Varga Mihály: Az újraindításhoz segítő, támogató fiskális hozzállásra van szükség

2021. május 10. 8:44

Írta: Nagy Márton
Varga Mihály szerint a következő két év igazolhatja a magyar válságkezelés sikerét. A pénzügyminiszter emellett beszélt még a Költségvetési Tanáccsal kialakult vitáról, de szó esett az uniós hitelfelvételről és az euró bevezetéséről is. Szemlénk!

Varga Mihály pénzügyminiszter egy ma megjelent, Portfolio-nak adott interjújában részletesen beszélt a 2022-es költségvetés vitás pontjairól és a magyar gazdaság kilátásairól az elkövetkezendő években. Emellett olyan témák is szóba kerültek, mint az államadósság kérdése vagy épp a magyar válságkezelés régiós összehasonlítása. A pénzügyminiszter azt is elmondta, miért döntött úgy Magyarország, hogy egyelőre nem veszi fel az uniós helyreállítási alap hiteleit, s kiderült, mit gondol Varga az euró bevezetéséről.

A pénzügyminiszterrel a járvány kitörése előtt a Makronóm is készített interjút. Az erről készült videónkat itt tekinthetik meg:

Mit hoz a 2022-es költségvetés Magyarország számára?

Varga Mihály elmondta, hogy bár a 2021-es költségvetést jelentősen átszabta a járvány miatt kialakult gazdasági visszaesés, szerinte

a 2008-as helyzethez képest mégis „ütésálóbb” volt ez a költségvetés,

a gazdaság pedig „ellenállóbb”. A tavalyi helyzetről azt mondta, hogy márciusban „satufékezett” a magyar gazdaság, áprilisban jött a mélypont, mely után elindult a visszaesésből való lassú kijövetel. Ennek következtében lett az eredetileg 1 százalékra tervezett hiány 8 százalékos. Ez a pénzügyminiszter szerint is drámai változás, azonban szerinte „ez is csak a gazdasági leállás kiterjedtségét és mélységét mutatja”.

A magyar válságkezelés érdemi sajátossága volt, hogy bár kihasználta a 3 százalékos hiányra vagy az adósságszabályokra vonatkozó vonatkozó korlátok uniós szintő feloldását, mégsem amerikai típusú helikopterpénz-szórást, vagy a Kurzarbeitot túlhangsúlyozó döntéseket hoztak. A pénzügyminiszter megfogalmazásában ugyanis

„a gazdaságvédelem mellett alapvetően a hosszú távon ható, versenyképességet javító intézkedésekre kell a hangsúlyt fektetni”.

A 2022-es költségvetést illetően Varga úgy fogalmazott, hogy „egyensúlyra törekszünk, de 2022 még a mérsékelt hiánycsökkentés éve”. A Költségvetési Tanáccsal (KT) kialakult szakmai vitáról úgy nyilatkozott, hogy míg a KT úgy gondolja, hogy nagyobb tér lenne a hiány csökkentésére, addig a Pénzügyminisztérium szerint „segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség 2023-ig”. Varga szerint egyetértés van abban, hogy az adósságszintet majd csökkenteni kell, de mivel „2022 még az újraindítás éve, ezért lassabb a hiány csökkentése”. Az ellentétek orvoslására és a szükséges intézkedések meghozatalára június 15-ig pedig van még idő.

A vírushelyzet miatt rengeteg a bizonytalanság a gazdasági kilátásokban

A korábbi tervekhez képest a Pénzügyminisztérium 1-1 százalékkal megemelte a hiánytervét, így az még 2024-ben is 3 százalék. A pénzügyminiszter ennek kapcsán elmondta, hogy a vírushelyzet miatt a nemzetközi környezet folyamatosan változik, így ma még senki nem tudja megmondani, hogy 2022-ben milyen járvány- és vírushelyzetben fog működni a magyar gazdaság. Emiatt Varga szerint fontos tágabb kereteket hagyni a fiskális politkának. Emellett azonban kiemelte:

ők lennének a legboldogabbak, ha a hiánytervet megint át kéne írni, mert olyan gyors a kilábalás, hogy akár még a '22-es költségvetést is újra kell majd tervezni.

A pénzügyminiszter szerint fontos a gyors reakció, ugyanis „ha kanyarban akarunk előzni, jobban kell nyomni a gázt”. Ehhez hozzátette, hogy „eljön majd a kanyarból kijövetel időszaka is, amikor a fékre kell a lábat helyezni”.

A rövidtávú kilátásokat illetően Varga elmondta, hogy a második negyedévben nagy erős felpattanás lesz a nyitás hatására. Számszerűsítve „éves alapon 12-14 százalékos növekedés lesz a második negyedévben, az év egészében pedig tartható lesz a 4 százalék feletti gzadasági növekedés”, ezekben a jó eredményekben ugyanakkor a bázishatás is erős szerepet játszik.

A magyar adósságszabály kiállta az idő próbáját

A pénzügyminiszter úgy értékeli, hogy az Alaptörvényben lefektetett magyar adósságszabály kiállta az idő próbáját. Varga szerint ez komoly szerepet játszott benne, hogy az elmúlt években a magyar államadósság több mint 10 százalékponttal tudott csökkenni. S bár tavaly év végére történelmi magasságokba szökött az államadósság (a GDP 80,3 százalékát tette ki), a tervek szerint ennek csökkentése már idén megkezdődik.

Varga a magyar fiskális politika komoly sikereként értékelte, hogy 2020 szeptemberében a Moody's javított Magyarország adósbesorolási kilátásain. 2020 márciusától mintegy 200 hitelminősítői értékelésből mindössze 8 volt olyan, mely javított egy ország adósbesorolási kilátásain, így Magyarország ebbe a klubba került be. Varga szerint „ezt a korábbi évek fegyelmezett költségvetési politikájával nyert hitelességnek tudhatjuk be”.

Uniós hitelfelvétel és az euró bevezetése

Ami az uniós helyreállítási alap hitellábát illeti, Varga Mihály szerint „óriási dilemma” volt a kormány számára, hogy éljen-e ezzel a lehetőséggel. Mivel azonban az RRF hitelt 2023-ig bármikor lehet igényelni, így bár egyelőre valóban nem nyúl Magyarország a keret ezen részéhez,

„szükség esetén egyes konkrétan meghatározott projektekre a kormány megfontolja a hitelfelvételt”.

A pénzügyminiszter szerint ez összhangban van a többi uniós állam hozzáállásával, akik közül eddig mindössze kilenc jelezte hitelfelvételi szándékát, s csak három ország tervezi a teljes hitelkeret kihasználását. Emellett a hitelfelvétel mellőzésének másik fontos oka, hogy komoly feltételrendszert szabott az EU azt illetően, hogy pontosan mire is lehet költeni ezeket a pénzeket. Így például az orvosbérek emelése sem finiszírozható ebből a forrásból, de útépítésre sem lehet ezeket az uniós forrásokat költeni.

Az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz kapcsán a Makronóm a napokban részletes elemzést közölt. A tagállami RRF-tervek áttekintése által bemutattuk, hogy mire tervezik költeni a tagállamok az eurószázmilliárdokat, s hogy hogyan állnak az egyes országok a hitelfelvétel kérdéséhez.

Az eddig nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján a vissza nem térítendő támogatásokat minden tagállam igénybe tervezi venni, ugyanakkor a hitelfelvételt a nyilvános tervek alapján csak öt tagállam tervezi, ebből három viszont a teljes összeget felvenné. Ez részben ellentmond a Varga által ismertetett számoknak: az ellentét abból fakadhat, hogy néhány tagállami terv bár valószínűsíthetően létezik, nyilvánosan nem hozzáférhető.

A témák kapcsán jól megmutatkozik a központi uniós szabályok érvényesülése: az összes dokumentumben hangsúlyos pont a klímaváltozásra adott válasz és a digitalizáció, de sok helyen jelentős források jutnak majd az oktatási és az egészségügyi rendszerek reformjára is.

Az euró bevezetését firtató kérdésre Varga úgy válaszolt, hogy „az euró bevezetése nem feltétel, hanem következmény”. Azaz a pénzügyminiszter szerint nem az euró szükséges ahhoz, hogy Magyarország versenyképesebb legyen, hanem versenyképesnek kell lenni, hogy az euróövezethez csatlakozhassunk. A miniszter szerint a téma kapcsán „csodavárás van”, és „mindenki azt gondolja, hogy ha euróval fogunk fizetni, akkor még gyorsabban fogunk robogni” – Varga szerint ez tévedés. Ő inkább úgy látja, hogy

a versenyképesség-javuláson keresztül kell elérni az euró-érettséget: megfogalmazása szerint nem szabad, hogy a kocsi előzze meg a lovat.

(Fotó: Mandiner / Földházi Árpád)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés