A hazai láncok az elmúlt évtized vesztesei

Megállás nélkül menetelnek a magyar piac meghódításáért a külföldi üzletláncok: a hazai boltok a vesztesek

2021. június 23. 13:05
A magyarországi tizenegy kereskedelmi üzletlánc 2020-ban 7,3 százalékkal több, 5306 milliárd forint bruttó forgalmat ért el, ezzel 2007-hez képest 96 százalékkal bővült, vagyis csaknem megkétszereződött a piac, hívta fel a figyelmet a GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzésében.

A Lidl lett a legnagyobb

A szerdai közlemény szerint eközben e piac szerkezetében jelentős változások következtek be: részben új boltok alapításával, részben a többi üzletlánc és egyéni kereskedő vásárlói körének elszippantásával előre törtek a diszkontláncok. 2010 és 2020 között a Lidl bolthálózata 51, az Aldié 74, míg a Penny Marketé 40 üzlettel bővült, forgalmuk pedig rendre 3,7, 6,7, illetve 2,3-szeresére emelkedett. Ezzel 2020-ra a Lidl lett a legnagyobb kereskedelmi üzletlánc Magyarországon.

Az elemzés szerint rajtuk kívül főként a Spar tudott nőni: az elmúlt évtizedben 189 új egységet nyitott, forgalma pedig közel megduplázódott. A Tesco és Auchan csak lassabban tudott bővülni. Előbbi 2013 óta be is zárta néhány üzletét, forgalma tíz év alatt mindössze 11 százalékkal bővült. Az Auchan elsősorban a Cora felvásárlásával és szupermarketek nyitásával növelte egységeinek számát, és 88 százalékkal árbevételét.

Az elmúlt évtized vesztesei: a hazaiak

Az elmúlt 10 év átrendeződésének elszenvedői a főként kisebb élelmiszerboltokat működtető Coop, Reál és CBA. A lánchoz tartozó üzletek száma mindhárom esetben jelentősen csökkent, míg a forgalom éves átlagban 2-3 százalékkal nőtt vagy stagnált.

A piac szerkezetének fenti átrendeződését részben a lakossági vásárlóerő alakulása és a többi bolt megszűnése is elősegítette. A községekben, ahol a láncmentes kisboltok mellett a Coop, a Reál és a CBA van jelen, 2012 és 2019 között nominálisan 76 százalékkal nőtt a vásárlóerő, ugyanakkor Budapesten 85 százalékkal, míg a többi városban 78 százalékkal. Ez a többi lánc számára előnyt jelentett.

A GKI elemzése szerint a beszerzési árak és a munkaerőköltségek gyors, míg a kistelepülési vásárlóerő ennél lassabb növekedése mellett egyre több kisbolt jut el addig a pontig, hogy működését a továbbiakban nem tudja rentábilis keretek között folytatni. 2007-2020 között a kereskedelmi láncok boltjainak száma 24 százalékkal csökkent úgy, hogy közben a nemzetközi láncok bolthálózata bővült. 2020-ban 750 élelmiszer jellegű, nagyobb részt nem lánchoz tartozó bolt szűnt meg.

„Az a dolgunk, hogy megpróbáljuk ütni-vágni őket”

A külföldi láncok térhódításával kapcsolatban Győrffy Balázst, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökét kérdezte a Makronóm.

„Milyen volt az agrárszakma kapcsolata a multinacionális kereskedelmi láncokkal a járvány alatt?
Nem akarok igazságtalan lenni: bizonyos keretek között igyekeztek partnerek lenni. Az viszont lózung, hogy ezek a láncok elkötelezettek volnának a magyar termékek iránt: a fogyasztók becsalogatásához sokszor a csillagos eget is lehazudják az égről. Ha azt látjuk, hogy a kereskedelmi láncok visszaélnek az erőfölényükkel, akkor az a dolgunk, hogy megpróbáljuk mi is ütni-vágni őket. A fogyasztóknak pedig be kell mutatnunk, hogy a lózungok mögött mi az igazság.

A kereskedő az üzleti logika alapján nyilván a nagyobb profitrátával kecsegtető importárut részesíti előnyben.
Van ennek igazságalapja, de azért ez nem vegytiszta pia­ci logika. Az látszik az adatokból, hogy ahogy elterjedt Európában két nagy német diszkonthálózat, úgy a német élelmiszerexport is jelentősen megugrott. Ez is azt mutatja: nem mindegy, ki értékesíti az árut. Azaz ha növekedne a magyar tulajdonú láncok piaci részesedése, az a hazai fogyasztóknak és termelőknek is számos előnyt jelentene. Viszont – hogy nagyapámat idézzem – az ökörnek is van annyi esze, hogy nem a sárjáig issza a vizet. A külföldi láncok is megpróbálnak valamit dobni a magyar termelőknek, ha már egyszer idejöttek. Inkább az alacsony feldolgozottsági szintű termékeket veszik tőlük: a tejet nyugodtan szállíthatják a magyar gazdák, a sajtot vagy a joghurtot már szívesebben hozzák be az anyaországukból.”



(MTI, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt; Mandiner/Földházi Árpád)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 20 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

,,5 perc séta távolságban van tőlünk egy nagyobbacska CBA, meg egy Lidl. A CBA úgy 10-20%-kal drágább volt,,

Igazolni tudom az állításodat. Hónapokon keresztül figyelemmel kíséreltem a magyar kiskereskedelmi boltok árait és átlagosan 30 %-os árnövekedést tapasztaltam.
Ezen kívül sok olyan terméket nem kapok meg, amelyet az üzletláncokban forgalmaznak.

Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének javaslom vegye fel a hátsóját a párnázott székből és látogassa meg a vidéki, falusi kisboltokat és azt fogja tapasztalni amit írtam.

Továbbá!

Miért tették tönkre az ÁFÉSZ kiskereskedelmet, áruházakat, hitelszövetkezeteket? Miért privatizálták, amikor tagsága volt és hasonlóan működött, mint a társaságok? Azért, hogy egyesek meggazdagodjanak?
Sajnos aki sokat tudna erről mesélni már odaát van.

Ezzel a hozzászólásommal - Berecskereki 2021. július 23. 15:24 - a tiédhez csatlakoztam.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés