Magyar kreativitás: átadták a fejlesztést, ami beltérbe költözteti a mezőgazdaságot

2021. május 06. 14:16

A kormány törekvése, hogy Magyarország visszakerüljön az öt legjobb agrárkutató ország közé, ezt a célt szolgálja a Tungsram vertikális farmja is, amelynek megvalósítását az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 250 millió forinttal támogatta, mondta György László, az ITM államtitkára szerdán az agrotechnológiai fejlesztés átadásán.

2021. május 06. 14:16
null

Globális igényre reagál a magyar kreativitás

György László az online sajtótájékoztatón ismertette: a vertikális farmot, amelynek a fejlesztése 575 millió forintba került, a Tungsram a Biopólus Zrt. biotechnológiai tudását alkalmazva építette meg, a Kész Csoport közreműködésével. A farm környezetében kilenc ember dolgozik, akik kutató, fejlesztő munkát végeznek, ami azt jelenti, hogy a kormány segítségével a Tungsram nagy hozzáadott értéket teremtő, magas béreket fizetni képes munkahelyeket hozott létre.

Hozzátette, hogy mivel a Tungsram több egyetemmel működik együtt, például a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel és a Debreceni Egyetemmel, ezáltal a vertikális farm létrejöttének támogatásával nemcsak egy vállalkozást fejlesztenek, hanem innovációs ökoszisztémát is építenek.

György László elmondta, globális szinten olyan folyamatok zajlanak, amelyek a világ élelmezését az egyik legfontosabb, előttünk álló kihívássá teszik: az előrejelzések szerint 2050-re a Földön 9,8 milliárd ember fog élni, több mint kétharmaduk városlakó lesz.

A bolygó jövőbeni lakosságának élelmezése pedig a mostaninál 70 százalékkal nagyobb terhet ró az élelmiszeriparra és az agráriumra.

Az államtitkár úgy vélte, erre a kihívásra adhatnak választ például a vertikális farmok, amelyek a természeti erőforrásokkal hatékonyabban bánnak, hiszen e termelési megoldással kevesebb vízre, termőföldre és növényvédőszerre van szükség. Ráadásul ezek a farmok szinte bárhol létrehozhatók, így az élelmiszerek szállítási költsége is csökkenthető.

Kiemelte, ugyan még jelentős fejlődésre van szükség ahhoz, hogy ezzel a módszerrel tömegesen lehessen élelmiszert, főként gabonaféléket, rizst, kukoricát termelni, a Tungsram vertikális farmja azonban ezeknek a törekvéseknek ágyaz meg.

Mint emlékeztetett, a jövő high-tech, magyar és zöld, a Tungsram beruházása pedig mindegyik kritériumnak megfelel.

Élelmiszert termelnek napfény nélkül

A Tungsram közleménye szerint a farm termőterülete 150 négyzetméter, amelyen

hidropóniás rendszerben mikrozöldségek és kisebb salátanövények teremnek kizárólag LED-es, mesterséges megvilágítással,

napszaktól vagy időjárástól függetlenül. A farm kereskedelmi méretű, ám célja a kutatás-fejlesztés, ezért is egyedülálló a létesítmény Közép-Európában. A farm száz százalékig magyar fejlesztésű és gyártású, ahhoz a lámpákat és a technológiát a Tungsram biztosította.

Jörg Bauer és György László.

A beltéri gazdálkodáson belül a vertikális farmokon kizárólag mesterséges megvilágítást alkalmaznak (ellentétben az üvegházakkal), így egész évben, éjjel-nappal, kis helyen, klímától függetlenül, akár városi környezetben is lehet növényt termeszteni. Kontrollált közeget hoznak létre, amely a termények hozamában, minőségében, a beltartalmi értékben, vízfelhasználásában a hagyományos mezőgazdasághoz képes ugrásszerű javulást eredményez, így

itt nincs többé jó vagy rossz évjárat.

A vertikális termesztésben a növény csak azt kapja meg, ami a legjobb neki. A termesztés során nem alkalmaznak például növényvédőszereket, sem génmódosítást, ahogy fogalmazni szokták, a vevő “pontosan tudja, mi van benne”. A fény a beltéri farmok alfája és omegája. A LED technológia elterjedése az üvegházi növénytermesztés forradalmát is magával hozta, mivel képes energiahatékonyan előállítani a zöldségek, gyümölcsök, gyógynövények növekedéséhez szükséges, Naphoz hasonló fényt – vélik szakértők, akik általában azt is hangsúlyozzák, hogy a zárt technológia révén maximális a higiénia, így a kórokozók is távol maradnak. A vízfelhasználás akár 95-98 százalékkal is kisebb, mint a szabadtéri termesztés esetében. Ezáltal a termelékenység (produktivitás) is nagyságrendekkel nagyobb, mint kültéren.

A növénygyáraké a jövő? Egy szobanövényt sem tudott életben tartani, ma növénygyárakat fejleszt – írta a Makronóm a magyar startup, a Growberry alapítójának történetéről. Hudecz Attila multicégek vezetői pozícióit adta fel azért, hogy saját vállalatot építsen, 15 éves tapasztalatát arra fordítva, hogy növénytermesztés helyett növénygyártásról beszélhessünk a jövőben.

a magyar startup, a Growberry alapítójának történetéről. Hudecz Attila multicégek vezetői pozícióit adta fel azért, hogy saját vállalatot építsen, 15 éves tapasztalatát arra fordítva, hogy növénytermesztés helyett növénygyártásról beszélhessünk a jövőben.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a vertikális farm része annak a pályázatnak, amellyel a 2020. évi Magyar Innovációs Nagydíj pályázaton a Tungsram elnyerte az informatikai innovációs díjat. Az erről szóló oklevelet György László államtitkár adta át Jörg Bauernek, a Tungsram elnök-vezérigazgatójának a rendezvényen.

A Tungsram 2018-ban magyarországi központú, innovatív, globális márkaként tért vissza a piacra a GE Lighting EMEAT fényforrásüzletágának és globális autólámpa ágazatának felvásárlásával. A 3700 alkalmazottat foglalkoztató vállalat termékeinek 93 százalékát exportálja, 100 nemzetközi piacon van jelen értékesítési hálózatával.

A vertikális beltéri farmon a Tungsram a későbbi vevői számára be tudja mutatni a teljes technológiát és magát az eredményt is (a növények mennyiséget, színét, ízét), amelyet egy vertikális farmmal el lehet érni – a fő cél ugyanis ehhez hasonló, teljes farmrendszerek értékesítése, felépítése más termelők számára.

Magyar multi épül újjá

Mint azt Jörg Bauer elmondta, 1896-ban kezdett a cég, amelynek kezdeti célja az volt, hogy megfizethető elektromos áramot vigyen a háztartásokba. Ez egy diszruptív, áttörő újítás volt, amely fényt vitt az emberek életébe, az otthonokba.

Azóta a Tungsram minden generációja adott valamit a társadalomnak a rádiótól, a tévén át az orvosi felszerelésig. Ma a cégnek Ázsiában és Afrikában is találhatók üzemei.

Az elnök-vezérigazgató szerint a profit és az egyéb célok nem jelentenek ellentmondást:

a társadalmi kihívások megoldásához a Tungsram hozzá tud járulni. Márpedig az egyik legnagyobb kihívás az, hogy miként fogunk enni adni tízmilliárd embernek úgy, hogy nem pusztítjuk el közben a bolygót.

A Tungsram 2018 áprilisában magyarországi központú, innovatív, globális márkaként tér vissza a piacra. „Örökségünk az innováció” – ezzel a jelszóval élesztette újjá és folytatta a magyar kreativitás 120 éves, büszke hagyományát a Tungsram Csoport frissen összeállt menedzsmentje.

Februárban a GE Lighting bejelentette, hogy eladja európai, közel-keleti, afrikai és törökországi üzletágát, valamint a globális autólámpa-ágazatát a GE egy korábbi felső vezetője, Jörg Bauer irányította cégnek. A eladás első mérföldköveként a Tungsram Csoport tulajdonába került a Tungsram Operations Kft., a GE Lighting magyarországi egységeivel, vagyonával és szerződéseivel együtt. Ez a tervezett eladás nagyobb hányadát jelenti” – számolt be a cég az újjáalakulásról a honlapján.

„Olyan ipartörténeti nagyságok hagyományát szeretnénk folytatni, mint Aschner Lipót, aki a Tungsramnak és a környező közösségnek szentelte életét; vagy olyan világszínvonalú kutatókét, mint Bay Zoltán, Bródy Imre, Millner Tivadar és Szigeti György, akik Európa első, 1923-ban Thomas Edison példájára kialakított ipari kutatólaborjában dolgoztak.”

Az 1896-ban alapított Tungsram a második ipari forradalom szüleménye volt – az eredmény pedig az egész világ villamosítása lett. A vállalat az ország millenniumi ünnepségeinek évében született. Budapest ekkor Chicago után a világ második legdinamikusabban fejlődő városa volt, emlékeztet a cég.

A cég azt a célt tűzte ki, hogy a világpiacon prémium kategóriájú, európai márkaként lesz jelen, miközben Magyarországon tervez, fejleszt és gyárt, valamint folytatja és kibővíti eddigi tevékenységét.

„ – számolt be a cég az újjáalakulásról a honlapján.

Magyarország szerinte mindig erős volt az agrárkutatásban, a mostani fejlesztés pedig újabb lépés, ami az élelmiszerbiztonságot erősíti. Persze a beltéri termelés nem versenytársa a kültéri mezőgazdaságnak, inkább kiegészítője lehet. Emlékeztetett, hogy a klímaváltozás extrém jelenségeket hoz, miközben több élelmiszert kellene előállítani: az ellentmondás feloldását pedig a beltéri gazdálkodás segítheti. A mezőgazdaság beltérbe költözése a hazai egyetemeknek is nagy lehetőség.

Az élelmiszerbiztonság erősítése azért sem idegen a Tungsramtól, mert a cég az elmúlt négy évben elérte azt, hogy bevételeinek fele már olyan új, nem világítástechnikai tevékenységből származik, ami négy évvel ezelőtt még nem volt a cég fókuszában – mondta Jörg Bauer.

(MTI, Makronóm)

Kapcsolódó cikkek

Összesen 24 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bunko_jobbos
2021. május 11. 17:57
"Elgondolkoztató, hogy az élelmiszertermelés egy részét ilyen módon oldjuk meg ... Olcsó, tiszta energia függvénye az egész." :-))))))))))))))))))))))))))))))))))))) Hát ez mekkora faszság, Istenem! Jól értem? Mesterséges fénnyel termeljünk növényeket, ahhoz az áramot meg zöld energiával. Zöld áram termeléséhez pl. ott van mindjárt a Nap. :-)))))))
Európai téridő
2021. május 10. 10:27
Csak nem az internáci hülyeelvtársak züllesztették le annyira, a rendszerváltás körüli zúrzavarban, hogy lecsúszott erről a helyezésről a magyar agrárkutatás?
Kofidisz Fapadopulosz visszatért
2021. május 10. 09:31
"az előrejelzések szerint 2050-re a Földön 9,8 milliárd ember fog élni, több mint kétharmaduk városlakó lesz." Talán inkább kotongyárat kéne nyitni és megtanítani a négereket, indiaiakat, arabokat és a többit, hogy használják a gumit. Mesterséges körülmények közt egészséges élelmiszert termelni... Totális elmebaj.
jóember
2021. május 10. 09:29
Ez egy nagy marhaság, na jó, kiosztotta néhány plecsnit, meg vállvetegetés, de semmi több. Viszont én figyelmébe ajánlanám a kormánynak, hogy ha nem kapcsol időben és nem kezdi el támogatni a kistermelői réteget, hamarosan el fog tűnni a hazai zöldség és gyümölcs a piacokról. Már most is jelentős a behozatal, a lengyel zöldség, alma, német hagyma. A rendszerváltás idején rengeteg terményt hordtak el a nagybani piacokról a szomszédos országokba, mára ez megszűnt és kezd megfordulni a dolog. Termelők sincsenek, aki még megmaradt, annak zöme 60+-os. Úgyhogy inkább ezzel kéne foglalkozni a vállveregetés helyett.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik