Az elhalasztott tokiói olimpia költségei az egekbe szöktek, de a rendezők kitartanak

2021. május 25. 11:10

Írta: Takács Zsolt
Az elhalasztott olimpia költségei az egekbe szöktek, de a rendezők kitartanak.

1916, 1940, 1944, ezekben az években maradtak el az újkori olimpiai játékok az első, illetve a második világháború miatt. 2020-ban a koronavírus világjárvány a sportvilágot is a feje tetejére állította és a XXXII. nyári tokiói olimpiát elhalasztották 2021-re. Muto Tosiro, a tokiói nyári játékok szervezőbizottságának igazgatója elmondta, hogy ha idén nyáron nem lesz tokiói olimpia akkor a 2020-as játékok teljes mértékben elmaradnak. A rendezők bejelentették, hogy az olimpiát megtartják, de többek között a japán orvosok és a cégvezetők is a nyári játékok eltörlését sürgetik.

A halasztás vagy egy esetleges elmaradás óriási költségeket ró a szervező városra, ennek mértékének és részleteinek járt utána a Makronóm.

Koronaválság egyik legnagyobb vesztese: Tokió

2020 december elején a tokiói szervezőbizottság által kiadott dokumentum szerint a nyári játékok elhalasztásából fakadó költségek akár 2,8 milliárd dollár is lehetnek. 2020 tavaszán a szakértők közel 6 milliárd dolláros növekedéssel számoltak. A költségek egyharmadát a tokiói városvezetés és japán kormánya állja, míg a fennmaradó egyharmadot a szervezőbizottság. A város járulékos költségeinek egy részét átvállalja a svájci székhelyű Nemzetközi Olimpiai Bizottság, amely nagyrészt az államkasszára támaszkodik, míg bevételei nagy része közvetítési jogokból és szponzoroktól származik. A televíziós jogok jelentősége felerősödik a járvány miatt, mert mindenki otthonról fogja nézni az olimpiai játékokat – mondta el a Makronómnak nyilatkozó Szalay-Berzeviczy Attila, a MOB elnöki főtanácsadója. Tavaly a japán kormány megerősítette, hogy készen állnak arra, hogy megrendezzék az elhalasztott olimpiát, Muto pedig azt nyilatkozta, hogy „Tokió költségei, Tokió költsége.”

A város polgármestere, Yuriko Koike elmondta, hogy a legnagyobb kihívást a halasztás extra költségei jelentik és az, hogy meg kell szerezniük a város és az ország állampolgárainak megértését és együttérzését. A legfrissebb közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a japán közvéleményt megosztja, hogy külföldről érkező rajongók érkezzenek az országba és

a folyamatosan növekvő költségek is növelik a lakosság szkepticizmusát.

Egyes kutatások szerint az emberek többsége úgy gondolja, hogy a 2021 nyarára tervezett olimpiát újra el kell halasztani vagy egyszerűen lemondani és csak 9 százalékuk szeretné, hogy megtartsák 2021-ben az olimpiai játékokat.

Japán jobban kezelte a koronavírus-válságot, mint a legtöbb ország, mivel közel 2200 áldozatot szedett a járvány a 125 milliós országban.

Az Oxfordi Egyetem egy korábbi – még a halasztás előtti – kutatása szerint, ha megtartják a tokiói játékokat, akkor az lenne a valaha volt legdrágább nyári olimpia, aminek ára azóta tovább nőtt a koronavírus miatt. A halasztás előtt japán 12,6 milliárd dolláros összköltséggel számolt, de egy tavaly elvégzett kormányzati ellenőrzés azt mutatta ki, hogy a kiadások mértéke akár kétszer akkora is lehet, mint azt eleinte számolták. Amikor 2013-ban megnyerte a pályázatot a szigetország még csak 7,3 milliárd dolláros költséggel kalkulált, de ez a Business Insider adatai szerint már 26 milliárd dollárra nőtt. A lakosság szkepticizmusa érthető, mivel az olimpia költségeiből csak 5,6 milliárd dollár nem közpénz.

A közgazdászok között sincs teljes egyetértés az elhalasztás gazdasági hatásait illetően. Egyesek szerint óriási csapást jelent a gazdaságra nézve, míg mások szerint csekély hatásai lehetnek a halasztásnak. Stefan Angrick, az Oxford Economics szakértője szerint a teljes gazdasági hatások az építkezésekből és a turizmusból fakadnak. Az infrastruktúra fejlesztésének hatásai már megtalálhatóak a GDP adatokban, de a szakértő szerint a nézők hiányában bekövetkező gazdasági visszaesés mértéke alacsony lesz, ezt érősítette meg lapunknak a MOB elnöki főtanácsadója is.

Kritikus infrastruktúra

Az Olimpiai Stadion tervezése és megépítése már a koronavírus előtt is katasztrofálisan alakult, mivel az épület már az alapkőletétel előtt 2 milliárd dollárjába került Japánnak, mert eleinte Zaha Hadid, világhírű építésszel terveztették volna meg, de ez nem valósult meg és teljesen előről kellett kezdeni a tervezést.

A második verziónak összköltsége 1,4 milliárd dollár lett.

Az olimpia falu ára közel kétmilliárd dollárba került, bár ezt az olimpiai játékok után kiadják vagy eladják a lakosságnak, azonban a leendő lakók számára ez egy éves csúszást jelent – emelte ki Szalay-Berzeviczy Attila. A gimnasztikai centrum tervei nem módosultak, de az eleinte tervezett 81 millió dollár helyett közel 200 millió dollárba került az épület felépítése. A víziközpont közel 540 millió dollárból építették fel, míg a röplabdához használt stadion 320 millió dollárba került. Az óriási drágulásnak az egyik legfőbb oka, hogy a stadionhoz felhasznált anyagok jelentős része importból valósult meg és az építőiparban az alapanyagok ára jelentős mértékben növekszik – mondta Sayuri Shirai a Keió Egyetem professzora.

Szponzori és beszállítói nehézségek

Az óriási bizonytalanság a szponzorokat és a beszállítókat is nagyon nehéz helyzetbe hozza. Motokuni Takaoka, ágymatracokat gyártó vállalat tulajdonosa rengeteg pénzt fektetett be speciális, olimpiai logóval ellátott matracok és paplanok gyártásába, amit a NOB az olimpiai faluba szánt. Jelenleg több mint tízezer matrac és paplan van az üres házakban és további nyolcezer raktárakban, amelyek a szigorú marketingszabályok miatt nem biztos, hogy felhasználásra kerülhetnek 2021-ben.

Egyre biztosabb, hogy nézők nélkül kerül megrendezésre a tokiói olimpia, ami azt jelenti, hogy a szponzorok nem tudják kamatoztatni befektetésüket és a további támogatások is csökkenhetnek. Az All Nippon Airways szóvivője még 2020 nyarán elmondta, hogy

egyelőre csak túl akarnak élni, nem tudnak az olimpián gondolkozni.

Összesen 62 japán vállalat jelentkezett szponzornak, akik több mint 3 milliárd dollárt ajánlottak fel a marketingjogosultság érdekében. Ez az összeg nem tartalmazza a Toyota Motor hozzájárulását, amely 2015-ben nyolcéves megállapodást írt alá, állítólag több mint 800 millió dollár értékben. Ahhoz, hogy a második szintű támogatók felhasználhassák az „olimpia hivatalos szponzora” címet legalább egymilliárd yen összeget kell kifizetni.

Japán cégek szponzorációja

Toshikatsi Ogatsu, tűzijáték készítő gyár vezetője elmondta, hogy a nyitóceremónia óriási lehetőséget jelentett volna. Ennek ellenére a cég forgalma 90 százalékkal csökkent a koronavírus hatására.

Tételes elszámolás

A halasztás operatív költségei közel 1,64 milliárd dollárba kerülnek, amin a szervezőbizottság és Tokió osztozik. A koronavírus elleni intézkedések költsége közel 920 millió dollárba kerülnek majd, amit kizárólag a kormány és az önkormányzatok fizetnek majd.

Muto Tosiro elmondta, hogy a megnövekedett költségek fedezésére a szervezőbizottság új hazai szponzorokat keresett fel. A bizottság igazgatója elmondta, hogy Tokió már 3,3 milliárd dollárt kapott belföldi szponzoroktól, ami háromszor akkora összeg, mint bármely más olimpia esetében. Emellett a NOB lemond a 7,6 százalékos jogdíjáról minden kiegészítő szponzoráció után, átvállalva a plusz költségek fedezetének egy részét. Tosiro elmondta, hogy meglepetésként érte a szervezőket, hogy 650 millió dollárt kaptak a NOB-tól.

Hónapokkal ezelőtt a tokiói olimpia szervezői elmondták, hogy 280 millió dollárral csökkentették kiadásaikat többek között az egyéb kiegészítő rendezvények törlésével. Gskuji Ito, a szervezőbizottság pénzügyi igazgatója elmondta, hogy a várhatóan 480 millió dolláros fizetést kapnak majd a szervezők az általa kötött halasztási, illetve lemondási biztosítás révén.

A Wimbledoni teniszbajnokság szervezői már 2002-ben kötöttek biztosítást globális pandémia okán bekövetkezett bevételkiesés miatt a SARS vírus miatt. Ezzel Wimbledon közel 140 millió dollárhoz jutott hozzá.

A nyári olimpiai játékok elmaradása esetében a biztosítás összege 2 és 3 milliárd dollár közé esik,

ami az eleinte tervezett költségek felét se fedezik. Az Insurance Journal szerint a NOB mintegy 800 millió dolláros biztosítás köt minden egyes nyári játék megrendezésekor, amely fedezi a fogadó városokban végrehajtott nagyjából egymilliárd dolláros beruházásuk jelentős részét. Az olimpia elmaradása esetén a biztosítók óriási veszteséget könyvelhetnek el, a Munich Re 500, míg a Swiss Re 250 millió dolláros kötelezettséggel rendelkezik. Az Alianz pedig nyolcéves biztosítási megállapodást írt alá a NOB-al a téli és nyári játékokra vonatkozólag.

Forrás: MTI/AP/Kadzsijama Sudzsi

Muto elmondta, hogy a vezetőség tisztában van azzal, hogy sokan a kiadások csökkentésére és kevesebb extra költségre számítottak, de az igazgató szerint a helyzet értékelése emberenként eltérő. Katsuhiro Miyamoto, a Kansai Egyetem professzora szerint a közvetlen és a nemzetgazdaságra átívelő költségeken felül óriási jelentőséggel bír, hogy a közel 600 ezer turista költése is elmarad.

A szervezőbizottság elmondta, hogy a Japánban vásárolt jegyek 18 százalékát visszatérítik. Az eddig eladott 4,45 millió jegyből 810 ezer japán szurkoló kérte jegyének visszaváltását. Március 20-án jelentette be a szervezőbizottság, hogy a koronavírus-járvány miatt tengerentúli nézők nem léphetnek majd be az országba. A nézők hiánya miatt Tokió közel 850 millió dolláros bevételkieséssel számol. Szalay-Berzeviczy Attila szerint a tokiói nyári olimpiai játékoknak nincs feltétlenül szüksége a külföldi nézőkre, mivel a japánok nagyon fizetőképesek. Hazai nézőkkel talán Magyarországon is meg lehetne tölteni a stadionokat egy olimpián – tette hozzá Szalay Szalay-Berzeviczy.

Kínai vakcina a sportolóknak

Március elején a NOB bejelentette, hogy kínai vakcinát fog biztosítani az idei nyári olimpián és a jövőre megrendezésre kerülő téli olimpiai játékokon résztvevő sportolóknak és tisztviselőknek. Ez a döntés teljesen összezavarta a tokiói szervezőbizottságot, mivel az eddigi kommunikáció az volt, hogy a játékokon való részvételnek nem előfeltétele az oltás. Erre Muto Tosiro azt mondta, hogy az oltási programot a japán kormány vezeti és a friss hírekhez nem tud hozzászólni. Japán egyelőre nem erősítette meg a sportolókat érintő protokollokat, de az oltások bevezetéséért felelős miniszter elmondta, hogy a nyári játékok kezdetéig gyakorlatilag lehetetlen beoltani a sportolókat. Magyarországon például a sportolók elsőbbséget kaptak az oltások esetében, míg az Egyesült Államokban és Németországban például etikai kérdések miatt ez várat magára.

(Borítókép: MTI/EPA/Franck Robichon)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés