Fizessenek a gazdagok?

Koronaválság: a gazdagok megadóztatása lenne a kulcs a helyreállításhoz?

2021. június 18. 10:01

Írta: Nagy Márton
A történelem nagy válsághelyzetei után a kormányok gyakran fordultak a gazdagok megadóztatása felé. Vajon most is erre lenne szükség?

Június első hétvégéjén immár 16. alkalommal rendezték meg a trentói közgazdasági fesztivált Észak-Olaszországban. A program idén igazán nemzetközi jelleget öltött, hiszen a világ legnevesebb közgazdászainak színe-java képviseltette magát – köztük nem mellesleg 5 közgazdasági Nobel-díjas tudós is. Mint az esemény leírásában írják, a COVID-19 radikális kihívás elé állította azt a gazdasági, szociális, politikai és kulturális keretrendszert, amiben mindannyian élünk. Ebben az új környezetben az államok által bevezetett szabályok és korlátozó intézkedések mindenki életére kihatással voltak, hiszen a legapróbb részletekig szabályozták azt. Éppen ezért lett a fesztivál témája: „Az állam visszatér. Vállalatok, közösségek és intézmények.” A legizgalmasabb előadásokról és a sztárközgazdászok véleményéről a Makronómon is beszámolunk: kövesse velünk az úttörő gondolatokat a következő napokban!

David Stasavage, a New York University társadalomtudományi dékánja a leggazdagabbakra kivetett adók történelmi előzményeiről beszélt a trentói közgazdasági fesztiválon, különös tekintettel azokra az időszakokra, mikor valamilyen válság vagy társadalmi krízishelyzet után merült fel a gazdagok megadóztatása. Az amerikai tudós kutatótársaival egy könyvet is írt az ezzel kapcsolatos eredményeiről Taxing the rich: A History of Fiscal Fairness in the United States and Europe címmel. A könyv talán legfontosabb megállapítása, hogy a történelmi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a leggazdagabbakra kivetett adókat a kormányok mindig akkoriban emelték meg, mikor háború vagy gazdasági válság sújtotta a világot.Grafika: David Stasavage

A kutató emellett arra is rámutatott, hogy azokban az országokban, ahol jobban kellett mobilizálni a haderőt, gyorsabban és magasabbra emelkedtek a leggazdagabbak adói. Továbbá pedig a mobilizáló országok közül ott emelkedtek jobban az adók, ahol demokratikus volt a berendezkedés – ez pedig arra enged következtetni, hogy az adóemelés hátterében nem csapán a gyors pénzszerzés igénye, hanem a gazdasági igazságosság növelésének szándéka is állhatott. A korabeli érvelések szerint ugyanis a gazdagokra kivetett adó megemelése voltaképp a „vagyon besorozása” lett volna – utalva ezzel arra, hogy ha egyes társadalmi rétegek a munkaerejükkel segítették a hadviselést, akkor azoknak, akik ezt nem tették, anyagilag kellene támogatni a háborút illetve a helyreállítást.

A koronakrízisben is a gazdagok adóztatása lenne a helyes út?

Röviden összefoglalva igen, legalábbis Stasavage szerint. A közgazdász egyrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy a járvány miatt bevezetett állami korlátozó intézkedések másképp hatottak a különböző társadalmi csoportokra: míg egyesek könnyedén át tudtak térni az otthoni munkavégzésra, addig mások emiatt elvesztették az állásukat. Másrészt pedig az is leginkább a gazdagoknak segített a járvány alatt, hogy a pénzintézetek elejét vették az értékpapírpiacok bezuhanásának – ez természetesen szükséges volt a válság elmélyülésének megakadályozásához, viszont közvetlen hasznát mégis leginkább azok látták, akik alapból tetemes értékpapírvagyonnal rendelkeztek.

A kutató kétféle adózási megoldást is ismertetett, melyek által igazságosabb lenne a járvány által okozott terhek viselése. Egyfelől sokakban felmerült egy időben korlátozott, újonnan bevezetendő vagyonadó ötlete. Ez Stasavage szerint bár közgazdasági szempontból megalapozott lenne, politikailag mégis nehezen volna kivitlezhető. A második opció a már meglévő adók finomhangolása oly módon, hogy azok azokat érintsék jobban, akiket kevésbé viselt meg gazdasági értelemben a járvány.

Zárásképpen a Stasavage kiemelte, hogy a koronaválság messze nem volt olyan súlyos, mint például a világháborúk időszaka – ezt pedig fontos szem előtt tartani az adókulcsok meghatározásakor is. Utalt arra is, hogy már kis mértékű, lényegében csak szimbolikus változtatásokkal is nagy politikai eredményeket lehetne elérni.

Címlap: Festival dell'Economia di Trento


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés