Friss adatok szerint a hazai dolgozók tartják el a migránsokat egyre több uniós országban
2020-ban a 20-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája az EU-n kívül születettek körében 61,9 százalék volt, míg az EU-n belüli munkavállalók és az őshonos állampolgárok esetében már 73,5 százalék – közölte az Eurostat.
A 2010 és 2020 közötti időszakban a bevándorlók esetében szisztematikusan alacsonyabb volt a foglalkoztatási ráta, mint az Európai Unió területén születettek körében és a különbség 2017-ig folyamatosan nőtt. 2020-ig a szakadék aztán csökkenni kezdett.
A bevándorlók foglalkoztatási rátája Csehországban volt a legjobb, ahol a mutató 82,5 százalékon állt, míg a legkisebb arány Belgiumban figyelhető meg, ahol a mutató 52,3 százalékon áll.
Az EU-n belül született, de más tagállamban munkát vállalók esetében Máltán volt a legmagasabb a foglalkoztatási ráta 89,8 százalékkal, míg Görögországban volt a legalacsonyabb 56,7 százalékkal. Az adatok 25 EU-s országra érhetőek el és ezek közül 12 országban csökkent és 13-ban pedig nőtt ennek a csoportnak a foglalkoztatási rátája 2019 és 2020 között.
Az őshonos népesség foglalkoztatási rátája Svédországban volt a legmagasabb – 85,3 százalék –, míg Görögországban volt a legalacsonyabb 61,8 százalékkal, viszont ebben a csoportban már 23 tagállamban csökkent és csak kettőben nőtt 2019 és 2020 között a foglalkoztatási ráta.
Magyarország a foglalkoztatási ráta tekintetében a középmezőny élén áll, megelőzve többek között Franciaországot, Lengyelországot és Szlovákiát is.
Hazánkban – akárcsak a legtöbb vizsgált országban – a más EU országból érkezők foglalkoztatási rátája a legmagasabb. Ez azt jelezheti, hogy a hasonló kultúrkörből érkező munkavállalók sok esetben tényleges munkavállalási céllal érkeznek. Őket követi szorosan az őshonos lakosság, majd általában a sor végén áll az unión kívülről érkező bevándorlók foglalkoztatási mutatója.
amely azt mutatja, hogy ezeket az embereket nem tudták beilleszteni a belföldi munkaerőpiacra az országok. Az egyik legrosszabbul teljesítő ország Belgium és Svédország.
Azokban az országokban, ahol magas a különbség az egyes csoportok foglalkoztatási rátái között,
Magyarország az adatok alapján Svédországnál és Belgiumnál is sokkal jobb munkát végez: jobban válogatja meg, hogy kik jöhetnek be az országba, mint a legtöbb európai ország, elérve azt, hogy hazánkban minden csoport hasonlóan magas arányban dolgozzon, megőrizve a munkaalapú társadalmi modellt a külföldi dolgozókkal közösen. Az unión kívüli munkavállalók foglalkoztatásában hazánk az uniós vezetők közé tartozik.
Összesen 40 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
És még ez az elemzés is ferdít picit: hiszen EU-n kívülinek számítanak az oroszok, ukránok, a balkáni nemzetek, Svájc, mostmár az angolok is, Norvégok.
Vajon mennyire lenne kijózanító, ha nem Európában született migránsokról, vagy muszlim migránsokról beszélhetnének a statisztikusok. Vagy- és én kérek elnézést a rasszizmusom-fasizmusom miatt- ha az Európába becsámpázott négereket vennék górcső alá...
De akkor már az ország is olyan lesz mint otthon, kell majd egy új gazdatest...
Ezen nincs mit csodálkozni.
Az ausztrálok, akik értenek a bevándorláshoz kimutatták, hogy a bevándoroltatás még akkor is csak költség-semleges, ha a kormány szigorú feltételekhez köti azt, hogy kit engednek be.
Bejelentkezés