Rengeteg klímaváltozást túléltünk már, és nem omlott össze a civilizáció

2021. május 07. 16:19

Jégkorszak, vulkánkitörés, aszály; a történelem során számos olyan éghajlati változás ment végbe, amihez a társadalomnak akaratlanul is alkalmazkodnia kellett. Mégis pesszimistán tekintünk a jelenlegi válsághelyzetre, pedig ritkán fordul elő, hogy a társadalom egésze összeomlik az éghajlatváltozástól.

2021. május 07. 16:19
null

Katasztrófák nyomában

A brit Nature természettudományi folyóiratban megjelent tanulmány szerint a tudósok olyan megszállottan kutattak az elmúlt századok katasztrófái után, aminek eredménye egy általánosan elfogadott világnézet, miszerint a társadalom alkalmazkodóképessége az éghajlatváltozással szemben kétségbe vonható. 

A klímaválság okozta kétségbeesés után sokakban felmerül a kérdés, hogy ha a korábbi civilizációk, mint például a maja vagy a húsvét-szigeteki megbukott a hirtelen éghajlatváltozás következtében, akkor a jelenkor társadalma miért lenne más? 

Természetesen a gondolat, hogy az éghajlatváltozás összeomlást okozhat nem téves és sajnos azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a globális felmelegedésnek súlyos következményei voltak és lesznek a társadalomra, azonban ennél sokkal árnyaltabb a történet. 

Túlélési stratégiák

A nemrégiben megjelent tanulmány azt vizsgálta, hogy hogyan alkalmazkodtak a társadalmak az éghajlatváltozáshoz az elmúlt 2000 évben.  

A 125 évig tartó késő antik kis jégkorszakot másfél évig tartó sötétség és több vulkánkitörés idézte elő az ókorban. Ebben az időben a rómaiak, kihasználva az esősebb mediterrán éghajlatot, több gabonát kezdtek termeszteni, így bővültek a piaci lehetőségek. Gátakat, csatornákat építettek, hogy a szárazabb területek vízellátását is biztosítsák.

Az ősi majákról azt tartják, hogy a 9. században bekövetkezett aszály a civilizáció összeomlásához vezetett. A szárazság valóban meghatározó nehézséget jelentett, de bonyolult öntözőrendszerek fejlesztésével, az esővíz elraktározásával vagy egyszerűen csak nedvesebb éghajlatú területre költözéssel túlélték a természeti katasztrófát.

 A 13. és 19. század között lezajlott kis jégkorszak következtében az európai és észak-amerikai társadalom erőteljes lehűlési időszakot élt át. Azonban ebben az esetben is, a társadalom rugalmasan és találékonyan reagált ezekre a változásokra: kereskedelmi hálózatokat fejlesztettek ki, életmódot váltottak és ehhez az időszakhoz köthető az ipari bálnavadászat megjelenése is. 

Olyan esetek is ismertek, amikor a civilizáció túlélését az segítette elő, hogy könnyebben hozzáfértek a szükséges erőforrásokhoz a többiekhez képest. A 17. századi kis jégkorszak idején a gazdag holland kereskedők a Balti-tenger környékéről importáltak gabonát, amit nyereség fejében eladtak a gabonahiányban szenvedő európaiaknak. 

Ebből tanulságként leszűrhető, hogy az alkalmazkodás mellett nagy hangsúlyt kell fektetni az ilyen válságos helyzetekben az egyenlőség kiépítésére is.

Ezeket a pozitív történeteket ritkán hallani a klímaváltozással kapcsolatban és ennek oka az lehet, hogy az embereket jobban érdeklik a katasztrófák okai és megértésük, mint a megoldásuk. A tanulmány célja, hogy felhívja a kutatók figyelmét, hogy az éghajlatváltozások társadalomra gyakorolt hatásának vizsgálata során ne csak a viszontagságos helyzetre koncentráljanak, hanem azokra az emberekre is, akik megtalálták a módját a túlélésnek ezekben a nehéz időkben.

A cikket fordította Krakkai Alexandra.
 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
A ráció prófétája
2021. május 15. 13:29
Én sem tagadom a klímaváltozást, én viszont két dologban kételkedem: 1. az ember okozza-e, 2. tényleg meg kell-e állítani.
Anonymusz
2021. május 15. 09:37
Én nem tagadom a klímaváltozást, csak abban kételkedem, hogy megtudjuk-e állítani.
Megtalálta
2021. május 14. 22:30
Tegyük fel, hogy tényleg az ember okozza. Bevállalja az emberiség, hogy cserébe visszamegy 100 évet a technológiai fejlettségben vagy sem? Ez a fő kérdés. Vagy inkább bevállalja azt, hogy ahogy tud, próbál haladni, próbálja csökkenteni a szénhidrogén fogyasztást, és felkészül a klímaváltozásra. Lehet, hogy ez utóbbi még akár kivitelezhető is. Az ember szinte az egyetlen faj, amelyik a sarkkörön túlról az egyenlítőig benépesít a Földet. Pontosan azért, mert nagyon jól tud alkalmazkodni. Nehogy már néhány fok hőmérséklet emelkedés kifogjon rajtunk.
szemlelo
2021. május 13. 16:16
Azért a maja és a húsvéti-szigeteki bukás még bizonyításra szorul. Nekem az a régi vesszőparipám, hogy a török hódítások megfékezésében igencsak komoly szerepe lehetett a pont akkor elinduló "kis jégkorszaknak". Magyarország klímája tartósan hűvösebbé vált, a törökök télen nem viseltek hadjáratot, nem volt erre felszerelésük - és erre edzett katonájuk sem. Emiatt a hadjáratok rövidebbé váltak, könnyebb volt felkészülni ellenük. De ez persze csak egy teória...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik