A járvány alatt kilőtt a távmunkát végzők száma, de Magyarország így is az EU sereghajtói között van

2021. május 31. 15:15

Írta: Nagy Márton
Habár Magyarországon nőtt 2019-ről 2020-ra a negyedik legdinamikusabban a távmunkát végzők aránya, így is csupán a foglalkoztatottak 11 százaléka dolgozik legalább alkalmanként távmunkában. Az éllovas luxemburgiaknál ez az arány 47,5 százalék. Vajon probléma, vagy csupán a magyar gazdaság szerkezetének velejárója a nem túl előkelő helyezés? Ezt a kérdést járja körbe a Makronóm.

Az Eurostat májusban tette közzé a távmunkára vonatkozó legfrissebb adatokat. Az talán senkit sem ér meglepetésként, hogy

a járvány alatt (szinte) minden tagállamban ugrásszerűen megnőtt az otthonról dolgozók aránya.

2020-ban a 15-64 év közötti uniós foglalkoztatottak 12,3 százaléka dolgozott otthonról, szemben az elmúlt évek 5 százalék körül ingadozó értékeivel. Ha ehhez az alkalmanként távmunkát végzőket is hozzávesszük, akkor már a foglalkoztatottak több mint ötöde dolgozott otthonról tavaly.

A home office berobbanása azonban korántsem volt egységes a tagállamok között. Ahol korábban is magas volt a távmunkát végzők aránya, ott jellemzően ez csak viszonylag kis mértékben tudott tovább emelkedni a járvány hatására. Azokban az országokban viszont, ahol korábban alig dolgoztak otthonról az emberek, ott az arány most többszörösére nőtt. Ugyanakkor a dinamikus növekedés ezekben az országokban is jócskán elmaradt attól a szinttől, hogy jelentősen megbolygassa a távmunka aránya alapján felállított rangsort.

Hasonló figyelhető meg Magyarország esetében is:

2019-ben hazánkban volt az ötödik legalacsonyabb a legalább alkalmanként távmunkát végzők aránya, a 2020-ban pedig a hetedik legkisebb arány volt a magyar.

Mindezt úgy, hogy eközben Magyarországon nőtt a negyedik legdinamikusabban a távfoglalkoztatottak aránya.

Az alacsony távfoglalkoztatási arány nem magyar sajátosság. A térképre tekintve jól látható, hogy ez leginkább a nálunk fejlettebb államokban tudott nagyobb teret nyerni, és a kelet- és dél-európai államok vannak egy szinten Magyarországgal. Emellett általánosságban véve az is megfigyelhető, hogy a nyugati országokban több az általában távmunkát végzők aránya, míg a keleten és délen sokkal inkább az alkalmankénti távmunkavégzés a jellemző.

A nemek, illetve korcsoportok szerinti bontásra tekintve két fontos megállapítás tehető. Egyfelelől szembetűnő, hogy Európában leginkább a 25-49 éves korosztály tudott élni a távmunka lehetőségével. Az 50-64 éves korosztály adatai szintén viszonylag magasak, ugyanakkor a 15-24 éves korosztály sokkal inkább megmaradt a személyes munkavégzésnél.

Másfelől az is látható, hogy – bár nem jelentős mértékben –

több nő dolgozott otthonról, mint férfi.

A vizsgált országokban foglalkoztatott nők 13,2 százaléka, míg a férfiak csupán 11,5 százaléka végzett távmunkát.

Mi állhat a magyar helyezés hátterében?

A távmunkát végzők aránya önmagában sem jót, sem rosszat nem jelent, viszont jó indikátora lehet a gazdaság digitalizáltságának.

Ha egy ország gazdasága főként olyan ágazatokra épít, melyek kevéssé digitalizáltak és robotizáltak, akkor nem meglepő a távmunkát végzők alacsony aránya sem.

A magyar gazdaság esetében ez pontosan ki is olvasható a munkáltatói szektor szerint szétbontott KSH-adatokból. Látható, hogy azokban a szektorokban, melyekben az emberek nagy többsége dolgozik, viszonylag kismértékű volt a távmunkára való átállás. Azok a szektorok pedig, ahol a dolgozók jelentőse része otthonról is el tudta látni a feladatait, nem túl hangsúlyosak a magyar gazdaságban. 

Az Eurostat a sajnos nem közli a többi ország távmunka-adatait szektoriális bontásban, így a pontos összehasonlítástól most el kell tekintenünk. Az ugyanakkor enélkül is sejthető, hogy távmunka-ranglista élmezőnyében szereplők szintén a gazdaságuk szerkezete, s a digitalizáltság Magyarországénál magasabb foka miatt érhettek el ilyen kimagasló számokat.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Hurrá!
Akkor vége a III. világháborúnak?

"Az Egyesült Királyságban felfedezett B.1.1.7-es variánst innentől alfának,
a dél-afrikai B.1.351-es variánst bétának,
a brazíliai P.1-es variánst pedig gammának fogják hívni.
Az Indiában pusztító, és a világ számos országában megjelent B.1.617-es variáns B.1.617.2-es változata delta,
míg B.1.617.1-es változata a kappa nevet kapta."

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés