millió embert foglalkoztat Európa-szerte, de nemcsak a mérete vonzza a befektetőket és az alapítókat, hanem a digitalizálás iparra gyakorolt lehetséges hatásai is.

Az építőipar a világ leginkább nyersanyagigényes iparága, mely a szén-dioxid-kibocsátás közel 40 százalékát adja és emellett rengeteg hulladékot termel. Az biztos, hogy jelenlegi formájában nem működhet tovább, mivel a Párizsi Klímaegyezmény, a 2050-es klímasemlegesség, az Európai Zöld Megállapodás és még egyéb fenntarthatósági célkitűzések útjában áll. Éppen ezért rengeteg startup cég kezdett környezetbarát alternatívákat keresni, ami megmentheti az egész építőipart. Többen újrahasznosítható vagy kémiailag lebomló anyagokkal kezdtek kísérletezni, energiatakarékos, intelligens épületeket terveztek és valósítottak meg, valamint kitöltötték a piaci réseket és hiányelemeket. Új ötletekre hívták fel a figyelmet és számos digitalizált megoldást vezettek be a piacra. A Dealroom legfrissebb jelentése szerint az elmúlt hat évben kilencszeresére nőtt az építőiparba történő mesterséges intelligenciai és robotikai beruházások száma.

A startupok ötletei annyira sikeresnek bizonyultak, hogy több nagyvállalat is, mint például a Drees & Sommer közvetlenül kezdett együttműködni a ezekkel az induló vállalkozásokkal – teret engedve az ötletelésüknek – külön innovációs központokban, úgynevezett „kreatív laboratóriumokban”. Továbbá egy Match nevű applikációt is elindítottak, melyben a startupok és a vállalatok találhatják meg egymást, akárcsak egy randi-appban. Így ezek áthidaló megoldásként funkcionálnak az alkotók és a kivitelezők között.

Az ellátási lánc kezelése

A Madaster, holland startup ötlete kicsit elrugaszkodott a hagyományos fenntarthatósági irányelvektől, azonban ötletük hosszú távon ténylegesen hozzájárulhat az építőipar zöldítéséhez. Tervük szerint létrehoznának egy digitális útlevelet az építőanyagokhoz, mely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy hozzáférjenek az anyagokkal kapcsolatos legfontosabb információkhoz. Leolvasható lenne a származási hely, a gyártási idő, a pontos anyagösszetétel és a pénzügyi maradványérték is, melyek mind hozzájárulnának az anyag életciklusának növeléséhez.

Pablo van den Bosch, a Madaster társalapítója így nyilatkozott:

Az energiaválság megoldásához rendszerszintű változtatásokra van szükségünk. Ehhez pedig az kell, hogy egy egységes rendszert építsünk ki, melyben megfelelő partnerekkel működünk együtt. A környezetbarát anyagok mellett a felhasználási módszereket is újra kell gondolni, és akkor elérhetjük a kellő hatást.

A hulladék csökkentése

A startupok a fogyasztók keresleti igényeire is hatással lehetnek, és elmozdíthatják őket a fenntarthatóság felé. Számos ötlettel és innovációval állhatnak elő, azonban van egy meghatározó dolog, ami mellett nem lehet elmenni: a hulladék.

2020-ban az Európai Unióban 374 millió tonna hulladék keletkezett csak az építőipar által. Tehát jelentős és a drasztikus lépéseket kell tenni az ügy érdekében, mely már politikai szabályozást igényel.

Láthatjuk azt is, hogy az építőipart több oldalról is égető kérdések veszik körül, melyekre mielőbb választ kell találni egy szebb és élhetőbb jövő érdekében.

A cikk szerzője Blősz Dalma.
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés