Észtország élen jár a digitális fejlődésben

2021. május 20. 20:24
Az amerikai választások körül sok botrány volt, ami a szavazatok valódiságát illeti. Sokan megkérdőjelezték a papír formájú szavazólapok hitelességét, hiszen itt a legegyszerűbb módosítani a végeredményeket, valamint régimódi, nem túl környezetbarát megoldásnak tartották.

Ugyan a közszolgáltatások digitalizálása már számos területen bevált és az életünk nagy részében online intézzük az ügyeinket, az amerikai szavazásnál azonban ez mégsem merült fel lehetséges opcióként.

Észtország polgárai különösen furcsának tekinthették ezt a helyzetet, hiszen ők 2005 óta teljesen online szavazhatnak. A világ bármely pontjáról bejelentkezhetnek a digitális személyi igazolványukkal és annyiszor szavazhatnak, ahányszor csak akarnak, viszont minden egyes szavazattal törlődik az előzőleg leadott voks, így teljes mértékben ki tudják zárni a csalást a rendszerből.
Ez az egyedülálló technológiai megoldás megvédte az észteket a manipulációktól, az erőszakos esetektől és a hiteltelen intézkedésektől a választási időszakokban. Az online szavazás mellett pedig a világ legátfogóbb kormányzati online szolgáltatásait kínálja Észtország.

A világ első digitális nemzete

Észtország a világ első „digitális köztársaságává” nyilvánította magát, mivel a közszolgáltatásainak 99 százalékát digitalizálta. Az észt kormány azt állítja, hogy ezzel évente több mint 1400 évnyi munkaidőt és a GDP-jének 2 százalékát spórolja meg.
Összehasonlításképpen egy átlagos polgárnak az Egyesült Államokban körülbelül 8 órába telik az adóbevallás benyújtása, míg ez a művelet Észtországban mindössze 5 percet vesz igénybe. Vagy amíg az Egyesült Királyságban milliárdokat költöttek az egészségügyi adatok digitális hozzáférhetőségére, és mégsem működik megfelelően a rendszer, addig Észtországban pillanatok alatt képesek begyűjteni és vizualizálni a betegnyilvántartásokat.

A digitális társadalom kialakítása

Ennek a digitális köztársaságnak az alapítása 1997-re nyúlik vissza, amikor a világ népességének csupán 1,7 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel és a Google nevű start-up vállalat akkor regisztrálta domain nevét.

Észtország ekkor még csak 5 éve volt független ország, és a fiatal vezetőiből álló kormánya kereste a megfelelő utat az észt polgárok számára. Teljesen szabadulni akartak a szovjet mintáktól, de a nyugati sémákat sem akarták utánozni, így jutottak el a digitális társadalom létrehozásához. Céljuk az volt, hogy minden állampolgár technológiai műveltséggel rendelkezzen, a kormányzás pedig papír nélküli, decentralizált, átlátható, hatékony és méltányos legyen.

1997-ben elindították a Tiigrihüpe (Tigrisugrás) nevű projektet, amely keretén belül jelentős összegeket fektettek az internetes hálózatok és a számítógépes műveltség fejlesztésébe és bővítésébe. A projekt indulása után már egy évvel az iskolák 97 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel és 2000-re Észtország volt az első ország, amely elfogadta az internethez való hozzáférést alapvető emberi jogként. Az ingyenes Wi-Fi hotspotokat 2001-ben kezdték el kiépíteni, és ma már az ország szinte minden lakott területét lefedik. Emellett már akkor megértettek egy nagyon fontos dolgot, ami a mai napig a legtöbb országban még mindig nem működik megbízhatóan: az adatvédelem.

Felismerték, hogy a digitális társadalom megteremtése érdekében az adatmegosztás biztonságosan kell történjen, így 2001-ben létrehozták az X-Road adatkezelő rendszert, amelyen keresztül az állami- és magánszervezetek biztonságosan oszthatták meg az adatokat egymással, miközben a titkosítás révén megőrizték az adatok biztonságát. Legalábbis ezt hitték.

Adatvédelem a hackertámadásokkal szemben is

Az X-Road rendszert használó észt kormányzati és pénzügyi intézmények nagy része 2007-ben orosz IP-címek által kibertámadás áldozata lett. Ez egyértelművé tette az észtek számára, hogy mennyire sérülékenyek a központosított adatkezelő rendszerek, ezért bevezettek egy olyan technológiát, amely ellenáll a kibertámadásoknak. Ez pedig a blockchain technológia, melyet 2012-ben Észtország vezetett be először a világon a kormányzáshoz. Az elosztott főkönyvi technológia, közismert nevén blockchain a Bitcoin kriptovaluta alaptechnológiája. A nyílt forráskódú elosztott adatbázis-kezelő rendszerben a nyilvántartások frissített másolata minden érintett számára elérhető, azonban az elosztottságának köszönhetően szinte lehetetlen feltörni a rendszert. Így a blockchain technológia nem csak védelmet nyújt a kibertámadásokkal szemben, hanem számos más előnnyel is bír a világ számára.

Az egyik ilyen előny például az, hogy míg a legtöbb országban az állampolgárok az egyes kormányzati szerveknél való ügyintézés során különféle űrlapokat kell kitöltsenek a személyes adataikkal, addig Észtországban csak egyszer kell megadják a személyes adataikat, és onnantól kezdve a blockchain rendszer lehetővé teszi a vonatkozó adatok azonnali hozzáférését az adott ügyintézési osztály számára. Ez adatvédelmi szempontból talán ijesztőnek hangozhat, azonban Észtországban az állampolgárok a digitális személyi igazolványuk nyomán jóvá tudják hagyni, hogy a közszolgálati rendszerek mely személyes adataikat használhatják fel, így tulajdonképpen ők rendelkeznek ennek hozzáféréséről, nem pedig a kormány. Ezenkívül pedig bűncselekménynek számít, ha bármely jogosulatlan személy megpróbál a személyes adatokhoz hozzáférni, úgyhogy ebből adódóan is bíznak a rendszerben.

Észtországban tehát rendkívül hatékonyan működik ez a digitalizált rendszer, mely inspiráció lehet a többi ország számára is a technológiai fejlődésben. Csupán egy kis futurisztikus gondolkodásmód és bizalom kell a megvalósításához.

A cikk szerzője Blősz Dalma.
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés