Több részterületen is az EU nettó befizetőjévé válhat Magyarország a következő években

2021. május 26. 7:51

Írta: Nagy Márton
Magyarország a következő években több területen is ez EU nettó befizetőjévé válhat, az összképet tekintve azonban továbbra is nettó kedvezményezettek maradunk. Többek közt erről is szó esett a Századvég és az MCC konferenciájának délutáni eseményén. A Makronóm exkluzív tudósítása.

Május 13-án, alig két nappal a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv benyújtása után került sor az Európai Uniós Források 2021-2027 címmel megrendezett konferenciára. Az eseményt a Századvég Gazdaságkutató Intézet és a Mathias Corvinus Collegium szervezte. Az konferencia két kerekasztalt foglalt magában: míg a délelőtti beszélgetésen inkább a stratégiai célokról esett szó, addig a délutáni szekcióban sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek a résztvevők a magyar tervek gyakorlati végrehajtásának kérdéseire. Az eseményre a Makronóm is meghívást kapott, az alábbiakban a délutáni beszélgetésről készült exkluzív tudósításunkat olvashatják. A konferencia délelőtti eseményeiről készült írásunkat itt érhetik el.

A délutáni panel résztvevői közt ismét helyet kaptak a hazai fejlesztéspolitika kiemelt képviselői. Az Agrárminisztériumot dr. Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár képviselte, de jelen volt még Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, Leveleki Zsolt RRF terv végrehajtásáért és fejlesztéspolitikai jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár, valamint dr. Czeti András, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője is. Meghívást kapott továbbá Dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese és dr. Sipos-Tompa Levente, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója is. A beszélgetést ismét Kenyeres Kinga, a Századvég Gazdaságkutató Intézet vezérigazgató-helyettese és Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági Iskolájának vezetője moderálták.

Ahány ember, annyi szempont az uniós források felhasználásánál

A megszólalók sorát dr. Juhász Anikó nyitotta. Kiemelte, hogy a vidékfejlesztés terén talán a legfontosabb változás, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) két pillérének megvalósítását egy közös operatív programba terelik össze. Ismertette, hogy ezen a téren az új tervezési ciklus nem 2021-től, hanem csak 2023-tól indul majd, onnantól kezdve viszont a két pillért már együtt kell tervezni. Az uniós tárgyalások lezárulta után a KAP magyar stratégiai tervei várhatóan még az idei év végéig elkészülhetnek.dr. Juhász Anikó

Dányi Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós költségvetés hagyományos hármas megoszlásának – kohéziós politika, közös agrárpolitika és a közvetlen uniós támogatások – arányai eltolódtak. Amíg az elmúlt három évtizedben a három rész mindegyikére a teljes költségvetés nagyjából egyharmada jutott, addig a közvetlen uniós forrásokra most kb. 40 százaléknyi forrás jut, míg a másik két pillér aránya 30-30 százalékra csökkent. Hozzátette, hogy az uniós források kötelező tagállami társfinanszírozása Magyarországon a legtöbb esetben még mindig 15 százalék. Ez alól a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési lába a kivétel, itt ugyanis a kötelező 15% százalék társfinanszírozás helyett, a magyar Kormány döntése alapján, 80 százalékos lesz a magyar társfinanszírozás. A helyettes államtitkár elmondása szerint

mindent összeszámolva folyó áron 45,5 milliárd eurónyi forrás áll majd az ország rendelkezésére.

Dr. Szabó István átfogó értékelést adott az új költségvetési időszak közvetlen forrásairól. Szerinte az EU végre felismerte, hogy ha szeretne túllépni azon a paradoxonon, hogy jók vagyunk K+F-ben, de gyengék vagyunk innovációban, akkor valamilyen nagyobb missziók mentén kellen összerendezni az uniós forrásokat. Ezek az új missziók pedig alkalmasak arra, hogy megszólítsák a szélesebb kutatói-innovátori közösséget az Európai Unióban. Az NKFIH elnökhelyettese rámutatott arra, hogy a források elosztása rendkívül egyenlőtlen: a korábbi Horizon 2020 keretprogramból a 2004 óta csatlakozott országok mindössze 5 százalékot hoztak el. Szabó szerint azt ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy a volt vasfüggönytől nyugatra van az uniós K+F+I szellemi kapacitásának 95 százaléka. Ennek fényében úgy látja:

a kétsebességes Európa nem csak egy elméleti koncepció, hanem a gyakorlatban is megvalósul.

Ennek megváltoztatása pedig szerinte a mi feladatunk, mivel az uniós szervek a tárgyalásokon elutasították, hogy a közvetlen források vonatkozásában legyenek tagállamonként allokált fix összegek.Szabó István

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) sajátosságaira és újszerűségére Leveleki Zsolt világított rá. Úgy fogalmazott, az RRF egy igen fura állatfaj lett: kicsit hasonlít mindkét hagyományos finanszírozási formára, de igazából egyiknek sem felel meg. Az RRF esetében ugyanis a tagállamok a kedvezményezettek, s ők pályázhatnak az előre meghatározott forrásokra. Újdonság továbbá az eredménycentrikusság: az operatív programokkal ellentétben itt nem számlaalapú az elszámolás, hanem a tervezési szakaszban előre kell megmondaniuk a tagállamoknak, hogy mit hoznak majd létre, milyen eredménytermékeket, milyen ütemezéssel – a források pedig csak a megfelelő mérföldkövek elérte után hívhatóak majd le.

Dr. Sipos-Tompa Levente a kohéziós politikán keresztül finanszírozott pénzügyi eszközökkel kapcsolatos korábbi tapasztalatokról beszélt. Utalt rá, hogy 2014–2020-as tervezési időszak éles váltást hozott a 2007–2013-as időszakhoz képest, melyre a rendszer akkor nem volt felkészülve. A kezdeti nehézségek után ugyanakkor ez is beindult, s egy jó eszközzé vált, a levont tanulságokat pedig a mostani tervezésnél kell figyelembe venni.dr. Sipos-Tompa Levente

Az első kör zárásaként dr. Czeti András a költségvetés oldaláról világította meg az előttünk álló hétéves időszakot. Kiemelte, hogy az uniós tagság előnyei nem csupán a költségvetés oldalán jelentkeznek, vannak ezen túlmutató gazdasági előnyök is. Elmondása alapján a közös piac pozitív hozadékai egy nagyságrenddel nagyobbak, mint azok, amik a költségvetésben megjelennek. Azt is elmondta, hogy az uniós források nem mindegyike érkezik a magyar költségvetésen keresztül.

A Pénzügyminisztérium képviselője Magyarország várható nettó pozíciójával kapcsolatban ismertette:

a 45,5 milliárd eurónyi beérkező forrással szemben Magyarország a következő hétéves időszakban várhatóan 12,3 milliárdot fog befizetni a közös büdzsébe.

Ezek alapján a nettó pozíció hozzávetőleg 34,9 milliárd euróra várható Magyarországon. (Ez a módszertani sajátosságok miatt tér el a fentebbi két szám egyszerű különbségétől.) Mindenesetre, ez egy igen jelentős összeg, mivel az ebben az időszakban várható bruttó nemzeti össztermékünknek 2,8 százalékát jelenti. Azt azonban Czeti hangsúlyozta, hogy az uniós pénzekhez társfinanszírozásként a magyar költségvetésnek hazai forrásokat kell hozzátenni, és a fejlesztések további fenntartási, működési költségeiről sem szabad megfeledkezni. Így ezeket is érdemes figyelembe venni az uniós források megítélésekor.dr. Czeti András

Ezek lesznek a kihívások a következő hét évben

A vidékfejlesztés kapcsán dr. Juhász Anikó azt emelte ki, hogy bár a tagállami társfinanszírozás megemelése miatt kb. három és félszer több pénz jut majd vidékfejlesztésre, e források pályáztatását is az eddigi programokat kezelő intézményrendszernek kell végrehajtania. A helyettes államtitkár elmondása szerint hatalmas munka lesz az adminisztratív terhek csökkentése, de igyekeznek megfelelni az elvárásoknak.

Dányi Gábor a kihívások kapcsán arról beszélt, hogy a vonatkozó uniós jogszabályok még nem jelentek meg, azaz jelentős késedelemben van a Bizottság a jogalkotás tekintetében. Emellett az Európai Szociális Alap bizonyos forrásainak infrastrukturális beruházásokra történő lehetséges átcsoportosítása jelent vitás pontot Magyarország és a Bizottság között. Az adminisztratív terhek könnyítésével kapcsolatban Dányi elmondta, hogy

a források pályázási folyamata most már teljesen elektronikus lesz.

Ez szerinte egy jelentős lépés ahhoz képest, hogy a 2007–2013-as időszakban voltak akár olyan hírek is, hogy egy-egy polgármesternek annyi pályázati anyagot kellett kinyomtatnia, hogy ha arra ráült, akkor nem ért le a földre a lába. Ebben már a 2014-ben kezdődő időszak is változást hozott, de a teljes elektronikus ügyintézésre mostanáig kellett várni.Dányi Gábor

Az uniós innovációs rangsorban Magyarország évek óta a 21-23. hely környékén áll, ami nem túl előkelő – ismertette az adatokat dr. Szabó István. Emellett az is kihívás, hogy a felmérések szerint

Magyarországon a vállalatok kétharmada nem lát okot az innovációra, ez pedig az ország versenyképessége szempontjából is problémát jelenthet.

Erre megoldásként jelent meg az új kormányzati paradigma, ami a felsőoktatást helyezi az innováció középpontjába, mivel itt egy helyen megtalálhatók az innovációhoz szükséges erőforrások, ahhoz azonban a felsőoktatási intézményeknek is változniuk kell, hogy jelentősen tudják erősíteni a kkv-szektor versenyképességét

Leveleki Zsolt az RRF-tervezés kihívásairól ejtett szót. Elmondta, hogy az EU egy lépéssel a tagállamok előtt jár, így pedig a tervezés folyamata közben többször megjelennek olyan új szabályok is, melyek felülírják az addigi terveket. A végrehajtás kapcsán Leveleki szerint a kötött pálya lesz majd a kihívás, azaz a most beadott, rekordtempóban összerakott tervek már nem igazán módosíthatók, s az ezekben meghatározott eredménytermékeket kell majd elérni a következő években.

Dr. Czeti András a költségvetés oldaláról nézve azt hangsúlyozta, hogy jól kell végrehajtani majd a most elhatározott terveket. Emellett azt is kiemelte, hogy a magyar nettó pozíció egyre inkább elolvadóban van: ahogy Magyarország folyamatosan zárkózik fel az EU-átlaghoz, úgy kell egyre többet befizetnie a közös kasszába. Ez a folyamat pedig gondolkodásra kényszerít minket: az uniós Brexit Alkalmazkodási Alap esetében például már most is többet kellett befizetnünk, mint amennyi Magyarországnak jutott belőle. A várakozás pedig az, hogy bár

a nagy egészet nézve Magyarország még hosszú ideig továbbra is nettó kedvezményezett marad, de egyre több részterületen lehet majd negatív a nettó pozíciónk.

Arra a kérdésre, hogy ha most hűtenénk be a pezsgőt, azt mikor lehetne majd felbontani, eltérő válaszokat adtak a megszólalók. Abban azonban mindenki egyetértett, hogy akár már a közeljövőben, akár évek múlva, de minden szakterületen lesz ok az elért eredmények megünneplésére az uniós források kapcsán.

(A szerző a Mathias Corvinus Collegium hallgatója.)

 

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 23 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Olyan szörnyen nagy a korrupció, és rossz a gazdaságpolitika, hogy az elmúlt 100 év legjobb évtizede van mögöttünk. Tehát le kell váltani a kormányt, hogy azok jöhessenek vissza, akik elkúrták az egészet 2002-2010 között.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés