A gyártás jövője: az átalakulás várható tendenciái a következő 50 évben

2021. április 24. 8:36
Az elmúlt évek a világjárvánnyal nehezítve, a termelési piacon számos változást, köztük személyre szabott igényeket és gyorsuló ütemet hoztak. Az átalakuló viszonyok miatt a gyártóknak is változtatniuk kell, melyhez a digitalizáció nyújtotta lehetőségek jelenthetik a megoldást.

A termelés jelene

A világpiac folyamatos mozgásban van és erős átrendeződés volt tapasztalható az elmúlt évtizedekben. Kína hihetetlen fejlődése és térhódítása megtizedelte például az amerikai gyártást, majd aztán a pandémia kezdetekor bebizonyosodott, mennyire veszélyes ez a kitettség, és hogyan képes lebénítani még a gazdasági kiszolgáltatottság számos országot. Ezen kívül egyre növekszik az igény a minél egyedibb, alacsony szériaszámmal készülő termékek iránt, mely határozottan próbára teszi a hagyományos gyártási formákat és kapacitásokat. Szintén nagy próbatétel a termelő vállalatok számára, hogy manapság már gyakran elvárás az 1-2 napos szállítási és teljesítési határidő is. 

Miben várható változás?

Ezekre a kihívásokra vagy a gyártási műveletek korszerűsítésére, a nagyobb rugalmasság megteremtésére, valamint a berendezések, szoftverek és a különböző informatikai rendszerek együttműködésére, mind a digitalizáció kínál megoldást. 

Milyen lesz vajon a termelés 2030-ban vagy akár 2070-ben? 

Bizonyos szempontból nagyjából ugyanolyan, mint ma. Azonban a következő szempontok és eszközök nyilván meghatározóak lesznek, és változásokat fognak hozni az életünkben…

A minőség továbbra is fontos, de másként érjük el

A digitalizált, érzékelőkkel ellátott termelő berendezések képesek lesznek folyamatosan a teljesítményük maximumát nyújtani, hiszen a szenzorok lehetővé teszik a gép és az alkatrészek folyamatos monitorozását. Ezáltal fenntartható egy optimális termelési kapacitás, és szinte megszűnnek a váratlan leállások, a karbantartásokat mindig tervezetten, előre ütemezve lehet majd elvégezni. A folyamatosan érkező információk pedig azt is segítik majd, hogy a termékek minősége is javuljon ezzel egyidőben.

Minőségi 3D nyomtatás

A 3D technológia, és az adalékanyag-gyártási technológiák fejlődésével és hatékonyságával lehetőség lesz őket integrálni a hagyományos termelési folyamatokba. Ezáltal könnyebb lesz kielégíteni az egyedi, kis darabszámú megrendeléseket is. 

Ebben az alacsony volumenű gyártási világban egy digitális blokklánc vagy egyéb más megosztott keretrendszer automatikusan rögzítheti az adatokat a felhasznált anyagokról, a feldolgozási környezetről, a rétegenkénti minőségről, ezáltal a vevő megbízható és részletes képet kap a vásárolt termékről, mely által biztos lehet a minőségben. 

Természetesen a következő évek fejlesztései még szükségesek ahhoz, hogy a 3D nyomtatásban a rétegek minőségének meghatározása pontos és gördülékeny legyen, hiszen ez a vizuális érzékelő rendszerekre, a folyamatba beépített érzékelő egységekre és az összetett algoritmusokra épül. 

Lokalizált termelés

A 3D nyomtatási technológia kapcsán a kritikus összetevőt az alapanyagok jelentik majd. Ezért várható, hogy a termelés szorosabban kötődni fog az alapanyagok helyéhez vagy akár az ügyfél pozíciójához. Látszik, hogy a nagy hajós társaságok is, erre számítva, elkezdtek a 3D technológiába invesztálni. 

Emberek, új szerepben

Az ismétlődő, monoton feladatkörök tekintetében tovább fog növekedni az automatizálás szerepe. Várhatóan a robotok és vezérlőrendszereik költsége pedig annyira lecsökken, hogy még a kisebb gyártók is ezeket választják majd.

Egyszerűbb formák

A termékek formavilága egyszerűsödik, az anyagok funkcióik szerint kerülnek majd osztályozásra, hogy új módokon lehessen kombinálni őket. Ezáltal olyan anyagösszetételű termékekkel találkozhatunk majd, melyeket most még képtelenségnek tartanánk. 

A termék jellemzőihez szabják magát az alapanyagot is, és így olyan megoldások is elképzelhetőek lesznek, ahol például az organikus és elektronikus elemeket vegyítik egymással. A megfelelő algoritmusok szimulációkkal fognak teszteket végezni, még a gyártás megkezdése előtt, hogy a teljes folyamatot optimalizálni tudják. Szóval a jövő mérnökeinek magasszintű tudással kell rendelkezniük a biológia és digitalizáció terén egyaránt. 

Társunk a mesterséges intelligencia

Az emberek és digitális eszközök nemcsak egymás mellett fognak élni, hanem szorosan integrálódnak is egymáshoz. Például a védőruhák és hasonló felszerelések növelik majd az emberi teljesítményt, ugyanakkor a biztonságot is.

Megújuló kapcsolati rendszerek

A stratégiai partnerek olyan együttműködésekre törekednek majd, ahol közvetlen értékesítési csatornákkal tudnak dolgozni, ezzel csökkenteni tudják a gyártók az esetleges hiba lehetőségeket a folyamatban. A jelenlegi adatmegosztási nehézségeket új üzleti modellekkel lehet majd kiküszöbölni, melyek rávilágítanak az adatok és azok megosztásának valódi értékére, emellett képesek megvédeni a mögöttes szellemi tulajdont. 

Kapcsolat a felhővel

Tudatosan, új módokon is fogjuk használni a digitális eszközöket, és felismerjük, hogy hogyan tudunk kereskedni a tárhellyel, az adatsebességgel, sávszélességgel és hasonlókkal. Ezekben a konstrukciókban a biztonság szerves része lesz a rendszernek, nem pedig csak egy eleme. Ezek a nyitott és átjárható, egységesített rendszerek általános számítástechnikai tudással is működtethetőek lesznek, nem úgy, mint a céges saját rendszerek.

Komoly változások várnak ránk…

A gyártás versenydinamikája tehát megváltozik. A proaktivitás normává, a gépek intelligenssé válnak, és a gyártási eszközök pedig képesek lesznek az együttműködésre. Ilyen körülmények között a helyi erőforrásokból finanszírozott termelési rendszerek versenyképesek lesznek a nagy, akár állami termelőkkel szemben is. Ehhez azonban szükség van a munkavállalók és a vezetők digitális képzettségének fejlesztésére. Új üzleti modellek fognak versenyezni a hagyományos szerződéses formákkal, ez pedig át fogja alakítani az ellátási láncok formáit, szerepét és felelősségét. 

Afrika versenyképes szereplővé léphet elő és természeti erőforrásainak köszönhetően utolérheti a fejlettebb régiókat. 

Az adat lesz az egyik legfontosabb érték, és a szimulációk befolyásolják majd leginkább a döntéshozatalt. Ez egy nagyon is elképzelhető jövőkép. Ehhez azonban szükség lesz határozott, együttműködő és digitálisan képzett vezetőkre, akik példaképei lehetnek az átalakulásnak. 

A cikket fordította Papp Helga.
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés