Így roppant meg egy egész ágazatot a vakcinaellenes propaganda – A Makronóm interjúja a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnökével

2021. április 30. 15:44

Írta: Rádi Balázs
A Makronóm interjúja a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnökével a vakcinaellenes propaganda gazdaságromboló hatásáról, az újranyitásról és a vendéglátás jövőjéről.
Kovács László végzettségét tekintve vendéglátóipari üzemgazdász és vendéglátóipari szaktanár, számos szakmai szervezet tagja. a Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) elnöke, emellett a La Fiesta Party Service ügyvezető igazgatója és tulajdonosa. A vendéglátásban dolgozó szakemberek érdekeit képviseli a törvényhozással, a hatóságokkal és a kamarával együttműködve. Interjúnk.

Hogyan tovább a vendéglátásban? Mi lesz jellemző a következő időszakra?

A teljes nyitás lehetősége a küszöbön áll. Akkor van értelme végrehajtani, ha megvalósulnak a biztonságos nyitvatartás feltételei. Csaknem fél évig az asztalnál történő kiszolgálást nem gyakorolhatták a vendéglátóhelyek, csak a kiszállítás és az elvitel volt opció, amely sok esetben csak az életben maradáshoz volt elég. Előnyben van az, aki megtartotta a dolgozóit, mert a raktárak feltöltése és egy nagytakarítás után már nyithat is.

Nagyon fontos a vendéglátósok számára hogy biztonságosan nyithassanak, ehhez pedig az átoltottság elengedhetetlen

– akár egy beoltatlan dolgozó miatt bezárhat az egész étterem, illetve megfertőződhet a vendég.

A szakma szempontjából fontos lenne, hogy bizalommal térjenek be hozzánk a vendégek: ezért akár táblákat lehetne kiakasztani az éttermekre, hogy minden alkalmazott be van oltva.

Az oltás legyen a feltétele annak, hogy valaki a vendéglátásban dolgozhasson?

Egészségügyi könyv nélkül nem lehet a vendéglátásban dolgozni – ebben sajnos a koronavírus vakcinát nem teszik kötelezővé. Ez azért probléma, mert

a vendéglátásban dolgozók között vannak, akik tartanak az oltástól, minden valószínűséggel a nagyon rossz propaganda hatására.

Ellentmondásos, hogy az egészségügyi könyvvel például kiszűrik, hogy hasmenéssel ne lehessen dolgozni a vendéglátásban, ezzel szemben a koronavírus, amelynek sokkal komolyabb kimenetele lehet, nincs benne a könyvben. Felelősséget kell vállalnunk a vendégért, nem engedhetjük betegen dolgozni a vendéglátósokat. A fertőtlenítés, távolságtartás, maszkviselés még kevés, nem nyújt elegendő védelmet, a vakcina jelenleg az egyetlen hatásos megoldás. Aki pedig nem veszi fel az oltást, az felelőtlen.

Kritikus hangok a baloldalon a keleti vakcinák ellen szólaltak fel. Erről mit gondol?

Nagyon káros, nem kellene a vakcinák ellen hangolni, mert tragikus következményekkel jár.

Hogyan kellene elősegíteni a vendéglátásban dolgozók mielőbbi beoltását?

Az oltásban az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok után prioritást kellene élvezzenek a turizmus-vendéglátás dolgozói is – ha regisztrálnak, soron kivül kellene beoltani őket. Májusban egyébként is várhatóan több lesz a vakcina mint az oltásra regisztrált ember. Ezt viszont fontosnak tartom kommunikálni belföldön és külföldön egyaránt, hogy Magyarországon az a cél, hogy júniusra a vendéglátásban dolgozók túlnyomó része védettséget szerezzen. Ebben a tulajdonosok felelősségét látom – ugyan

nem mondhatjuk a tulajdonosoknak, hogy követeljék meg, de valamilyen módon érjék el, hogy a dolgozóik be legyenek oltva.

Ha például kinyit egy étterem nagyon forgalmas terasszal, de két-három hét múlva megfertőződik egy dolgozójuk, akkor az összes többit is karanténba rakják, ezzel pedig leállhat a vendéglátóhely egész működése, tehát a vendéglátósnak is érdeke hogy mindenki be legyen oltva.

Kijelenthetjük, hogy az oltásellenesség megroppantja a hazai vendéglátást?

A vendéglátás már régen megroppant – a gödör olyan mély, hogy alig látjuk a fényt a tetején, az oltásellenesség ezt a gödröt mélyíti tovább. Tavaly október közepe óta gyakorlatilag nem volt értelme éttermet nyitva tartani, mert nem volt vendég. A szezonra való teljes nyitás függvénye az átoltottság.

Nagyon remélem, hogy az emberek nem ülnek fel a rémhíreknek,

és belátják, ha nem mennek el beoltatni magukat, akkor magától nem oldódik meg a helyzet. Nem is beszélve arról, hogy ha nem mennek el az emberek az oltásra, akkor lehetőséget adnak a vírusnak a mutálódásra.

Akkor ez egy versenyfutás az idővel, hiszen a vendéglátósok tartalékai kifogytak, ha nincs nyitás, akkor sokan végleg lehúzhatják a rolót.

Pontosan. A tízmilliós kamatmentes hitelt is aki csak teheti, felveszi, mert minden egyes fillérre szükség van.

Életmentő intézkedés az ingyenhitel?

Mindenképp életmentő, sokak számára azonban nem elég. Több szakmai szervezettel is azt kértük, hogy a kormányzat vissza nem térítendő támogatást is nyújtson. Tőlünk keletebbre, például Romániában az elmaradt forgalom húsz százalékát oda adják a 2019 és 2020-as évet alapul véve – ha egy étterem 2019-ben százmilliós forgalmat ért el és 2020-ban ennek csak a húsz százalékát, tehát húszmilló forintot, akkor a kettő közti különbség nyolcvanmillió forint, és ennek a nyolcvanmilliónak a húsz százalékát kapják meg a vendéglátósok egyösszegű támogatásként.

A kormányzati támogatások közül melyik volt a legjobb lépés?

Az, hogy idegenforgalmi adót kedvezményesen fizetünk nagyon fontos, viszont ennek csak akkor van értelme, ha van forgalom.

A munkabér támogatásnak nagy jelentősége van, talán ez a legkomolyabb segítség.

Fontos lenne azonban, hogy a dolgozó által fizetendő egészségügyi hozzájárulást és a személyi jövedelemadót is eltöröljék, mert ez tetemes összeget von le a bértámogatás összegéből. A Széchenyi-kártya átjárhatóságának bevezetése is fontos lépés volt, mert a 2019-es befizetések elköltési határideje lejár májusban, addig pedig nem valószínű hogy újra kinyit minden.

Melyek a legégetőbb kihívások, amelyre a vendéglátósoknak megoldást kell találniuk a következő időszakban?

Óriás probléma lesz a munkabérek kifizetése, ugyanis nagyon sokan elvándoroltak a turizmus-vendéglátásból –

a férfiakat jellemzően a dübörgő építőipar szívta fel, ahol jobban keresnek mint azelőtt.

A problémát tetézi, hogy a vendéglátás munkaerő igényét többnyire csak hazai dolgozókkal tudjuk megoldani, nehéz elképzelni, hogy egy magyarul nem tudó pincér szolgáljon fel egy étteremben. Ezzel szemben az építőiparban egy segédmunkás lehet külföldi.

Nagy áremeléskre számíthatunk az éttermekben?

A takarmány árak nagy emelkedése miatt emelkedik a húsok ára, az éttermi alapanyagok közül pedig a legdrágább a hús.

Ha ez bekövetkezik és ezt még tetézi egy munkaerőhiány miatti munkabér emelkedés, akkor az ételek árai is nőni fognak.

A munkabérek emelkedése haza vonzza a külföldön dolgozó magyarokat?

Jellemzően már hazajöttek a magyarok, viszonylag kevesen ragadtak kint, ott sem megy a vendéglátás. Egyébként nem csak azért fontos a mielőbbi teljes nyitás, hogy minél hamarabb legyen bevétele a vendéglátósoknak, hanem hogy előbb nyissunk ki mint a németek vagy az osztrákok, mert ha ők nyitnak előbb, akkor elviszik a munkaerő egy részét.

Ebből is látszik, milyen hatalmas felelőssége van azoknak, akik az oltás ellen vannak – egy egész ágazat újraindítását akadályozzák.

Mit üzen az oltáselleneseknek?

Rosszul felfogott érdekből vannak a vakcinák ellen. A keleti és nyugati vakcinákat is érte bőven kritika, sok bugyutaságot lehetett hallani a legmodernebb vakcinákkal szemben is.

Ha ennyi szakember tanácsolja, hogy vegyük fel az oltást, akkor érdemes lenne hallgatni rájuk, mert az oltásellenesség nem nyújt védelmet.

EU-s viszonylatban viszont Magyarország kifejezetten jól áll az átoltottságban.

Ez örvendetes, és ezért a kormányzatot dicséret illeti. Most viszont attól tartok, hogy akik akarták, már beoltották magukat, és főként azok maradtak, akik az oltásokkal szemben szkeptikusok – tehát alább fog hagyni az oltakozási kedv. Az 50-es években ha jól tudom a diftéria miatt vezették be a kötelező oltásokat, ott nem volt mese, be kellett adni, és ezzel jól járt mindenki. A túl nagy szabadság, a döntési lehetőségek biztosítása – a politikai haszonszerzés és hamis információk terjesztése miatt  – a mostani járványhelyzetben például negatív következményekkel járt, komoly gazdasági és egyéb károkat okozott.

Azok lettek a sikeres vendéglátósok, akik felköltöztek az online térbe?

Az online térbe költözés nem jelentette azt, hogy a vendéglátós el tudta juttatni az ételt a vendégek asztalára. Akinek már a járvány előtt volt kiszállítási kapacitása, az járt jobban a lezárások után. Sokan a házhozszállításból akartak talpon maradni, így viszont nagy lett a verseny a szállítócégekért.

A futárszolgáltatók céltudatosan építették fel magukat és komoly jutalékot kértek – a kis cégek mire kifizették a kiszállítót, már nem maradt nyereségük, sőt sok esetben még a rezsiköltségeket se tudták fedezni.

A kiszállítók viszont ebből szépen növekedtek.  

Mennyire pörgött fel a kiszállítás? 

Némely üzlet esetében az eredeti forgalom 15-20 százalékát tette ki a házhozszállítás. Mivel nagyon sokan dolgoznak otthonról, kevesebben tartózkodnak a munkahelyükön, ezáltal a kiszállítás sem olyan népszerű. A dolgozók is fáradnak, és az étel minősége, állaga is romlik a szállítás során, nem olyan kívánatos mint amikor frissen teszik a vendég elé. Tehát ez a rendszer nem oldotta meg az üzletek problémáját, de nyújt egy kis reményt, ebbe kapaszkodnak az üzemeltetők, az alap megélhetést tudják ezzel biztosítani. Sajnos a veszteség egyre nagyobb, lankad a kezdeti lelkesedés és csökken a vendéglátásban dolgozók energiája, ezért nagyon várjuk hogy visszatérjen és állandósuljon az igény a vendég asztalnál történő kiszolgálására.

Egy hír szerint, néhány vendéglátóhely magasabb árakkal akar dolgozni, mivel be akarják hozni az utóbbi hónapok lemaradását. Ez nem igaz, nem így gondolkozunk, mi csak

szeretnénk az újraindulás után életben maradni.

A vendéglátás áldozatokkal jár, viszont mi szeretünk ebben dolgozni, ezért bízunk abban, hogy erősek és kitartóak leszünk a továbbiakban is.

Vendéglátás nélkül nem tudom elképzelni az életet. 

A magyarok jobban szeretnek beülni valahova, mint rendelni? 

Természetesen, de ez nem csak a magyarokra jellemző, ez az egész világról elmondható. Az ember társas lény, igénye van erre. Eddig sajnos ha valaki akár csak kávét vásárolt a benzinkúton, nem fogyaszthatta el a helyiségben, csak az autójában. Ez borzasztó!

Ön szerint meg fogják rohamozni a vendéglátó egységeket az újranyitáskor?

Biztos vagyok benne, hogy a kezdeti időkben jelentős forgalomnövekedés lesz, persze lesz majd olyan is, aki továbbra is fél zsúfoltabb helyeket látogatni. Bízunk benne, hogy májusban a teraszok, nyáron pedig már a benti helyiségek is nyitva lehetnek.

Remélem, hogy nyár végére már félelem és óvintézkedések nélkül tartózkodhatnak majd a vendéglátóhelyeken a dolgozók és a fogyasztó vendégek is.

Szépen lassan haladunk a teljes nyitás felé és csak remélni tudom, hogy nem tapasztalunk majd visszaesést úgy, mint tavaly ősszel. Azt már valószínűleg nem élnénk túl.

A vendéglátás aranykorát vizionálják?

Vizionálni már nem merünk semmit, ugyanis tavaly márciusban és júniusban is vizionáltunk egy olyan őszt és telet, amivel feledtetni tudjuk a 2020-as borzalmas tavaszunkat, és bizony sokkal tragikusabb folytatás köszöntött ránk – szeptemberben korlátozások, novemberben pedig zárás történt. Már csak reménykedni merünk. Nem szeretnénk újra abba a hibába esni, hogy túlkészüljük a nyitást, aztán a vendég pedig elmarad, mert nem jönnek külföldi turisták, a magyarok pedig lemennek víz mellé, és Budapest törzsvendégek nélkül marad.

A kormányzat tavaly arra biztatta a magyarokat, hogy hazai vendéglátóhelyeket látogassanak, nyaraljanak itthon. Az idén is legyen így?

Azt reméljük, hogy így lesz.

A németországi ismerőseimről például nem tudom elképzelni, hogy külföldre menjenek nyaralni, mert nekik Merkel megmondta, hogy maradjanak otthon, szóval úgy is tesznek.

Nálunk is szükség lesz erre a fajta patriotizmusra és fegyelemre. Egyébként pedig miért is menne bárki külföldre, hiszen csodálatos látnivalók vannak itthon is – olyan eldugott vidéki helyeket lehet felfedezni, amelynek a létezéséről sem tudtunk. Én is rádöbbentem, hogy bizony tíz órákat utazunk egy kis kikapcsolódásért egy szép helyre, holott nálunk sok esetben sokkal szebb tájak várnak.

A vendéglátás tehát a koronavírus következtében átalakult, nagyobb hangsúlyt kapnak a lokális kikapcsolódási lehetőségek.

Így van, elsősorban a helyi vendégekre tudunk számítani.

Végezetül mit üzenne a magyar embereknek?

Oltassák be magukat, nyaraljanak itthon és élvezzék az étterembe járás örömét.
 

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 21 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés