Ezer évente megújítják a pénz fogalmát? Saját digitális valutával szabadulna Kína az USA pénzügyi teljhatalmától

2021. június 11. 14:29
Ahogy nagyjából ezer évvel ezelőtt Kína találta fel a papírpénzt, úgy napjainkban a digitális pénz bevezetése terén is az ország jár az élen. Bár a digitális pénzek jövőjét az elmúlt évtizedben az egyes kriptovaluták mint a bitcoin már megalapozták, most mégis másról van szó. Geopolitikai következmények, a kínai kormányzat hatalmának további gyarapodása, nagyobb kontroll a kínai állampolgárok felett, és a pénzügyek alapjainak forradalmasítása. E tényezők mind fontos kérdéseket vetnek fel. Hogyan működik a kínai digitális valuta? 

Czeczeli Vivien, az NKE, Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet kutatójának írása a Makronómnak.

A digitális jüan a kibertérben létezik, ami egyszerűen elérhető a tulajdonos mobiltelefonján, vagy adott esetben igény szerint egy kártyán is. Használata nem igényel online internetkapcsolatot, csupán le kell tölteni a hozzá szükséges alkalmazást, és a fizetés egy QR kód beolvasása segítségével történik.

A legfontosabb különbség a bitcoinhoz (vagy más kriptovalutához képest), hogy a pénz mögött jegybanki fedezet áll, illetve a tranzakciók pontosan nyomon követhetőek.

Itt tehát már nem magánkezdeményezésről van szó, hanem hangsúlyos szerepe van az államnak.

Kína élen jár a technológiai újításokban. Robotpincérek az északnyugat-kínai Hejlungcsiang tartományban fekvő Harpin város egyik éttermében 2013. február 25-én. Az étteremnek húsz robotja van, amelyek a felszolgáló és konyhai feladatokon kívül még alapszintű társalgásra is képesek, valamint egy feltöltéssel akár 10 órát bírnak. (MTI/EPA/Mark)

Potenciális geopolitikai következmények 

1944-et követően az amerikai dollár lett a globális kereskedelmi rendszer tartalékvalutája. Az ezzel szerzett dominanciáját máig sikerült megtartania. Ennek egy velejárója, hogy az USA képes folyamatosan ellenőrizni a nemzetközi pénzügyi tranzakciókat, s azokba szükség szerint beavatkozni. Az ország ezt a Belgiumban működő SWIFT (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication) rendszeren keresztül tudja intézni, mely az egyes nemzetközi bankok közötti elektronikus fizetésekért felel.

Az USA-nak lehetősége van tehát arra is, hogy szankcionáljon bizonyos személyeket, szervezeteket, amelyek esetlegesen veszélyeztetik a globális demokratikus normákat.

A Kína és USA közötti növekvő feszültségek nyomán tehát Kínának nyomós érdekében áll kísérletet tennie a jelenlegi rendszer kikerülésére. De nem csak Kína számára lenne biztosított ez a lehetőség, hanem más országok, személyek számára is, akik ezt követően Kínán keresztül tudnák végrehajtani a pénzügyi folyamatokat is magában foglaló üzleti lépéseiket. 

Ahhoz azonban, hogy a megvalósítás teljes körűen és megfelelően végbe tudjon menni, mindenképp egy jól megalapozott és körültekintően megvalósított fintech ökoszisztémára van szükség.  

Jelenleg a globális tartalékvaluták terén a kínai renminbi 2 százalékos aránya elenyésző az amerikai dollár közel 60 százalékos arányához képest. Mindezek alapján nem feltétlenül jelentenek azonnali aggodalmat a kínai fejlemények az USA számára. A folyamatokat ugyanakkor mindenképp szem előtt kell tartani, hiszen

a digitális jüan esetleges ázsiai, afrikai térhódítása már számottevőbb változásokkal járhat együtt. 

Mindemellett Oroszország szintén előirányozta a digitális rubel jövő évi bevezetését. Ez azért is fontos, mert a kínai-orosz tranzakciókban a dollár 2015-ös 90 százalékos súlya mára már felére csökkent. Az amerikai dollár súlyának fokozatos csökkenésének jelensége tehát már valós folyamatként értelmezhető. 

Ugyancsak fontos, hogy a digitális valuta milyen felhasználást tesz lehetővé, azaz valóban kikerülhetőek-e segítségével az amerikai szankciók.

Egyes megközelítések szerint ugyanakkor a dollár pozícióját még tovább erősítheti, amennyiben az USA is nagyobb elköteleződést, illetve konkrét lépéseket tesz a digitális dollár irányába.

Egyelőre ezen a téren nincs egyértelmű előrelépés, Jennet Yellen az amerikai pénzügyminiszter a támogatók táborát erősíti, míg a jegybankelnök Jerome Powell egyelőre a visszafogottabb lépéseket hangsúlyozza. Kiemelte, hogy „azért nem született mindezidáig döntést a digitális dollárról, mert kérdéses, hogy „az valóban az emberek érdekét szolgálja-e, akiket a jegybanknak szolgálnia kell.”

Előnyök és hátrányok a digitális jüan árnyékában 

A digitális jegybankpénzek fő jellemzője, hogy a kormányzat minden tranzakciót nyomon tud követni, vagyis eltűnik az az anonimitás, amit a kriptovaluták biztosítanak.

Ez egyfelől pozitív, hiszen a jegybank csak akkor köteleződhet el egy hasonló folyamat mellett, ha az biztosan nem támogatja a bűnözéseket, illetve a szabályok kikerülését. Az anonimitás megszűnése ugyanakkor a fő aggodalmat is generálja. A kínai állam ezzel még nagyobb hatalmat kap arra, hogy ellenőrizze a gazdaságát és az állampolgárait. Nem véletlen, hogy az ország veszélyként élte meg a bitcoin széles körű használatának elterjedésének lehetőségét, ugyanis az csökkentette volna a kormányzat hatalmát. 

MTI Fotó: Trebitsch Péter

A gazdaság még pontosabb figyelemmel kísérését példázza, amikor a digitális pénz felhasználásához egy lejárati időt kapcsoltak, ezzel is ösztönözve az embereket a gyorsabb, nagyobb volumenű költekezésre, így adva egy löketet a gazdaság fellendítéséhez. 

A digitális pénz másik előnye, hogy olyan sokkhatások esetén, mint a Covid-19 járvány kezdeti szakasza, sokkal könnyebben kivitelezhetőek lettek volna az egyének számára nyújtott sürgősségi támogatási kifizetések, ha a kormány rendelkezésére áll egy digitális pénz.

Vagyis egy közvetlen fiskális stimulus lehetőségét biztosíthatná a jövőben is. 

Szintén fontos előny, hogy lehetővé teszi olyan embereknek is a pénzügyekbe történő részvételt, akik nem rendelkeznek hagyományos értelemben vett bankszámlával. A mobil okoseszközök a világ elmaradottabb részein is egyre nagyobb teret hódítanak, így a digitális jegybankpénz is segíthet egyes embereknek, hogy bekapcsolódjanak a digitális pénzügyekbe. 

A nyitott kérdések

A viszonylag rövid időtáv miatt egyelőre korlátozottak a lehetőségek a következtetéseket levonására a kínai digitális jüan bevezetéséről, a következő időszak fejleményei mindenképp izgalmas folyamatokat rejtegetnek magukban. A leghangsúlyosabb kérdések, hogy miként reagál a térség többi országa, illetve az USA; valamint, hogy milyen szabályozási lépések kerülnek bevezetésre a magánszféra sértésének elkerülése érdekében.

 

Borítókép: MTI/Hongkong, Evezősök versenyeznek a hongkongi Aberdeen kikötőben rendezett Sárkányhajó Fesztiválon 2017. május 30-án. A sárkányhajók az i.e. 278 után váltak a kínai kultúra szerves részeivé, amikor Csü Jüan (Qu Yuan) kínai költő és államférfi a Milu folyó vízébe ölte magát Hunan tartományban, hogy így tiltakozzon a hatalmon lévők korrupciója ellen. A legenda szerint Csü földijei csónakokba szálltak, és evezőikkel ütötték a folyó vizét, illetve rizst szórtak bele, hogy távol tartsák a halakat és a sárkányokat a mester tetemétől. (MTI/EPA/Jerome Favre)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés