2021-ben pályára állítják az első fából készült műholdat

2021. június 24. 21:30
Még ebben az évben új mérföldkőhöz érkezik az űrkutatás, hiszen elkezdenek kísérletezni egy új anyaggal. Így aztán lehetséges, hogy hamarosan a pályára állított műholdak alapanyagait a szomszédos barkácsboltban is beszerezhetnénk.

A világ első fából készült műholdja nagyrészt rétegelt nyírfa lemezekből áll majd, és az Európai Űrügynökség (ESA) érzékelőivel szerelik fel, melyek a fa, mint anyag viselkedését és űrben hasznosítható potenciálját fogják tanulmányozni.

Apró kis fadoboz

A Woodsat egy úgynevezett CubeSat, azaz nanoszatellit, hiszen oldalainak mérete csupán körülbelül 10 centiméter. A doboz alakú miniatűr műhold felületi panelei, egyedülálló módon, rétegelt falemezekből készülnek. Valójában az egyetlen, kívülről is látható alkatrész, mely nem fából készült, az alumínium élek, melyek a stabilitást biztosítják majd az űrben, és egy szelfibot, mellyel önmagát is megörökítheti a műhold.

Megálmodója a fa szerelmese

A Woodsat ötletgazdája Jari Makinen, finn tudományos újságíró, aki az Arctic Astronauts nevű vállalatot is vezeti. Ez a cég CubeSat modelleket forgalmaz oktatási céllal, illetve bárkinek, akinek az űrkutatás a hobbija. Makinen saját bevallása szerint mindig is élvezte a fa modellrepülők építését, majd miután elkezdett az űrkutatáshoz kapcsolódó oktatás területén tevékenykedni, azon törte a fejét, miért nem alkalmazzák a fát, mint alapanyagot az űreszközök gyártása során. 

Számos vizsgálattal igyekeznek feltérképezni a fa reakcióit az űrben

Innen jött a fából készült műhold ötlete, melynek első lépése 2017-ben a KitSat egy fából készült változata volt. Ezt az eszközt egy meteorológiai léggömb segítségével juttatták fel a sztratoszférába. Mivel jól sikerült a kísérlet, Makinen és munkatársai úgy döntöttek, hogy tovább fejlesztik az ötletet, és megalkotnak egy pályára állítható valódi műholdat fából. Makinen már a küldetés hátterét biztosító szerződést is megkötötte a Rocket Labbal, mely Electron nevű rakétáján szállítja majd a fából készült műholdat. Az Európai Űrügynökség eközben egy szenzorkészleten dolgozik, ami a fedélzeti kamerákkal együtt fogja nyomon követni a műhold teljesítményét az űrben. 

A kamerák közül az egyiket a szelfibotra szerelik fel, hogy kívülről is képes legyen rögzíteni a fafelületek reakcióját képeken. A fedélzeten elhelyeznek LED fényforrást, egy érzékelőt, mely a Woodsat belsejében lévő nyomásszintet figyeli, és egy kvarckristályos mikrobalanszt, ami a szennyeződéseket érzékeli. Ez fogja nyomon követni az apró lerakódásokat, amik esetleg a műholdon keletkeznek. Ezek származhatnak a fedélzeti elektronikáról vagy a fa felületekről, annak ellenére, hogy minden alkatrészt a megfelelő eljárásokkal kezelnek a küldetés előkészítése során.

Többféle kezelésnek vetik alá a fát a küldetés előtt

Samuli Nyman, a Woodsat főmérnöke szerint nehézséget jelent, hogy a közönséges rétegelt lemez túl nedves ahhoz, hogy az űrben hasznosítható legyen, így a fa alapanyagokat termikus vákuumkamrába helyezik, és ott szárítják ki. Ezután vékony alumínium-oxid réteggel is bevonják a fát, ami minimalizálja az abból származó nemkívánatos kipárolgást, és védelmet nyújt az atomi oxigén eróziós hatásával szemben is. Nyman szerint a fa elemek egyes részein kipróbálnak majd más vegyi anyagokat és lakkokat is. 

Nemcsak újszerű, de mutatós is

A tervek szerint a Woodsat még 2021-ben útjára indul. A tudósok arra számítanak, hogy a műhold nem fog végzetesen károsodni a légkör peremén nagy mennyiségben található atomi oxigén hatására. Az viszont valószínű, hogy a fa sötétebb színűvé válik majd a magas ultraibolya sugárzás miatt, amikor 500-600 kilométeres magasságban kering a Föld körül. 

Makinen bízik a küldetés ösztönző erejében, és reméli, hogy az az emberek az új technológia hallatán nagyobb érdeklődést mutatnak majd a műholdak és az űrszektor iránt. Hiszen a hagyományos skandináv dizájnnal készült, apró és egyszerű Woodsat is az egyik eleme annak a jövőnek, amelyben egyre nagyobb szerepet kap az emberiség életében a világűr.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés