Magyar kreativitás: átadták a fejlesztést, ami beltérbe költözteti a mezőgazdaságot

2021. május 6. 14:16
A kormány törekvése, hogy Magyarország visszakerüljön az öt legjobb agrárkutató ország közé, ezt a célt szolgálja a Tungsram vertikális farmja is, amelynek megvalósítását az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 250 millió forinttal támogatta, mondta György László, az ITM államtitkára szerdán az agrotechnológiai fejlesztés átadásán.

Globális igényre reagál a magyar kreativitás

György László az online sajtótájékoztatón ismertette: a vertikális farmot, amelynek a fejlesztése 575 millió forintba került, a Tungsram a Biopólus Zrt. biotechnológiai tudását alkalmazva építette meg, a Kész Csoport közreműködésével. A farm környezetében kilenc ember dolgozik, akik kutató, fejlesztő munkát végeznek, ami azt jelenti, hogy a kormány segítségével a Tungsram nagy hozzáadott értéket teremtő, magas béreket fizetni képes munkahelyeket hozott létre.

Hozzátette, hogy mivel a Tungsram több egyetemmel működik együtt, például a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel és a Debreceni Egyetemmel, ezáltal a vertikális farm létrejöttének támogatásával nemcsak egy vállalkozást fejlesztenek, hanem innovációs ökoszisztémát is építenek.

György László elmondta, globális szinten olyan folyamatok zajlanak, amelyek a világ élelmezését az egyik legfontosabb, előttünk álló kihívássá teszik: az előrejelzések szerint 2050-re a Földön 9,8 milliárd ember fog élni, több mint kétharmaduk városlakó lesz.

A bolygó jövőbeni lakosságának élelmezése pedig a mostaninál 70 százalékkal nagyobb terhet ró az élelmiszeriparra és az agráriumra.

Az államtitkár úgy vélte, erre a kihívásra adhatnak választ például a vertikális farmok, amelyek a természeti erőforrásokkal hatékonyabban bánnak, hiszen e termelési megoldással kevesebb vízre, termőföldre és növényvédőszerre van szükség. Ráadásul ezek a farmok szinte bárhol létrehozhatók, így az élelmiszerek szállítási költsége is csökkenthető.

Kiemelte, ugyan még jelentős fejlődésre van szükség ahhoz, hogy ezzel a módszerrel tömegesen lehessen élelmiszert, főként gabonaféléket, rizst, kukoricát termelni, a Tungsram vertikális farmja azonban ezeknek a törekvéseknek ágyaz meg.

Mint emlékeztetett, a jövő high-tech, magyar és zöld, a Tungsram beruházása pedig mindegyik kritériumnak megfelel.

Élelmiszert termelnek napfény nélkül

A Tungsram közleménye szerint a farm termőterülete 150 négyzetméter, amelyen

hidropóniás rendszerben mikrozöldségek és kisebb salátanövények teremnek kizárólag LED-es, mesterséges megvilágítással,

napszaktól vagy időjárástól függetlenül. A farm kereskedelmi méretű, ám célja a kutatás-fejlesztés, ezért is egyedülálló a létesítmény Közép-Európában. A farm száz százalékig magyar fejlesztésű és gyártású, ahhoz a lámpákat és a technológiát a Tungsram biztosította.

Jörg Bauer és György László.

A beltéri gazdálkodáson belül a vertikális farmokon kizárólag mesterséges megvilágítást alkalmaznak (ellentétben az üvegházakkal), így egész évben, éjjel-nappal, kis helyen, klímától függetlenül, akár városi környezetben is lehet növényt termeszteni. Kontrollált közeget hoznak létre, amely a termények hozamában, minőségében, a beltartalmi értékben, vízfelhasználásában a hagyományos mezőgazdasághoz képes ugrásszerű javulást eredményez, így

itt nincs többé jó vagy rossz évjárat.

A vertikális termesztésben a növény csak azt kapja meg, ami a legjobb neki. A termesztés során nem alkalmaznak például növényvédőszereket, sem génmódosítást, ahogy fogalmazni szokták, a vevő “pontosan tudja, mi van benne”. A fény a beltéri farmok alfája és omegája. A LED technológia elterjedése az üvegházi növénytermesztés forradalmát is magával hozta, mivel képes energiahatékonyan előállítani a zöldségek, gyümölcsök, gyógynövények növekedéséhez szükséges, Naphoz hasonló fényt – vélik szakértők, akik általában azt is hangsúlyozzák, hogy a zárt technológia révén maximális a higiénia, így a kórokozók is távol maradnak. A vízfelhasználás akár 95-98 százalékkal is kisebb, mint a szabadtéri termesztés esetében. Ezáltal a termelékenység (produktivitás) is nagyságrendekkel nagyobb, mint kültéren.

A növénygyáraké a jövő? Egy szobanövényt sem tudott életben tartani, ma növénygyárakat fejleszt – írta a Makronóm a magyar startup, a Growberry alapítójának történetéről. Hudecz Attila multicégek vezetői pozícióit adta fel azért, hogy saját vállalatot építsen, 15 éves tapasztalatát arra fordítva, hogy növénytermesztés helyett növénygyártásról beszélhessünk a jövőben.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a vertikális farm része annak a pályázatnak, amellyel a 2020. évi Magyar Innovációs Nagydíj pályázaton a Tungsram elnyerte az informatikai innovációs díjat. Az erről szóló oklevelet György László államtitkár adta át Jörg Bauernek, a Tungsram elnök-vezérigazgatójának a rendezvényen.

A Tungsram 2018-ban magyarországi központú, innovatív, globális márkaként tért vissza a piacra a GE Lighting EMEAT fényforrásüzletágának és globális autólámpa ágazatának felvásárlásával. A 3700 alkalmazottat foglalkoztató vállalat termékeinek 93 százalékát exportálja, 100 nemzetközi piacon van jelen értékesítési hálózatával.

A vertikális beltéri farmon a Tungsram a későbbi vevői számára be tudja mutatni a teljes technológiát és magát az eredményt is (a növények mennyiséget, színét, ízét), amelyet egy vertikális farmmal el lehet érni – a fő cél ugyanis ehhez hasonló, teljes farmrendszerek értékesítése, felépítése más termelők számára.

Magyar multi épül újjá

Mint azt Jörg Bauer elmondta, 1896-ban kezdett a cég, amelynek kezdeti célja az volt, hogy megfizethető elektromos áramot vigyen a háztartásokba. Ez egy diszruptív, áttörő újítás volt, amely fényt vitt az emberek életébe, az otthonokba.

Azóta a Tungsram minden generációja adott valamit a társadalomnak a rádiótól, a tévén át az orvosi felszerelésig. Ma a cégnek Ázsiában és Afrikában is találhatók üzemei.

Az elnök-vezérigazgató szerint a profit és az egyéb célok nem jelentenek ellentmondást:

a társadalmi kihívások megoldásához a Tungsram hozzá tud járulni. Márpedig az egyik legnagyobb kihívás az, hogy miként fogunk enni adni tízmilliárd embernek úgy, hogy nem pusztítjuk el közben a bolygót.

A Tungsram 2018 áprilisában magyarországi központú, innovatív, globális márkaként tér vissza a piacra. „Örökségünk az innováció” – ezzel a jelszóval élesztette újjá és folytatta a magyar kreativitás 120 éves, büszke hagyományát a Tungsram Csoport frissen összeállt menedzsmentje.

Februárban a GE Lighting bejelentette, hogy eladja európai, közel-keleti, afrikai és törökországi üzletágát, valamint a globális autólámpa-ágazatát a GE egy korábbi felső vezetője, Jörg Bauer irányította cégnek. A eladás első mérföldköveként a Tungsram Csoport tulajdonába került a Tungsram Operations Kft., a GE Lighting magyarországi egységeivel, vagyonával és szerződéseivel együtt. Ez a tervezett eladás nagyobb hányadát jelenti” – számolt be a cég az újjáalakulásról a honlapján.

„Olyan ipartörténeti nagyságok hagyományát szeretnénk folytatni, mint Aschner Lipót, aki a Tungsramnak és a környező közösségnek szentelte életét; vagy olyan világszínvonalú kutatókét, mint Bay Zoltán, Bródy Imre, Millner Tivadar és Szigeti György, akik Európa első, 1923-ban Thomas Edison példájára kialakított ipari kutatólaborjában dolgoztak.”

Az 1896-ban alapított Tungsram a második ipari forradalom szüleménye volt – az eredmény pedig az egész világ villamosítása lett. A vállalat az ország millenniumi ünnepségeinek évében született. Budapest ekkor Chicago után a világ második legdinamikusabban fejlődő városa volt, emlékeztet a cég.

A cég azt a célt tűzte ki, hogy a világpiacon prémium kategóriájú, európai márkaként lesz jelen, miközben Magyarországon tervez, fejleszt és gyárt, valamint folytatja és kibővíti eddigi tevékenységét.

Magyarország szerinte mindig erős volt az agrárkutatásban, a mostani fejlesztés pedig újabb lépés, ami az élelmiszerbiztonságot erősíti. Persze a beltéri termelés nem versenytársa a kültéri mezőgazdaságnak, inkább kiegészítője lehet. Emlékeztetett, hogy a klímaváltozás extrém jelenségeket hoz, miközben több élelmiszert kellene előállítani: az ellentmondás feloldását pedig a beltéri gazdálkodás segítheti. A mezőgazdaság beltérbe költözése a hazai egyetemeknek is nagy lehetőség.

Az élelmiszerbiztonság erősítése azért sem idegen a Tungsramtól, mert a cég az elmúlt négy évben elérte azt, hogy bevételeinek fele már olyan új, nem világítástechnikai tevékenységből származik, ami négy évvel ezelőtt még nem volt a cég fókuszában – mondta Jörg Bauer.

(MTI, Makronóm)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 22 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés