Matolcsy: Elindult az alapkamatemelési ciklus

2021. június 23. 9:06
Elindult az alapkamatemelési ciklus, ami addig tart, amíg az infláció fenntartható sávba ereszkedik vissza. A kamatemelések havi ütemezésben követik egymást, a döntést egyhangúan hozták meg – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a keddi kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján.

Hozzátette:

mielőtt hosszan tartó, magas infláció lenne, meghozták azt a döntést, amivel elérik, hogy jövő év elejére az infláció visszakanyarodjon a fenntartható pályára, a 3 plusz-mínusz egy százalékos sávba.

Ezzel a monetáris politika módosítását jelentő döntéssorozat indul. Az első döntés az alapkamatemelési ciklus elindítása – mondta.

Ezzel együtt a kamatfolyosó változatlan marad, ugyanakkor az alapkamat lesz újból az irányadó eszköz. Megtartották az egyhetes betétet, a ráta beáll majd az alapkamat szintjére közlése szerint.

Hangsúlyozta, hogy

adatvezérelt módon folytatódnak a következő hónapokban a monetáris politika kiigazító lépései, tényeken alapulva.

Kitért arra: a jegybank kivette a részét a válságkezelésből, már zöld-, és fenntarthatósági mandátuma is van. Tavaly 6 ezer milliárd forintnyi, idén további 3300 milliárd forint forrást mozgósítottak a válságkezelésre és az újraindításra. Ez az egyik legerőteljesebb jegybanki részvétel a járvány elleni küzdelem finanszírozásában. Hangsúlyozta, hogy az újraindítás sikerült, a helyreállítás megindult. Az idei és a jövő évre is biztatóak az előrejelzések.

A magyar gazdaság kitűnően vizsgázik az újraindítás és a reálgazdasági helyreállítás terén. A második negyedévben újraindult a magyar gazdaság, valamennyi növekedési száma jó irányba mutat.

A jegybank felfelé módosítva a korábbi növekedését, 6 százalék körüli, akár a feletti GDP-növekedést érhet el a magyar gazdaság.

Az újraindítás azért sikerült szavai szerint, mert az átoltottság 4-6 héttel előrébb tart a többi uniós országhoz képest.

Ugyanakkor jelezte: az újraindítás árnyoldala az infláció, és ennek jellemzője az inflációs kiugrás. Egész évre az előrejelzés szerint 4 százalék feletti inflációval számolnak, amit természetesnek nevezett. Annál nagyobb az infláció egy gazdaságban, minél gyorsabban elindul a helyreállítás. Azonban mindenkinek a terhe, a jegybank első számú mandátuma pedig az árstabilitás fenntartása, ezért hozták meg a kamatemelésről szóló döntést.

Matolcsy György kitért arra is, hogy a jegybank eddig is és ezután is a működését szorosan a kormányzattal együtt tervezte, stratégiai szövetség alakult ki, ami óriási érték. A gazdasági folyamatok értékelésében lehetnek eltérések, abban azonban nincs különbség, hogy stratégiai szövetségben haladnak – mondta.

Ha nem tudnák megfékezni az inflációt, azzal mindenki rosszul járna

– hangsúlyozta.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke azt mondta, hogy a jegybank elemzései szerint a magyar gazdaság gyors helyreálláson megy keresztül. 2021 második negyedévében kétszámjegyű növekedés lehet, a harmadik negyedévben eléri a 2019 előtti teljesítményét a gazdaság. Az idei 6 százalék körüli növekedést 2022-ben 5,5 százalékos GDP-növekedés követi.

Közölte: a kamatciklus elindításával a jegybank a leghatározottabban lép fel az áremelkedés ellen. Havonta hoznak döntéseket, az emelés az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottá válásáig tart. A kockázatok most egyértelműen felfelé mutatnak – mondta.

Kandrács Csaba alelnök elmondta: Európában egyedülállóan a törlesztési moratórium csillapította a járvány miatti bizonytalanságot. Tavaly márciustól családok százezreinek jelentett kedvező lehetőséget, vagy mentőövet, a járvány elleni védekezés kulcselemeként. Augusztus végén, szeptember elején döntenek majd várhatóan a moratóriumban való további részvétel feltételeiről. Abban maradni kizárólag a rászorulóknak érdemes. Mindenkit arra ösztönzött, hogy kezdjen el törleszteni. A moratórium előnyei akkor maximálisak, ha azt csak a rászorulók veszik igénybe – jelezte. Azt javasolják a bankoknak, hogy a szerződésmódosítási díjat töröljék el akkor, ha valaki az előírtnál nagyobb összeg fizetésével folytatná a hitele törlesztését.

Patai Mihály alelnök szerint a jegybank keddi új fejezetet nyitó, egyhangú döntése fontos volt a magyar gazdaság újraindítása szempontjából. A kamatemelési periódust követően ugyanakkor az MNB mérlegfőösszege bővülését meg kell állítani. Az Nhp hajrá! program sikeres volt, 60 ezer szerződést kötöttek, jelenleg 2900 milliárd forintnyi hitelt vettek fel a rendelkezésre álló 3 ezerből, így az a következő hetekben lezárulhat. Fontos lesz újragondolni a folytatást – jelezte. A Növekedési kötvényprogram (Nkp) szintén sikeres, 71 kötvénykibocsátás történt 1400 milliárd forint értékben. Ezt a programot megtartják, fő funkciója a magyar tőkepiac építése – közölte.

Matolcsy György összegzése szerint 2010-2019 között sikeres volt a „félidő”, számos gólt lőtt az ország.

„Viszont váratlanul bezavartak minket az öltözőbe, és bezártak”

– folytatta, ez volt a járvány, most viszont kifutunk. Nem lehet a járvány után ott folytatni, ahol abbahagytuk. Tanulni kell a gyengeségekből – ismertette. Javaslatai szerint helyre kell állítani a költségvetési egyensúlyt, úgy, hogy az államadósság szintje is csökkenjen. A versenyképességet legalább 3 területen kell jelentősen növelni, az első a digitális átállás, azt követi a magyar egészségügyi rendszer megújítása, és a harmadik a felsőoktatás. Ezen a három területen kell a következő időben szintet lépni és teljesítményt emelni a jegybankelnök szerint.

(MTI, fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Duo si faciunt idem, non est idem (lat.) a. m. ha kettő ugyanazt teszi, az még nem ugyanaz; azaz a cselekedetek aszerint különböznek, hogy kitől erednek.

A legutóbbi kamatdöntés értelmében a jegybanki alapkamat 0,6-ról 0,9%-ra növekedett.
2011 decemberében 6,5-ről 7 százalékra emelte az MNB az alapkamatot, de akkor az ortodox közgazdász Simor András volt a jegybankelnök, és az inflációs ráta 2011-be 3,9 % volt.
Mégis Simor András az ortodox közgazdász nyomta felfelé az alapkamatot, mint süket a csengőt.
A recessziónak talán oka lehetett az is akkor, hogy akkoriban az ortodox közgazdász Simor András volt a jegybankelnök, az MNB abszolút független volt és a nevében a Magyar Nemzeti szavak csak a kóbor apácák megtévesztése végett szerepeltek.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés