Továbbra is benzinhiány sújtja az Egyesült Államok keleti partjának nagy részét

2021. május 18. 10:01
Továbbra is benzinhiány sújtja az Egyesült Államok keleti partjának nagy részét, a szövetségi fővárosban, Washington DC-ben a benzinkutak többségénél nem lehet üzemanyagot venni, számolt be az amerikai sajtó.

A déli és keleti tagállamok több ezer benzinkútjára továbbra sem érkezik megfelelő mennyiségű utánpótlás, miután a georgiai székhelyű Colonial Pipeline vállalat üzemanyagot szállító vezetékét le kellett állítani egy 10 nappal ezelőtti kibertámadás miatt. A vállalat ugyan pár napja újraindította az üzemanyagvezeték-hálózatot, de az ellátás továbbra sem kielégítő. A Colonial Pipeline biztosítja a keleti parti üzemanyagszükséglet 45 százalékát.

Patrick De Haan, a GasBuddy bostoni székhelyű, üzemanyagárakkal foglalkozó cég elemzője a Fox News amerikai hírcsatornának arról számolt be, hogy vasárnap estig körülbelül 12 466 töltőállomás volt, ahol nem lehetett üzemanyagot venni. De Haan Twitteren közzétett adataiból az is kiderült, hogy a szövetségi fővárosban a benzinkutak csaknem 90 százaléka üres volt.

Észak-Karolinában a töltőállomások közel 60 százalékában, a dél-karolinai benzinkutak körülbelül felében nem volt üzemanyag vasárnap késő este. Georgia államban a benzinkutak 43 százaléka fogyott ki az üzemanyagból.

A Colonial Pipeline csaknem 9000 kilométeres vezetékhálózatán benzint, gázolajat, repülőgép-üzemanyagot és egyéb finomított kőolajszármazékokat szállít, naponta mintegy 2,5 millió hordó mennyiségben, és összeköti a Mexikó-öböl partján fekvő finomítókat a déli és a keleti parti tagállamokkal. A cég május 7-én kapcsolta le a hálózatát, miután tudomást szerzett a kibertámadásról. Emiatt az üzemanyagszállítás az egész hálózaton leállt, és a vállalat informatikai rendszerét is részben le kellett kapcsolni.

Sajtóinformációk szerint a Colonial Pipeline a támadást követően néhány órán belül csaknem 5 millió dolláros váltságdíjat fizetett a hackereknek, nehezen nyomon követhető, úgynevezett kriptovalutában. Hírügynökségi források szerint a georgiai székhelyű cég mindent el akart követni, hogy ismét el tudja látni üzemanyaggal a keleti part mentén fekvő nagyvárosokat.

Miután megkapták az összeget, a hackerek úgynevezett visszafejtő eszközt küldtek a vállalatnak, amellyel fel lehet oldani a zárolásokat. Ez az eszköz azonban annyira lassú volt, hogy a vállalat továbbra is saját biztonsági mentéseit használta a rendszer helyreállításához.

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) információi szerint profi kiberbűnözői csoport, a DarkSide állhat az incidens mögött. A DarkSide rendszeresen hajt végre zsarolóvírusos támadásokat, és vélhetően Oroszországban vagy Kelet-Európában van a székhelye. A zsarolóvírusok zárolják és titkosítják a kiszemelt áldozat számítógépes rendszerét, és pénzt követelnek azért, hogy tulajdonosaik visszakaphassák az ellenőrzést informatikai rendszereik, számítógépeik, hálózatuk felett.

Joe Biden amerikai elnök a múlt csütörtökön megerősítette az FBI információit, miszerint az amerikai vállalat ellen kibertámadást indító számítógépes bűnözők oroszországi székhellyel rendelkeznek, de mint az elnök kiemelte, az orosz kormány nem érintett az esetben. „Nem hisszük, hogy az orosz kormány részt vett ebben a támadásban, de komoly okunk van feltételezni, hogy a támadást elkövető bűnözők Oroszországban élnek”, fogalmazott Biden.

Joe Biden még szerdán rendeletet írt alá a szövetségi kibervédelmi képességek, valamint a magánszféra digitális biztonságának megerősítéséről. Ennek alapján létrehoznak egy szervezetet, amely kivizsgálja a jelentősebb hackertámadásokat, és új normákat írnak elő a kormányügynökségek által használt szoftverek számára. Egyebek mellett kötelezővé teszik a kétlépcsős azonosítást is, amely megnehezíti a különböző felhasználói fiókok feltörését.

(MTI)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés