Csapadékhiány: eső nélkül is termeszthetőek lehetnek a növények?

2021. május 1. 13:52
Szingapúrban kifejlesztettek egy eszközt, amelynek segítségével olyan területeken is lehetséges növények termesztése, ahol minimális csapadék hullik. A hidrogél segítségével megvalósuló lepárlás ívóvizet eredményez.

Aszályos időket élünk

A világ számos pontján találunk olyan területeket, ahol nincs elegendő csapadék, de meglehetősen magas a páratartalom, különösen éjszakánként. A vízhiány és az aszály egyre nagyobb kihívást jelent Európában, így Magyarországon is. Az éghajlatváltozás miatt a szélsőségek (aszály, árvíz, belvíz) előfordulása növekszik, és évről-évre új kihívások elé állítja a mezőgazdaságot, ezáltal a társadalmat is. A klímaváltozás és az éghajlat változása egyértelműen az emberi tevékenység eredménye, egyrészt az üvegházhatású gázok, másrészt az ember felszínátalakító tevékenységének káros következményei. 

Még csak a prototípus készült el

A Szingapúri Nemzeti Egyetem egy csoportja által tervezett SmartFarm lényegében egy átlátszó akrildoboz, amelynek az aljában viziparaj növények nőnek. A tetején egy napelemmel működő motoros fedél található, mely éjszakánként kinyílik és így a szerkezetben található hidrogél megtelik vízzel. Hajnalban aztán az integrált időzítő bezárja a fedelet, ezzel foglyul ejti a nedvességet. Amikor a tető bezáródik, a fedélen lecsapódott nedvességet a doboz belső élei lehúzzák, ami így a falak belső oldalán lecsorog egészen a talajig. 

A hidrogél csodákra képes

A tetőn található egy hidrogél panel, mivel a rézalapú hidrogélnek rendkívül magas a nedvszívó hatása. A tudósok szerint a gél a súlyának 300-szorosát képes magába szívni egyetlen éjszaka alatt. Hajnalban aztán, amikor bezárul a szerkezet teteje, a műanyag dobozt elkezdi sütni a nap. Az így keletkezett hő hatására a hidrogél, az elraktározott vizet felszabadítja gőz formájában, amely folyadékká kondenzálódik a fedél belső oldalán. Így egyetlen gramm gél körülbelül 2,24 gramm vizet képes kiereszteni magából óránként. 

Termékeny mezőgazdaság, zöldebb városok

Valójában a hidrogélt korábban a hawaii analóg és szimulációs űrkutatási projektben (HI-SEAS) tesztelték, mint egy lehetséges módszert az üvegházak páratartalmának szabályozására az űrmissziókban. A csapat most vizsgálja a lehetőségét, hogy hogyan lehet a technológiát nagyobb méretekben is alkalmazni. Amennyiben sikerrel járnak, megnyílik a lehetőség az ipari felhasználásra, de akár városi tetőterek is termőre fordulhatnak az újításnak köszönhetően.

A cikk szerzője Papp Helga.
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés